Tudomány;koronavírus;mentális betegségek;COVID-19;

- A súlyos mentális betegségek növelhetik a koronavírus miatti halálozás kockázatát

A magyarázata nem derült ki a svéd tanulmányból, a kutatók feltételezése szerint korai biológiai öregedést idézhetnek elő.

A súlyos mentális rendellenességek növelik a Covid-19 okozta halálozás kockázatát – állapította meg egy szerdán publikált svéd tanulmány. Az idősebb korosztályban az ilyen pszichiátriai rendellenességekkel küzdő emberek körében négyszer nagyobb a Covid-19 miatti halálozás, mint az ebbe a korcsoportba tartozó, de mentálisan egészségesek esetében.

Az Umeai Egyetem és a Karolinska Intézet tudósai tanulmányukhoz a 20 éves vagy annál idősebb teljes svéd népesség - csaknem nyolcmillió felnőtt - tavaly március és június közötti adatait elemezték.    Azoknak a körében, akiknek nem volt súlyos mentális rendellenességük, a halálozási arány 0,06 százalékos volt. A súlyos mentális betegséggel - például skizofréniával vagy bipoláris rendellenességgel - diagnosztizáltak körében viszont 130 halálesetet regisztráltak, ami ebben a csoportban 0,1 százalékos halálozási arány. A 60 és 79 év közötti mentális betegek körében a Covid-19-cel összefüggő halálozás kockázata még magasabb volt.

A Frontiers in Psychiatry című folyóiratban publikált tanulmány arra nem adott magyarázatot, hogy miért nagyobb a halálozási arány a súlyos mentális rendellenességben szenvedőknél. Feltehető, hogy a súlyos mentális rendellenességek korai biológiai öregedést idéznek elő, meggyengítik az egészségi állapotot és az immunrendszert, illetve ennek a csoportnak más rizikófaktorai is lehetnek, mint például az elhízottság – mondta el Martin Maripuu egyetemi docens. Hozzátette: fontos az ilyen rendellenességekben szenvedők mentális és fizikai egészségi problémáinak együttes kezelése.

A kutató szerint a tanulmány eredményeit figyelembe kellene venni az oltási program végrehajtásában, megfontolandó, hogy az idősebb és mentális betegséggel küzdő emberek csoportjának elsőbbséget adjanak az oltások szempontjából.

Svédországban a karácsonyi szünetben kezdődött el az oltási program, és jelenleg az ország felnőtt lakosságának 3,2 százaléka, 264 148 ember kapta meg legalább az első dózist a vakcinából, közülük 34 131 ember - a felnőtt népesség 0,42 százaléka - már két dózist kapott.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 29-i közleménye szerint világszerte 237 lehetséges vakcina fejlesztése van folyamatban - közülük 63 már a klinikai vizsgálatoknál tart - olyan országokban, mint Németország, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. 

A meghosszabbított kijárási tilalom és a kihasználatlanság a fő indok.