Tavaly novemberben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) etikai bizottsága öt évre eltiltotta minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől Ahmad Ahmadot, az afrikai szövetség (CAF) korábbi elnökét. A 61 éves madagaszkári sportvezető a vád szerint különböző ajándékokat fogadott el, visszaélt a pozíciójával és pénzügyi visszaéléseket is elkövetett.
A sportvezető mindvégig tagadott, s a nemzetközi sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult, amely január 29-én ideiglenesen felfüggesztette az ominózus ítéletet. Ahmad ezt követően újfent jelezte, megmérettetné magát az afrikai kontinens március 12-ei, rabati tisztújításán, noha a jelentkezési határidő már rég lejárt.
A CAF végrehajtó bizottsága február 6-án, szombaton ülésezett Kamerun fővárosában, Yaoundéban, ahol tudomásul vette a CAS közelmúltbeli határozatát, ugyanakkor azt az álláspontot képviseli, hogy a végső döntést a FIFA-nak kell meghoznia a kérdéskörben. Az ülésen részt vett Ahmad Ahmad is, akinek ez volt az első hivatalos eseménye, amióta múlt novemberen eltiltotta a FIFA. A sportvezető azt szerette volna elérni, hogy halasszák el az egy hónap múlva esedékes tisztújítást, ám leszavazták ezt az elképzelést. Ezt követően feldúltan távozott az ülésről, ugyanis a gyűlésen résztvevők többsége azt javasolta számára, hogy tegyen le elnöki ambícióiról.
Ahmad már tavaly kampányba kezdett, a novemberi büntetése előtt azt hangoztatta, a kontinens 54 szövetségének elnökei közül 46 levelet küldött neki, amelyben biztosították támogatásukról a tisztújításnál. Mindez egyáltalán nem furcsa, ha figyelembe vesszük, hogy ezen vezetők minden évben 20 ezer dollár személyes támogatást kaptak Ahmadtól.
Constant Omari Selemani, aki tavaly megbízott vezetőként vette át az irányítást Ahmadtól ugyancsak hiába kampányolt, a FIFA etikai bizottsága eljárást folytat ellen, ennek következtében nem jelölhető a posztra. Selemani úgy nyilatkozott, fellebbezni fog a szervezet döntése ellen, mondván, nem alkalmazták az ártatlanság vélelmét.
A CAF megítélése egyébiránt nem csak Ahmad 2017-es elnöksége óta rossz, elődje, a szervezetet 27 éven át irányító Issa Hayatou is „zűrös ügyekbe” keveredett: 1989 és 1999 között nagyobb összegeket vett fel a 2001-ben csődbe ment ISL-en, a FIFA marketingügynökségén keresztül. Hayatou tagadta az állításokat, elmondása szerint a kérdéses pénz a CAF-hoz került. Emellett azzal is megvádolták, hogy 1,5 millió dolláros kenőpénzt fogadott el Katartól, hogy támogassa az ország 2022-es világbajnoki pályázatát.
A március 12-ei szavazás végkimenetele nemcsak arról szól, ki lesz a kontinens új elnöke. A győztes automatikusan FIFA-alelnök lesz, ezért pedig a nemzetközi szervezet előzetesen átvilágítja a jelölteket. Jelen állás szerint négyen versengenek az elnöki posztért: Ahmed Yahya, a mauritániai szövetség elnöke, Patrice Motsepe dél-afrikai milliárdos, Augustin Senghor, a szenegáli szövetség elnöke és Jacques Anouma, az elefántcsontparti szövetség tiszteletbeli elnöke.
A CAS március 2-án tárgyalja Ahmad fellebbezését.
