Több mint 16 milliárd forint közpénzt költött el a 2024-es nyári olimpia budapesti pályázatát előkészítő társaság, amelyet a Fővárosi Közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság hozott létre és Budapest 2024 Zrt. néven működött. Az előzetes tervek alapján 10 milliárd forintból kellett volna elvégeznie feladatát, a végösszeg azonban 16 milliárd lett. A túlköltekezés nem számít újdonságnak a Fidesz kormányzása alatt, szinte nem volt olyan sportberuházás Magyarországon 2010 óta, ahol nem szálltak el az árak a tervezetthez képest. Az állam minden esetben nagyvonalúan kifizette a különbözetet. A legdurvábban a vizes világbajnokságra épült Duna Arénánál tért el a valóság a tervektől: a pályázati anyagban egy gyönyörű létesítmény volt látható, amely 7,5 milliárd forintért épült volna fel, ehelyett elkészült egy parkolóház kinézetű szörnyűség 49 milliárdért. Ehhez képest a Puskás Ferenc Stadion 90 milliárdra tervezett költsége a 190 milliárdért megvalósuló kivitelezéssel körültekintő, gazdaságosan megvalósított projektnek tekinthető.
A Budapest 2024 Zrt. nem takarékoskodott az irodák bérlésénél sem, százmilliós nagyságrendű összeg ment erre a célra: központja a II. kerületi Residence 2 Irodaházban volt, telephelye pedig a Nyugati téri Eiffel Palace-ban. Mivel a magyar főváros pánikszerű kimenekülésére az olimpiai kandidálásból nem lehetett előre számítani, az irodabérleti szerződéseket hosszú távra kötötték. (A Momentum népszavazási kezdeményezését a budapesti olimpia ellen 266 ezren támogatták, a közvélemény-kutatások szerint a főváros lakosságának csupán egyharmada támogatta 2017 elején a kandidálást.) Így fordulhatott elő, hogy bár négy évvel ezelőtt visszalépett Budapest a 2024-es pályázattól, a Residence Irodaházban 2018. április 30-ig érvényes volt az irodabérleti szerződés, amit úgy kötöttek meg, hogy korábbi felbontása esetén a bérlőnek nem jár vissza semmilyen összeg.
A 16 milliárd forintból 7,2 milliárd forintot külső tanácsadók kaptak. Eredetileg 5,8 milliárd járt volna nekik, ám amikor Róma visszavonta pályázatát a 2024-es játékok rendezésére, értékelni kellett az új helyzetet, ami 1,4 milliárd forint többlet kiadással járt. Az Index ebben az időben azt írta, hogy az új helyzet elemzése nagyjából annyit jelentett, hogy a különböző szakmai anyagokból kihúzták a vetélytársak közül az olasz főváros nevét.
Jól kerestek a zrt. munkatársai is, akik körülbelül ötvenen voltak és bő két év alatt másfél milliárd forint bért utaltak át a számláikra.
A visszalépés után a Budapest 2024 Zrt. végelszámolása 2018 végéig tartott: ebben az időszakban elszámoltak a beszállítókkal, törölték az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vételi jogokat, visszagyűjtötték és leltározták a bérelt irodatechnikai és számítástechnikai eszközállományt is. Az mfor.hu szerint ezek a folyamatok 308 millió forintba kerültek, a végelszámolás minimális időtartama a jogszabályok értelmében tíz hónap lehet, legfeljebb három évig tarthat. A Budapest 2024 Zrt. esetében bő másfél év alatt sikerült minden szálat elvarrni, ami a beruházás nagyságához és összetettségéhez képest elfogadható időtartam.
Ha a 2032-es budapesti olimpiai pályázat esélyeit vizsgáló bizottság úgy ítéli meg, hogy megint érdemes belevágni egy ilyen történetbe, akkor a korábbi 16 milliárd forintnak előreláthatólag minimum a másfélszeresét fogják erre a célra fordítani.
Amikor koronavírus-járvány sújtja az országot, akkor ezt a közpénzt olyan célra kell(ene) fordítani, ami valóban a köz javát szolgálja.
