A „Next Generation” férfi játékosait, vagyis a legtehetségesebbnek tartott hat fiatal képzését segíti szövetségi edzőként az Amerikából egy éve visszatelepült Noszály Sándor, ami jelzi: a sportágban először szakmai vonalon igyekeznek túllépni az előző vezetés okozta sokkon. A teljes sorcsere nem csak az irányításban történt meg, hanem a pálya szélén is. „Nagyon örülök, hogy sikeresnek ítélték a pályázatomat, és a legtehetségesebb generáció felkészítésével foglalkozhatok. Korábban is ismertem őket, figyelemmel kísértem eredményeiket amióta egy éve újra itthon vagyok. Találkoztunk már, és megtartottam első motivációs beszédemet is” – mondta Noszály Sándor, aki még a koronavírus-járvány kirobbanása előtt tavaly tavasszal költözött vissza Los Angelesből Budapestre.
Az Amerikában eltöltött időszak hatással volt rá, amit jelez első beszédének mondandója is. „Kint nagyon nagy kultusza van az inspirációnak, és én is fontos dolognak tartom. Al Pacino emlékezetes beszéde a Minden héten háború című filmben teljesen visszaadja, hogy mit lehet elérni egy öltözői beszéddel” – mondta Noszály Sándor, aki nem csak Oliver Stone zseniális filmjéből építkezett, hanem egy másik legendás embertől, Szentgyörgyi professzortól is kölcsönvett egy idézetet. „A tehetség egyenlő a szorgalommal. Ezzel azt akartam erősíteni bennük, hogy önmagában nem elég, hogy tehetségük révén most a magyar tenisz reménységei közé sorolják őket, mert ha ez nem párosul alázattal és munkával, nem fog valóra válni az álmuk.”
Noszály szerint a legnagyobb sportsztárokról szóló dokumentumfilmek ennek a fiatal korosztálynak is példaként szolgálhatnak, hogy még a korszakos zsenik is megfeszültek a szupersztárságig vezető hosszú úton: „Csak meg kell nézni a Jordan-filmet, vagy a Kobe Bryan-filmet, vagy a Cristiano Ronaldo-filmet. Hihetetlen alázat van bennük. A mai profi sport olyan szintre fejlődött, hogy ha nem rendelsz mindent alá, akkor nem jutsz a csúcsra. A tehetség csak egy plusz, de önmagában nem elégséges feltétel” – összegezte edzői hitvallását.
A világranglistán egykor a 97. helyen álló Noszály tudja, miről beszél: karrierje során nem csak a top százba jutott, hanem megvert öt Grand Slam-győztest is, és négyszáznál több ATP-versenyen indult. Az első magyar volt, aki kétszáz kilométer per óra fölött tudott szerválni, jobb napjaiban 230-cal is meg tudta suhintani a labdát.
A profi játéktól 1997-ben visszavonult Noszály edzői karrierje egy világsztár környezetében indult: tudniillik egy darabig Szeles Mónika stábját erősítette. Aztán Los Angelesben kötött ki, ahol többek között Bill Gates, a világ leggazdagabb informatikusának tudását is tökéletesítette egy tenisz klubban. De a sportág abszolút sztárjai is kikérték a véleményét: „Floridában a Williams-testvérek édesapjával beszélgettem és egyszer azt kérdezte: szerintem melyik a legfontosabb ütés a teniszben? Mondtam, a return. Bólogatott.” És ez képezi edzői hitvallását is. „Az első találkozásunkkor azt mondtam srácoknak, a teniszt én egyenesen az utcai harchoz hasonlítom: az nyer, aki először üt. A férfi szakág nagyjából az első szerva százalékáról, hatékonyságáról szól: ha jól csinálod, akkor nyerő pozíciót tudsz fogni.”
Ehhez viszont atlétikus képességek kellenek, ezért szakmai alapvetése ennek kiemelt fejlesztése. Példaként a világ legjobbjait, Nadalt vagy éppenséggel Djokovicsot említette, akik új szintre emelték a fizikai felkészülést. Anno Noszály Sándor édesapja is edzőként dolgozott, az ő tudása és felfogása ötvöződik most saját tapasztalataival. „Édesapám állandóan a biomechanikáról beszélt, hogy minden versenyző különbözik, ezért egyénekre lebontott edzésterveket dolgozott ki. Megelőzte a korát, ma is ez a sikeres felkészítés kulcsa, az egyénre szabás. A papám harminchárom évesen a legfiatalabb magyar mesteredző volt, rengeteg magyar bajnokot nevelt, és imádta a teniszt. Reggel nyolctól este tízig a pályán volt. Szenvedélyből csinálta. Ezt a hivatástudatot szeretném én is tovább vinni.”
