tőzsde;áram;gáz;

- Nőttek a tőzsdei energiaárak

Decemberben többek között azért ugrott a hazai áramtőzsde, mert szabályozási sajátosságok miatt nem indítottak be álló gázerőműveket.

Decemberben emelkedtek az áram és a gáz piaci árai is, amit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteken öt közlemény és két háttéranyag megjelentetésével igyekezett nyomatékosítani. A két jelenség mögött a beszámolók szerint más-más okok állnak. A tőzsdei áramárak az év jó részén a tavalyinál alacsonyabb szinten, megawattóránként (MWh) 40 euró – számításunk szerint kilowattóránként mintegy 14 forint - körül alakultak. Igaz, jelentős szórás mellett: míg az első hónapban mértek 70 eurót meghaladó árakat, addig áprilisban 10 euró alá is benézett a kurzus. Decemberben azonban – különösen 17-én – már jóval száz euró felett, egy-egy alkalommal 120 eurót is fizettek az áramért a – más piacoknál jellemzően drágább - hazai tőzsdén. Bár az áramfogyasztás a 2019. évi hasonló időszakét 3,4 százalékkal meghaladta, a gondot nem az igények emelkedése, hanem a kínálat leesése okozta. Ráadásul belföldön a Paksi Atomerőmű tervezett, illetve a Mátrai és a Dunamenti Erőmű váratlan leállásai miatt kínálati hiány alakult ki. Ezt tetézte, hogy több nagy hazai gázblokkot a tartalékszabályozás sajátosságai miatt kihasználatlanságuk ellenére sem indítottak be.

A hazai gáztőzsde tavalyi, egyszersmind éves csúcspontján, MWh-nként 17 euró – köbméterenként mintegy 66 forint – körül zárt. Az év folyamán, szintén lekövetve a koronavírus elleni küzdelem állását, a szint 14 és 6 euró között hullámzott. Furamód az év végén a hazai tőzsde olcsóbbá vált az alapvető viszonyítási pontnak számító nagy nyugat-európai piacoknál is. Ennek fő oka, hogy a partmenti tőzsdékről a Távol-Kelet elszívta a tengeri folyékonyföldgáz- (lng-) szállítmányokat.

Ennek folytán a hazai behozatal szintén lecsökkent. Így a hazai fogyasztókat főleg tárolókból látták el, amelyek azonban így is igen magas, mintegy 82 százalékos töltöttséggel fordultak a következő évre. A MEKH kapcsolódó közleménye szerint tárgyalásokat folytatnak az Ukrajnába irányuló, nem megszakítható gázvezetékes kapcsolat kialakítása érdekében. (Jelenleg éppenséggel észak-keleti szomszédunk irányából kapjuk a legtöbb orosz gázt.)

Az illetékes tárca a meghosszabbított veszélyhelyzethez igazította a munkáltatók és a munkaadók megállapodási lehetőségeit.