A Semmelweis Egyetem egészségügyi közszolgálati karának dékánja azért mondta ezt, mert a járványügyi szakemberek és a kormányok sem voltak felkészülve egy évvel ezelőtt egy világméretű járvány kezelésére. Az utóbbi évtizedekben „elkényelmesedtek”, csak elméletben foglalkoztak azzal, hogy törvényszerű egy fertőzés elterjedése az egész Földön. A koronavírus miatt azonban az elmúlt hónapokban az egészségügyi szakemberek és a kormányok megfeszített munkával kidolgozták, miként mérjék és értékeljék a vírusokat és ellenanyagaikat, hogyan kaphatnak adatokat a társadalmi mozgásokról, hogy mérhetik az egyes intézkedések hatását. Mindehhez jelentős innovációs teljesítményekre volt és van szükség – hangsúlyozta a szakértő. Magyarországon elkészült egy vezetői információs rendszer, tavaly tavasszal például a zárlat bevezetése után a kormány a kilencmillió magyar mobiltelefon cellainformációiból tudta meg, hogy tömegek költöztek vidéki nyaralóikba, ezért tolta át a további lezárások felelősségét a polgármesterekre – részletezte Szócska Miklós. – Már csak az a kérdés, mire használják a vezetők a megszerzett adatokat és mekkora a társadalom együttműködési képessége, hogy emelkedjen az emberek egészségbiztonsága. Márpedig ez a legfontosabb cél – hangsúlyozta a volt államtitkár, aki szerint ma csak azt tudjuk, a járvány mostani hullámát képesek leszünk leküzdeni, de azt senki nem látja, mikor mutálódik ez vagy egy másik vírus, ami újabb világjárványt indít el.
Ugyanezt emelte ki Örkény Antal, az ELTE társadalomtudományi karának oktatója, aki azt elemezte, milyen erős hatása van mindenki életére, hogy felborult a korábbi megszokott és konszolidált életünk, kiszámíthatatlanság, bizonytalanság és félelem határozza meg a mindennapjainkat, hiszen bárki megfertőződhet, a halál mindennapi eseménnyé vált a hétköznapjainkban. Átalakult az időgazdálkodásunk, térben beszűkült a mozgásunk, gyanakvók lettünk a személyes kapcsolatainkban, felszínre kerültek a konfliktusok, nőtt a családon belüli erőszak, kollektív szorongást élünk meg. A professzor szerint egyértelmű, hogy a társadalom eddig is vesztesnek számító csoportjai még nehezebb helyzetbe kerültek a válság kezdete óta, a digitális szakadék magával hozza az anyagi különbségek felerősödését is. Sok kérdésre pedig még nem tudjuk a választ, így arra sem, a járvány után lehet-e korrigálni a leszakadást, vagy meg tudunk-e birkózni a félelemmel.
Egy dolog azonban egyértelmű: az állam szerepe felerősödött, hatalmas pénzek összpontosulnak a kormány kezében és az állampolgár kiszolgáltatott lett, mert soha nem tudhatja, mikor kap valós információt. A járvány ugyan globális, de a védekezés megszervezése a nemzetállamok feladata maradt, ami törvényszerűen vezet Örkény Antal szerint a bezárkózáshoz és a nacionalizmus felerősödéséhez.
–Ilyen helyzetben az egyik legfontosabb kérdés, a kormány el tudja-e nyerni a polgárok bizalmát, mert ez meghatározza a korlátozó intézkedések betartását, sőt az oltási hajlandóságát is – folytatta a gondolatot Krekó Péter. Az ELTE oktatója és a Political Capital vezetője egy kérdésre válaszolva felidézte, hogy a magyar társadalom az orvosokban bízik, de a politikusokban egyáltalán nem. Előadásában az összeesküvés elméletek hatását elemezve kitért a látványos brit oltási eredményekre, amelyek mögött az áll, hogy a londoni kormányt külön szakértői csapat segítette a rémhírek megcáfolásában, az érveket népszerű emberek is hangoztatták. A kampány elérte, hogy a korábban vakcinaellenes briteknél ma a legalacsonyabb az oltás elutasítása. Krekó Péter biztos benne, hogy észérvekkel a magyar emberek is meggyőzhetők a védőoltás hasznosságáról. Erre nagy szükség lenne, mert növekszik ugyan az oltási hajlandóság, de még mindig messze vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez szükséges szinttől – hangsúlyozta a Milton Friedman Egyetem szerdai konferenciáján a kutató.
