- Hiába tiltakozik mindenki, a polgármester eldöntötte, hogy itt kikötő épül, ha a fene fenét eszik is! – legyintett egy kutyát sétáltató férfi a balatonföldvári Rákóczi utcában. – Eddig Földvár megúszta, hogy szétbarmolják a partját, hát most tessék, megkapjuk mi is a betonmólókat, mint néhány éve Balatonfenyves.
A helyiek egy kisebb része már 2019 őszétől háborog, a többség viszont csak néhány hónapja döbbent rá, vége a jó világnak a Nyugati strandnál. A fideszes többségű képviselő-testület alig több, mint három héttel a 2019-es önkormányzati választások után vette napirendjére a tervezett e-kikötő ügyét. A kampányban mélyen hallgattak az elképzelésekről. Az ellenzék felvetette, hogy egy ilyen, a település jövőjét érdemben befolyásoló döntés előtt ki kellene kérni a helyiek véleményét, erre azonban azóta sem került sor.
A kormánypárti többség viszont úgy döntött, a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében belevág az e-kikötő fejlesztésbe. A beruházást Holovits Huba polgármester (Fidesz-KDNP) többek között azzal indokolta, hogy így plázsos strandot alakíthatnak ki, mely ráadásul ingyenes lehet majd. A koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrendben Holovits egyszemélyi döntéseket hozhat.
Április elején kiderült, a Balabo Kft. 897 millió forintot nyert a földvári e-kikötő létesítésére (a céget egy budapesti és egy földvári magánszemély tulajdonolja). Nem sokkal ezután a polgármester pályázatot írt ki a strand egy 300 négyzetméteres területének 15 éves hasznosítására, s azon parti kiszolgáló létesítmények kialakítására. Az egyetlen pályázó a Balabo volt, a céggel május elején már alá is írta a polgármester a szerződést, amely rendes felmondással nem szüntethető meg. A megállapodás szerint a Balabo legalább akkora értékben épít kiszolgáló-létesítményeket, mint amekkora a 15 éves bérleti díj, vagyis így a cég tulajdonképpen ingyen jutott a parti területhez.
Holovits szerepe azért is érdekes, mert amikor 2003-ban felmerült, hogy a Nyugati strandon kikötő épüljön, akkor - földvári informátoraink szerint - a lakossági ellenállás egyik vezetője önkormányzati képviselőként éppen a jelenlegi polgármester volt.
- Úgy gondoljuk, hogy ez a beruházás egyértelműen a Covid-világjárvány utáni gazdasági újjáéledés motorja lesz Balatonföldváron. Turisztikai attrakciót teremt, munkahelyeket hoz létre, adóbevételt generál, magával vonzza a fizetőképes vásárlóerő növekedését, az ingatlanpiac fellendülését - indokolta lapunknak a projekt létjogosultságát Holovits Huba, aki szerint politikai célokat szolgál a beruházás elleni, önkormányzattal szembeni hadjárat. Hozzátette, azért csak az önkormányzati választások után került a testület elé az e-kikötő ügye, mert a kikötőépítésre a pályázat csak az önkormányzati választások után jelent meg.
A polgármester cáfolta, hogy anno ellenezte volna a korábbi beruházást, s állította, már akkor a városrész fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségű projektnek nevezte. Szerinte a kezdetektől folyamatosan tájékoztatják a helyieket a beruházásról, az e-kikötő ellenzőit hangos kisebbségnek nevezte. Megjegyezte, a kikötő 15 éve napirenden lévő kérdés.
Helyi forrásaink állították, elmaradt a többször is beígért fórum a kikötőről. A közösségi oldalakon viszont folyamatos témának számított a beruházás, mellyel szemben a civilek megpróbáltak érdemben is fellépni. A Nők a Balatonért Egyesület többek között környezetvédelmi szempontokra hivatkozva fordult az illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz. Jelezték, a terület besorolása strand, melynek maximum a 10 százalékát lehet beépíteni, 65 százaléknak pedig zöldterületnek kell lennie. A Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület (MBE) pedig a környezetvédelmi, ökológiai, áramlástani, hulladék- és szennyvízkezelési szempontok mellett az elmaradt társadalmi egyeztetésre is felhívta a hivatal figyelmét.
- A környezetvédelmi és áramlástani vélemények csak a jelen helyzetről szólnak, nem modellezik a mólók megépítése utáni állapotot, így fogalmunk sincs például az iszaposodásról – magyarázta Herényi Károly, az MBE elnöke. – A törvény szerint amúgy a kikötők meghatározott közelében tilos strandot üzemeltetni. A forgalomnövekedésről sem lehet tudni semmit: 60 parkoló épül ugyan, de az biztosan nem elég egy 175 hajós kikötőhöz. Arról sem szólnak a tervek, mi lesz a kikötői szennyvízzel. És persze a sokezer strandolóval, akik kiszorulnak majd a 175 hajótulajdonos miatt.
A kormányhivatalt azonban nem sikerült meggyőznie a civileknek, a környezetvédelmi főosztály – lapunk birtokába jutott – januári határozata szerint a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás.
- Gondolkodunk rajta, hogy bíróságon támadjuk meg a kormányhivatal határozatát, más kérdés, érdemes-e, ugyanis a gyakorlat szerint az ilyen esetekben nem nagyon lehet nyerni – jelentette ki Herényi Károly. – Ha a jogi út nem járható, marad a társadalmi ellenállás: aláírásokat gyűjtünk, élőláncot szervezünk, mindenképpen megpróbáljuk megakadályozni a beruházást, hiszen, mint tudjuk, ez visszafordíthatatlan folyamat: ha valamit beépítenek a tónál, az örökre úgy marad, s így ismét elvész a Balaton-part egy darabja.
