A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöksége bejelentette, megalakult a Budapest 2032 Bizottság, amelynek vezetője Szalay-Berzeviczy Attila lett. A testület feladata, hogy megvizsgálja a 2032-es olimpiára történő magyar pályázat realitását. Az eddigi tapasztalatok szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hét évvel korábban, azaz 2025-ben dönt a 2032-es helyszínről. Az érdeklődő városoknak tehát legkésőbb 2023-ban kell jelezniük pályázati szándékukat. A kérdés „átgondolása és körültekintő mérlegelése” érdekében hozta létre a MOB a bizottságot.
Ahogy a szervezet honlapján megjelentetett hírből kiderült, az új bizottság azt vizsgálná meg, hogy lehetséges-e, illetve érdemes-e Budapestnek megfontolnia, hogy beadja-e a 2032-es nyári olimpia megrendezésére vonatkozó pályázatát. Ezért a bizottság egy minden részletre kiterjedő megvalósíthatósági és makrogazdasági hatástanulmány elkészítését javasolja, ami „egy másfél éves komplex folyamat lesz”, amiben a korábbi pályázatok minden elemét újra kell gondolni, idézte a honlap Szalay-Berzeviczyt. Ha bizottság szerint a pályázás kilátásai pozitív eredménnyel kecsegtetnek, akkor jöhet a társadalmi vita, hiszen „egy olimpia és a paralimpia megrendezése a teljes országot hét éven át megmozgató nemzetgazdasági vállalkozás lesz” , amihez természetesen „állami garanciára is szükség van”.
Arra nem tért ki a közlemény, hogy a pandémia és a kormányzati megszorító intézkedések korában miért pont most vált ismét sürgetővé az olimpiarendezés ügyének felmelegítése, amikor komplett gazdasági szektorok álltak bele a földbe, és százezrek megélhetése vált bizonytalanná, lecsúszása realitássá.
De arról sem szólt a bejelentés, hogy miért nem fordítva, a társadalmi vitával, ne adj isten népszavazással kezdődik a projekt. Anno a kormányzat a közhangulatot jól érzékelve bele sem állt a Momentum népszavazási kezdeményezésébe, és azt megelőzve visszalépett a pályázástól. Az, hogy most miből gondolta úgy a Budapest 2032 Bizottság, hogy a helyzet megváltozott, ergo az ötlet megérett a felmelegítésére, nem derült ki a közleményből.
A korábbi pályázatot szorgalmazók és a mostani bizottság névsora több személy esetében azonos, a kezdeményező érdekkör lényegében megegyezik a korábbival. Ahogy kitetszik az is, az eljárásrend ugyancsak a korábbit idézi, először egy megvalósíthatósági hatástanulmány megrendelése a cél. Korábban ez mindkétszer a PricewaterhouseCoopers iroda privilégiuma volt.
A Fidesz először a 2002-es választást megelőző kampányba emelte be az olimpia rendezést ötletét (akkor a 2012-ben végül Londonban megrendezett játékok lett volna a cél). Majd ezután a Budapesti Olimpiai Mozgalom nevű szervezet vitte tovább az ügyet és tartotta magasba az ötkarikás zászlót Magyarországon, előbb 2016-os, utóbb 2020-as pályázást erőltetve. Orbán Viktor 2014-ben vált igazán nyitottá az ötletre, amely végül állami milliárdokban mérhető forrásokat (komplett irodát és permanens kampányt) igényelt. Ennek a költésnek vetett véget a Momentum népszavazási kezdeményezése, amely csupán azt kívánta volna egyértelműen tisztázni: valóban van-e társadalmi támogatottsága a rendezésnek, vagy ez csak egy szűk réteg érdeke? A nemzeti konzultáció ezen változatára azonban a kormány nem volt kíváncsi, a népszavazás elmaradt, és a kormányzat visszalépett.
Az olimpiarendezés költségeit az előző PWC tanulmány 774 milliárd forintra becsülte, míg a nemzetgazdaság bevételét 1100 milliárd forintra taksálta.
