Magyarország tavaly 44-et szerzett azon a 100 pontig terjedő skálán, amelyen minél inkább korruptabbnak találnak egy országot, annál kevesebb pontot érdemel. A Transparency International berlini központja 26. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet.
Üzletemberek és szakértők értékelése alapján 2019-hez képest Magyarország pontszáma nem változott, ezzel a globális rangsorban egy helyezéssel előrébb került. Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető (a 69. hely az Európán kívüli államokat nézve azt jelenti, hogy egy szinten vagyunk a Dél-Afrikai Köztársasággal, Jamaicával és Tunéziával), az Európai Unión belül azonban a leginkább korruptnak érzékelt tagállamok közé tartozik. Magyarország az EU-ban Bulgáriával és Romániával közösen osztozik a rangsor utolsó helyén.
A vizsgálat szerint ez az eredmény jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától is. Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést. A visegrádi országok közötti különbség ugyanakkor csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest. A jelentés ezzel együtt megállapítja: „Magyarország stabilizálta a helyét az Európai Unió sereghajtói között”.
A hazai viszonyok elemzésekor a Transparency International Magyarország kitér – egyebek mellett – arra is, hogy a vírushelyzetben miként érvényesültek a jogállamisági kritériumok. Hangsúlyozza, hogy a Covid-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. A rendeleti kormányzás bevezetése különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak. Az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részét elvonták, különleges gazdasági övezeteket alakítottak ki. Megsarcolták a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásait, így például a gépjárműadót és a helyi iparűzési adót.
A járvány elleni védekezés ürügyén a kormány újabb csapást mért a közérdekű adatok nyilvánosságára is. A közérdekű adatigénylések megválaszolására rendelkezésre álló 15 napos határidő a háromszorosára nőtt. Másrészt az alaptörvény újabb, a közpénz fogalmát újradefiniáló, immáron kilencedik módosításával a kormány megnyitotta az utat az előtt, hogy „tovább gyorsuljon a közpénzek magánvagyonná alakítása”.
A Transparency International Magyarország szintén aggasztónak tartja a választási jogszabályok újabb módosítását. A jelöltállítás szabályainak megváltoztatása megnehezíti ugyan a 2014 óta mintegy 7 milliárd forint közpénzveszteséget okozó kamupártok választási indulását, de több kiskaput továbbra is nyitva hagy előttük. Mindezek fényében „a jogállamiság továbbra is tetszhalott állapotban van Magyarországon”.
A járvány valóban szükségessé tette a költségvetés átalakítását, ám a forrásokat sok esetben a kormánypárt holdudvarába tartozó oligarchák és klientúra megsegítésére használták fel. A leginkább rászoruló csoportok a kelleténél jóval kevesebb közvetlen segítséget kaptak – hívja fel a figyelmet a jelentés.
A fejlett országok gyakorlatával is szembemenő válságkezelés hátterében részben a gazdaság külső egyensúlyának fenntartása, részben viszont az az igény állhatott, hogy „a járvány örve alatt a kormány még inkább helyzetbe hozza az udvari beszállítókat és a kormányközeli gazdasági szereplőket”.
Példa erre a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiosztott mintegy 83,5 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás: ebből a Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels fejlesztéseire, illetve Balaton környéki jachtkikötők és luxusszállodák fejlesztésére is jutott. A válság által leginkább érintett budapesti szállodapiac viszont kimaradt a programból. A támogatott projektek egy része sokkal inkább szolgálta az „új nemzeti tőkésréteg túlélését, semmint a gazdaság hosszú távú válságállóságának megerősítését”.
A sportberuházásokra, valamint az egyházaknak adott támogatások jelentősen felülmúlták az egészségügy finanszírozásába bevont pluszforrásokat. Ráadásul utóbbiak egy részét túlárazott eszközbeszerzésekre fordították, amelyek hasznából kormányközeli közvetítőcégek részesedtek.
A jelentés konstatálja: a jogállami rombolás, az azzal szorosan összefüggő központosítás és rendszerszintű korrupció lehet a fő oka annak, hogy a „soha nem látott európai uniós támogatás ellenére az elmúlt évtizedben sem sikerült ráállítani a magyar gazdaságot a befogadó, vagyis a társadalom széles rétegeit magával ragadó növekedési pályára”.
Bár a közbeszerzések jogi szabályozása megfelelőnek tekinthető, a Transparency International Magyarország rögtön hozzáteszi: a gyakorlat nem tükrözi a törvénybe foglalt alapelveket, és azok kikényszerítése komolyan megkérdőjelezhető.
