Alaposan feje tetejére állította a cseh belpolitikát az alkotmánybíróság múlt heti döntése, amely megkönnyítette a pártok számára, hogy más tömörülésekkel szövetségben induljanak az októberben esedékes voksoláson. A parlamenti pártok most arról vitáznak, milyen választási szisztéma szerint rendezzék meg a következő voksolást.
Miért boríthatja fel az erőviszonyokat a döntés? A cseh ellenzéki pártok is kezdik felismerni, hogy nincs esélyük a következő voksoláson, ha nem fognak össze egymással. Bár a járvány Andrej Babis pártja, az ANO népszerűségét is megtépázta, de egy következő voksolást biztosan megnyerne, mert az idősek és a vidéken élők körében továbbra is népszerű. Felmérések szerint 25-27 százalék voksolna az ANO-ra, ha most rendeznének parlamenti választást.
Először a jobbközép döntött úgy, hogy egyesíti erejét: a Polgári Demokrata Párt (ODS), a kereszténydemokrata KDU-CSL, valamint a jobboldali liberális TOP 09 fogott össze. Felmérések szerint a szövetség 18-20 százalékra számíthat. Az eddigi törvények szerint kétpárti összefogás esetén a bejutási küszöb 10, hárompártinál pedig 15 százalék. A jobboldali szövetségnek különösen nagy megkönnyebbülést jelent az ítélet, hiszen a legutóbbi két felmérés 18 százalékon látta a triót, mindössze három százalékkal az említett küszöb felett.
A másik koalíció a Kalózpárt és a Polgármesterek és Függetlenek (Stan) duója simán venné az akadályt, együttesen 25 százalékon állnak, vagyis akár meg is nyerhetik a voksolást. A Median ügynökség felmérése szerint az ANO már csak hibahatáron belüli másfél százalékkal vezet előttük. Így a voksolás után a két új szövetség akár koalícióra is léphetne egymással, Babis pedig kiszorulna a hatalomból.
Persze a választásig sok minden történhet, ráadásul Milos Zeman köztársasági elnök nem is annyira burkoltan kijelentette: történjék bármi is, ő akkor is Babist bízza meg az új kabinet megalakításával. Egyúttal azt javasolta az ANO koalíciós partnerének, a szociáldemokrata pártnak, a voksoláson Babis pártjával szövetkezzen. Felmérések szerint a CSSD legfeljebb egy-két százalékkal szerezne többet a bejutási küszöbnél. A jelenlegi kabinetet kívülről támogató kommunisták támogatottsága szintén 4-7 százalék körül mozog, tehát a KSCM helyzete is nagyon ingatag. Ez azt jelenti: hiába garantálja Zeman már most, hogy Babist bízza meg az új kabinet életre hívásával, a jelenlegi felmérések alapján nem tud kormányt alakítani. Ha viszont az alkotmánybíróság helyben hagyta volna az eddigi törvényt, a kormányfő jobb esélyekkel készülhetne a voksolásra. Ezért is fogadta felettébb dühösen a taláros testület határozatát, s emiatt lelkendezett az ellenzék. Stanislav Polcák, a Stan európai parlamenti képviselője szerint az ítélet „a cseh demokrácia és az alkotmány ünnepét jelenti”.
A parlament két házának el kell fogadnia az új, az alkotmánnyal már összhangban lévő választási törvényt. Ez azonban a cseh belpolitikai paletta széttöredezettsége miatt nem megy egyik napról a másikra. Jan Chvojka, a szociáldemokraták frakcióvezetője jó esélyt lát arra, hogy a parlamenti választásig ki is futnak az időből. „Ha az ítélet fél évvel korábban született volna meg, elég időnk lenne az új törvény megalkotásáig. De attól tartok, hat hónap már nem lesz elég erre” – fejtette ki.
Milos Zeman elnök minden tőle telhetőt megtett, hogy az alkotmánybíróság ne így döntsön. Még az ítélet előtt levelet intézett a 15 bírának, amelyben úgy vélte, fennáll az alkotmányos válság veszélye, ha helyt adnak a választási törvénnyel kapcsolatos kifogásoknak. Pavel Rychetsky, a taláros testület elnöke azonban leszögezte, „az elnök úr nem is részese a törvényalkotási folyamatnak. S leszögezném: a bírák nem is hagyják nyomás alá helyezni magukat”. Az ítélet azt jelzi: ez valóban így is történt. Zeman nyilvánvalóan a politikai pártfogoltja, Babis jövője miatt aggódik, s mert nem úgy alakul a cseh belpolitika jövője, ahogy ezt elképzelte.
A parlament időközben elkezdte az egyeztetéseket az új választási törvényről. Az elképzelések azonban egyelőre távol állnak egymástól. A szélsőjobboldali SDP például úgy véli, az egész országnak egy választókörzetnek kell lennie. A Stan-mozgalom viszont azt javasolja, maradjon meg mind a 14 választókörzet. A legcsekélyebb támogatásnak az a javaslat örvend, amely szerint nyolc választókörzetet hozzanak létre. Az új jogszabálynak augusztus 3-ig kellene megszületnie, mert a pártoknak ekkor kellene eldönteniük, kiket indítanak a voksoláson.
Joggal vetődik fel a kérdés: mi van akkor, ha nem születik meg időben az új jogszabály? Az alkotmánysértő választási törvény szerint nyilvánvalóan nem lehet megrendezni a voksolást. Elvben felmerülhet az októberi voksolás elhalasztása, de ennek megszervezése szintén hosszú időt venne igénybe. Így félő, hogy patthelyzet áll majd elő.
