Brüsszel már előre tart az idei év második félévétől. Júliustól ugyanis Szlovénia veszi át az unió soros elnöki tisztségét Portugáliától, ráadásul egy igen fontos időszakban, amikor szétosztják a tagállamok között a járvány negatív gazdasági hatásait csillapító helyreállítási alap tekintélyes pénzösszegeit. Ha addig nem lesz változás a szlovén belpolitikában, a jobboldali populista miniszterelnöknek, Janez Jansának lesz beleszólása az EU ügyeibe. Mint a Politico írta, ez azt vetíti előre, hogy Ljubljana segíteni fogja a magyar kormányt.
Közismert, hogy Jansa mennyire fontos szövetségese Orbán Viktornak az európai színtéren és hogy Fideszhez közeli cégek vásároltak fel szlovén sajtóorgánumokat. Anze Logar szlovén külügyminiszter ugyanakkor azt állította, senki se aggódjon, „mi nem Magyarország vagyunk”.
Elvi esély azonban van arra, hogy júliustól már ne Jansa legyen a szlovén kormányfő. A kabinet sorsdöntő napok előtt áll, mert Karl Erjavec, a koalícióból kilépett nyugdíjasok pártja, a DeSUS elnöke szerdán nyújtja be a konstruktív bizalmatlansági indítványt a kabinet ellen. Néhány hete próbálkozott volna már a kormány megbuktatásával, mivel azonban több ellenzéki honatyát megfertőzött a koronavírus, kénytelen volt jegelni a terveit. Most újra próbálkozik, de az akkori 42 helyett ezúttal mindössze 10 ellenzéki honatya aláírása szerepel a bizalmatlansági indítványon. Ez persze önmagában még nem jelent semmit, az lesz a perdöntő, hogy a szavazáson összejön-e a többség. Erjavec legnagyobb gondja az, hogy saját pártja is megosztott, az öt képviselőből nem mindenki áll a kezdeményezése mögött.
Szlovénia mindössze kétmilliós ország, ám a parlamentje igen színes. Nyolc pártfrakció, valamint az olasz és a magyar nemzeti kisebbség egy-egy képviselője alkotja. A kormánykoalícióban Jansa Szlovén Demokrata Pártja (SDS), az Új Szlovénia (NSi) és a Modern Középpárt (SMC) vesz részt, ezen tömörülések összesen 45 képviselővel rendelkeznek. Emellett rendszeresen a kormánnyal szavaz a szélsőjobboldali Szlovén Nemzeti Párt (SNS), valamint a kisebbségek két képviselője. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy a DeSUS egy képviselője is a kabinet mögé állhat be, akkor megállapíthatjuk: elég valószínűtlen a bizalmatlansági indítvány sikere. A volt külügyminiszter, a szlovén politika doyenje, Erjavec azonban úgy véli, hogy az SMC több képviselője is az indítvány mellett szavazhat. Konstruktív bizalmatlansági indítványról van szó, vagyis a kormány leváltása még nem jelentene előrehozott választást. Ha ugyanis feloszlatnák a parlamentet, a középpárt biztosan nem támogatná Jansa megbuktatását, mert nem kerülne be egy következő kabinetbe, jelenlegi támogatottsága egy százalékos.
Szlovén médiumok szerint az a valószínű, hogy az SMC és az Új Szlovénia nem vonja meg a támogatást Jansától, ám a két párt megkérheti ennek az árát. Erre utalnak Matej Tonin hadügyminiszter, az NSi politikusának szavai, aki szerint megérett a helyzetre, hogy „igazságosabban” osszák el a tárcákat, s ebben az SMC is támogatja. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a kabinetben csökkenni fog Jansa Szlovén Demokrata Pártjának befolyása.
A kormányfő a hírek szerint a minimálisnál eggyel több, 47 képviselőre támaszkodhat. A várható kormányátalakítás után pedig mégis megrendülhet a pozíciója. A szlovénok többségének mindenesetre elege van a kormánypártok játszmáiból, a kabinet támogatottsága alig haladja meg a húsz százalékot. A minap értelmiségiek immár harmadik nyílt levelüket intézték Janes Jansához, amelyben élesen bírálták a járvány miatti válságkezeléséért és gyűlöletbeszédéért. Mint fogalmaztak, a kormányfő ahelyett, hogy szolidaritást tanúsítana ezekben a nehéz időkben, antidemokratikus, autoriter rendszert épít ki.
