A kérdés tavaly a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács júniusi ülésén is felvetődött, de válaszként csak a visszaszerelés szolgálati törvényben rögzített feltételeiről kaptak tájékoztatást a szakszervezetek, a gyakorlatról nem. Lapunknak a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára és a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke és is megerősítette, hogy nem szívesen veszik vissza a parancsnokok azt, aki egyszer már otthagyta az állományt, különösen, ha kiderül, hogy közben külföldön dolgozott a magyar rendőrfizetés többszöröséért. Bárdos Judit ehhez hozzátette, még abba is nehezen egyeznek bele, hogy valaki országon belül más szolgálati helyen folytassa a munkát, mert ott tudott lakást venni. Két sikertelen áthelyezési próbálkozás után ezek az emberek is leszerelnének.
Rendőr viszont nagyon kellene, január elsején ugyanis 3161 fő hiányzott a hivatásos állományból – tájékoztatott az ORFK. Tavaly júniusban a parlamenti képviselőknek készített összefoglalóban az jelent meg, hogy 2018-ban 12 és félezer tiszt és 26 871 tiszthelyettes dolgozott a területen. Előbbiek a „szükséges, rendszeresített létszámhoz képest” több mint ezerrel többen, a tiszthelyettesek pedig kétezerrel kevesebben voltak.
Azóta annak ellenére nőttek a létszámgondok, hogy a veszélyhelyzet alatt senki nem szerelhet le, ezt tavaly először április 5-én rögzítette egy kormányrendelet, majd a szigorú szabály egy december 9-ére dátumozott rendelettel ismét hatályba lépett és jelenleg is érvényes. A szakszervezetek kifogásolják, hogy a rendvédelemben gyakorlatilag megszűnt az érdekegyeztetés, a BRDSZ még decemberben írta meg a munkatársak elvárásait az országos rendőrfőkapitány személyügyi helyettesének, néhány napja pedig a Független Rendőr
Szakszervezet fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez és Balogh János országos főkapitányhoz. Az együttműködés hiányát jelzi, hogy tavaly a tárcavezető egyetlen szakszervezeti kérésre vagy felvetésre sem reagált. A legnagyobb gondnak azt tartják az érdekvédők, hogy az idén még szóba sem került, számíthatnak-e bármiféle béremelésre a hivatásos állomány tagjai. Az érdekvédők közben megkapták azt a javaslatot, amely szerint idén nem nő sem a hosszú ideje változatlanul négyezer forintos bankkártya-hozzájárulás a rendőröknél, sem a 200 ezer forintos cafetéria-keret a rendvédelem területén – mindkettőt elfogadhatatlannak tartják.
A szakszervezetek változatlanul küzdenek az illetményalap és az éjszakai pótlék megemeléséért, a tavalyi tíz százalékos kiegészítés alapbérbe emeléséért. Utóbbi elmaradását különösen sérelmesnek tartják, mert néhány napja kiderült: a honvédségnél a tavalyi hasonló tízszázalékos bérfejlesztés idén beépül az alapbérekbe, miközben a honvédségi illetményalap eleve magasabb a rendvédelmi 38 650 forintos alapnál. A katonák ráadásul egy munkaerőpiaci pótléknak nevezett kiegészítést is kapnak, ami tovább mélyíti a bérszakadékot a két testület között. A rendvédelmi szakszervezetek a jövő hét elején egyeztetnek és a tervek szerint döntenek arról, mit tegyenek tagjaik érdekében, hogy munkájukat ne csak a médiában ismerjék el, hanem a napi gyakorlatban is.
