Idén 18. alkalommal tartják a biztonságos internet napot (Safer Internet Day), amelynek keretében csaknem 170 országban ugyanazon a napon hívják fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire.
A közösségi média, amely kiemelt szerepet tölt be az emberek közötti kapcsolattartásban, az elmúlt csaknem egy évben még fontosabbá vált, hiszen a járványügyi korlátozások idején az online közösségi oldalak révén legalább virtuálisan lehetett tartani a kapcsolatot az ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal. A statisztikák alapján Magyarországon a Facebook az egyik legnépszerűbb közösségimédia-platform, amelynek felhasználói bázisa folyamatosan növekszik. A közösségi média felhasználói körében a fiatalabb korosztály a legaktívabb – írta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) közleményében. A legtöbb közösségi oldal használata korhatárhoz – általában 13 év – kötött, ám a felhasználók valódi életkorának ellenőrzése nem biztosított.
A kibervédelmi intézet felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a „klasszikus” technikai kiberfenyegetésekkel, hanem a mentális és fizikai következményekkel is számolni kell. Kiemelték, hogy a gyermekek esetében a közösségi média használata komoly pszichológiai következményekkel járhat. Példaként említették többek között, hogy felerősödhetnek a deviáns viselkedési magatartásformák; félelem alakulhat ki a valós, fizikai kontaktusoktól, személyes beszélgetésektől; az úgynevezett FOMO (vagyis a kimaradástól való félelem), tovább erősíti a függőség állapotát; a gyermek online zaklatás áldozata vagy elkövetője lehet. Kitértek a nem biztonságtudatos internethasználatból eredő kockázatokra is, mint a káros tartalmak, az adathalászat, az adat- és személyiséglopás.
Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy a gyermekekkel még az előtt megismertessék az internethasználat veszélyeit, mielőtt okoseszközt adnának a kezükbe. Ezután pedig folyamatosan figyelemmel kell követni, mi érdekli a gyermeket, milyen oldalakra regisztrál, és milyen viselkedést tanúsít az online térben. A szülőknek figyelemmel kell kísérniük az online létből eredő kockázatok alakulását is – írták.
Fontos, hogy a gyerekek ne csak az online tér előnyeit lássák, legyenek tisztában a veszélyekkel is – mondta György Zsuzsánna, az Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) Safer Internet Program projektkoordinátora a biztonságos internet nap alkalmából tartott online sajtótájékoztatón. Felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány miatti bezártság nyomán nőtt az online térben töltött idő, jobban ki vannak téve a felhasználók a kockázatoknak. Közölte, tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minél több információt osztanak meg magukról, annál nagyobb teret adnak a visszaélésekre. Elmondta, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat interaktív foglalkozásokon ismerteti meg a gyerekeket az adatbiztonsággal, a közösségimédia-platformok előnyeivel és veszélyeivel, az álhírek veszélyeivel és az online bántalmazás jeleivel. Megjegyezte: a gyermekek oktatása mellett fontos a szülők, pedagógusok felkészítése is, mert az ő felelősségük is, hogy a gyerekek biztonságosba környezetben tudjanak netezni.
Zaklatás
Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla, ez derült ki abból az átfogó kutatásból, amelyet a Telenor Magyarország megbízásából az Ipsos kutatóintézet készített. A szülőknek csupán 14 százaléka tud arról, hogy a gyereke átélt már online zaklatást, 24 százalékuk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. Tízből egy gyerek vallotta be, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak. A távközlési cég TudatosNet Online zaklatás című videója arra hívja fel a figyelmet, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, annak jelentése.
A járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, amelyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Fontos, hogy a szülők és a gyerekek is tájékozottak legyenek, és kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat – mondta Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője.
Az Ipsos felmérése azt is megmutatta, hogy lényegében minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, de csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy megtárgyalják az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit. A kutatás szerint az iskolás gyerekek 57 százaléka találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36 százalék), a 9. osztályosnál idősebbeknek pedig a 61 százaléka. Ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is.
Bár a választ adó szülők 89 százaléka tisztában van azzal, hogy, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak 56 százalékuknak van rálátása. A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé.
A gyerekek 39 százalékával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikáltak az interneten, ugyanez a középiskolásoknál jelentősebb arányú, 60 százalékukra igaz. Az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden 10. tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel – állapította meg a kutatás.
A Facebook internet-biztonságról a SKOOL és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány készített oktatóvideót, amelyet kedden 18 órakor a nonprofit szervezet közösségi oldalán lehet megnézni. Mint írták, a videóból megtudható, hogyan lehet megvédeni a Facebook-fiókot, milyen következményekkel járhat az online zaklatás, és szükség esetén hol lehet segítséget kapni.
„Romantikus csalások”
Az online sajtótájékoztatón Szabó Henrik alezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának munkatársa a rendőrség honlapján megújult internetbiztonsági csatornára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, azt tapasztalják, hogy nő a kibertérben elkövetett csalások száma, és minden platformon lehet csalókkal találkozni, ezért fokozott óvatosságra intette az internetezőket, és ajánlotta az Internet tudatosan elnevezésű Facebook-oldalt, amelyen az internet veszélyeire hívják fel a figyelmet. Mint elmondta, tavaly meredeken nőtt a befektetési csalások száma és gyakoriak az olyan „romantikus csalások”, amikor párkeresés ürügyén férkőznek az áldozat bizalmába, majd ajándékot, pénzt csalnak ki tőle. Körültekintést kért ezért a párkereső oldalakra regisztrálóktól, és azt javasolta, senki ne osszon meg magáról kompromittáló képet, bankkártya-adatokat vagy online fiókokhoz tartozó adatokat.
Idősek is veszélyben
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a nagyszülők, dédszülők körében nagyjából 820 ezren hetente interneteznek, kevésbé vannak tisztában a virtuális tér kockázataival, mint a fiatalabb, rutinosabb felhasználók. Mint írták, a kötelező elővigyázatossággal, a vírus- és adatvédelemmel, a biztonságos és tudatos eszközhasználattal kapcsolatos információk elsősorban gyermekeiktől, unokáiktól juthatnak el az idősebb generációkhoz. A fiataloknak ezért óriási szerepük van abban, hogy a nagyszülők felismerjék a gyanús e-maileket, hirdetéseket, és tudatosan bánjanak személyes adataikkal.
Egy, az NMHH megbízásából 2020-ban készült, internetes felmérés szerint a 65 év felettiek nagy része az érintőképernyő és a viszonylag kicsi ikonok, billentyűk ellenére gyorsan tudott adaptálódni az okostelefonokhoz. Ennek a korosztálynak a 84 százaléka használ okostelefont, és 81 százaléka internetezik is rajta. Többségüknek fontos a készülék, ragaszkodnak hozzá: körükben az okostelefonos internetezők 57 százaléka azt mondja, már rosszul érzi magát, ha nincs nála.
A közleményben ugyanakkor kiemelték: miközben a pandémia következtében a hatvan év fölöttiek körében is elterjedtebbek és gyakoribbak a digitális megoldások és eszközök, ez a korosztály nincs felkészülve azokra a kockázatokra, amelyeket a nem megfelelően körültekintő és tudatos nethasznált hordozhat. Márpedig őket az átlagosnál is jobban veszélyeztetik az olyan visszaélések, mint az adathalászat, az áloldalakról történő vásárlás vagy a hamis nyereményjátékok.
Az időseket érintő internetes csalások megelőzésére öt pontban ajánlott óvintézkedéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Első tanácsként azt írták: gondoskodni kell arról, hogy a nagyszülők telefonján, tabletjén és számítógépén legyen aktív vírusvédelem, és folyamatosan frissüljön az eszközök operációs rendszere. Ugyanígy szükséges az általuk használt programok és alkalmazások rendszeres aktualizálása.
A második ajánlás szerint a fiatalabbak segítsék az időseket személyes adataik védelmében, abban, hogy kellő erősségű jelszavakat használjanak, ezeket hogyan tárolják és ne osszák meg senkivel, még hivatalosnak tűnő kérések esetén sem.
A harmadik pont a kötelező elővigyázatosság: tanítsuk meg őket arra, hogy körültekintően bánjanak az elektronikus levélben érkező linkekkel, gyanús weboldalakkal és csalárd szándékú posztokkal, segítsünk nekik elsajátítani a „ha gyanús, kerülendő” elvet, és azt, hogyan tudnak leiratkozni az ilyen levelekről.
A negyedik tanács a netes önvédelem: adjunk iránymutatás arra, hogyan őrizhetik meg digitális személyazonosságukat, hogy véletlenül se hozzanak nyilvánosságra olyan információkat, amelyek későbbi visszaélések kiindulópontjai lehetnek.
Az ötödik ajánlás a digitális komfortzónára vonatkozik: az időseket segíteni kell egy olyan digitális környezet kialakításában az okostelefonjukon vagy a laptopjukon, amelyben könnyen és biztonságosan intézhetik banki vagy hivatalos ügyeiket és az online vásárlásokat.
A 65 év felettiek nem csupán a Covid-19 szempontjából számítanak kiemelten veszélyeztetettnek, hanem a netes visszaélések terén is. A generációk közti tudásmegosztás sokat lendíthet azon, hogy a világháló a jelenleginél is biztonságosabb terep legyen minden korosztály számára – idézte a közlemény Tafferner Évát, az NMHH kommunikációs igazgatóját.
