Magyarország továbbra sem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának (EUB) tavaly júniusban hozott ítéletét, vagyis nem helyezte hatályon kívül, de még csak nem is módosította a 2017-ben elfogadott civiltörvényt, amely az EUB szerint is sérti az uniós jogszabályokat. Bár a törvényt hivatalosan azért hozták létre, hogy „átláthatóbbá” tegye a külföldi támogatásokat is elfogadó civil szervezetek működését, valójában csak propagandacélokra, az Orbán-kormánynak nem tetsző civilek megbélyegzésére szolgál.
A jelek szerint a kabinet a közeljövőben sem tervez lépéseket tenni az EUB-ítélet ügyében, a parlament 2021. tavaszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programjában ugyanis nem szerepel erre vonatkozó törvényjavaslat. Az EUB ítéleteit a tagállamoknak pedig késlekedés nélkül végre kellene hajtani, ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indíthat.
Érdeklődtünk az Igazságügyi Minisztériumnál, mikor várható, hogy a kormány végrehajtja az EUB ítéletét. Válaszukban felidézték, hogy a törvényt nemzeti konzultáció keretében a magyar emberek 99 százaléka támogatta, és hogy csak a baloldal és a Soros-hálózat támadja. Végül hozzátették, hogy a minisztérium egyeztetéseket folytat „a brüsszeli bizottsággal” a tavaly nyáron hozott ítélettel kapcsolatban.
Az EB már két levelet is küldött a magyar hatóságoknak az elmúlt hónapokban, amelyekben az ítélet végrehajtásának folyamatáról kértek tájékoztatást. A magyar kormány mindkét esetben az egy hónapos határidőt jelentősen túllépve reagált. A legutóbbi – tavaly október 29-én postázott – levélre például csak decemberben válaszoltak.
Christian Wigand, az EB szóvivője lapunknak azt mondta: a bizottság jelenleg elemzi a magyar kormány válaszát, és nem fog habozni további lépéseket tenni annak érdekében, hogy Magyarország összhangba hozza törvényeit az EU Bíróságának ítéletével. Didier Reynders igazságügyi biztos pedig egy videokonferencián azt állította: az egyeztetés a végéhez közeledik.
Tavaly ősszel egyébként úgy tűnt, hamarosan a parlament elé kerülhet a civileket megbélyegző törvény visszavonásának kérdése, miután az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában váratlanul a kormánypárti képviselők is megszavazták annak az ellenzéki indítványnak a tárgysorozatba vételét, amely a törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazza. Az MSZP elnöke, Tóth Bertalan sürgősségi javaslattal szerette volna elérni, hogy a törvényjavaslatot már november első felében tűzze napirendre az Országgyűlés, ám a Fidesz-KDNP-s képviselők ezt végül elutasították.
