“Durva volt szembesülni azzal, hogy itt is előfordulhat ilyen mértékű erőszak meg vandalizmus, pedig azt hinnéd, mivel egy demokratikusabb országban élsz, ez nem történhet meg. Megdöbbentő volt ennek az egésznek a brutalitása.” - fejtette ki a véleményét a Hollandián végigsöprő erőszakhullámról Bori, aki holland barátjával már négy éve él Eindhovenben. A magyar fiatal a belváros közelében lakik, ahol vasárnap szabadultak el az indulatok. “Egy kilométerre sincs tőlünk a pályaudvar, ahol felgyújtottak egy autót.” Bori azt mondta, eddig úgy érezte, a városban bármikor, bárhova elmehet, de a zavargások hatására megingott a biztonságérzete. Hasonlóan élhették meg az elmúlt napokat annak a nagyjából két tucat holland városnak a lakói, ahol összecsapások, fosztogatások és gyújtogatások zavarták meg az éjszakai békét. Néhol a rendbontók koronavírus-tesztközpontot égettek fel, máshol egy kórházat dobáltak meg kövekkel, a legtöbb helyszínen a boltokban és üzletekben okoztak eurómilliós károkat, emiatt a rendőrség randalírozók százait vette őrizetbe. A hatóságok szerint a szerdára virradó éjszaka már csendesebb volt a korábbiaknál, ám még így is 131 embert állítottak elő.
Noha az erőszakhullám szombaton kezdődött, az aznap érvénybe lépő éjszakai kijárási tilalom elleni tüntetéseken, szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a zavargások hátterében nem feltétlenül a járványügyi korlátozások állnak. Henk Ferwerda kriminológus szerint a tiltakozók köré olyan bajkeverők is keveredtek, akik csak balhézni akarnak, ők megragadták a lehetőséget, hogy konfrontálódjanak és összecsapjanak a rendőrökkel. “Láttunk már ilyet a Fekete Életek is Számítanak demonstrációk idején” - magyarázta Ferwerda a holland közszolgálati médiának (NOS). Szakvéleményét különböző tudósítások és szemtanúk beszámolói is alátámasztják. Sofie, egy Eindhovenben élő holland egyetemista a Népszavának arról beszélt, hogy vasárnap két, világosan elkülöníthető csoportot látott a belvárosban: az egyik a többnyire az idősebb korosztályhoz tartozó tüntetőkből állt, akik transzparensekkel a kezükben tiltakoztak a kijárási tilalom ellen, a másikban zömében fiatalok voltak, akik szerinte más városokból érkeztek, kifejezetten azért, hogy randalírozzanak. “Az látszott, hogy ők gyakorlatilag szórakozásból rombolták szét a vasútállomást” - mesélte a diáklány.
A zavargások a teljes holland politikai elitet mélyen megdöbbentették. “Ez nem az a Hollandia, amit mi ismerünk, nem az a Hollandia, amit szeretünk. Az erőszaknak nincs helye a demokráciában, és soha nem lehet a véleménynyilvánítás eszköze” - jelentette ki a holland Munkapárthoz tartozó Khadija Arib képviselőházi elnök. Mark Rutte ügyvezető miniszterelnök szerint a zavargásoknak semmi köze nincsen a korlátozások elleni tiltakozásokhoz, csupán erőszakos bűncselekményekről van szó. Egyúttal hangsúlyozta: a járványügyi intézkedésekre szükség van és az emberek csakis a vírus legyőzésével nyerhetik vissza szabadságok. A keddi rendkívüli kormányülésen a tárcavezetők egyértelművé tették, nem kívánják visszavonni az intézkedéseket. Wopke Hoekstra pénzügyminiszter ezt sommásan úgy fogalmazta meg: nem fognak kapitulálni “néhány idiótának.”
A kabinetnek nincs is oka a visszakozásra, a NOS által megrendelt friss felmérés szerint tízből hét holland támogatja az este kilenctől hajnali fél ötig tartó kijárási tilalmat. Még ennél is nagyobb többség, a lakosság háromnegyede áll a Rutte-kormány válságkezelési stratégiája mögött, mindössze 7 százalék az, amely véget vetne a lezárásoknak. Noha az általános irányvonalat támogatják a hollandok, ez nem jelenti azt, hogy mindennel elégedettek lennének. Megosztja a közvéleményt az az újabb szigorítás, miszerint az emberek naponta legfeljebb egy 13 éven felüli vendéget fogadhatnak az otthonaikban - ezt 47 százalék helyesli és 39 százalék ellenzi. Ez az intézkedés a lapunknak nyilatkozó magyar fiatalnak sem tetszik: “bennünk az tartotta a lelket, hogy egy másik párral összejöttünk és négyesben társasoztunk, de most már ezt sem lehet” - panaszkodott Bori.
Hollandiában az ősz óta folyamatosan szigoródó korlátozások rányomják bélyegüket a közhangulatra. “Túl hosszú ideje tart már ez a válság, még mindig nem látjuk a fényt az alagút végén. Mi, fiatalok nagyon nehezen éljük meg ezt a helyzetet, szükségünk van arra, hogy kimozduljunk, találkozzunk új emberekkel és a barátainkkal“ - magyarázta Sofie. A felgyülemlett frusztráció részben az elmúlt napok zavargásaira is magyarázatot adhat. A lakosságban kavargó indulatoknak azonban egyelőre nem érzékelhető politikai következménye, ezért a kormányzó konzervatív-liberális pártok magabiztosan várhatják a márciusban esedékes parlamenti választásokat. A felmérések szerint Rutténak és koalíciós partnereinek még annak ellenére sem kell aggódniuk, hogy európai uniós összehasonlításban nem lehetnek büszkék teljesítményükre: a lakosságarányos halálozási statisztikák alapján ugyan Hollandia az EU-tagállamok középmezőnyébe tartozik, ám az oltási kampány nehézkesen indult meg, így az ország az Bulgáriát megelőzve az utolsó előtti helyen kullog a lakossági immunizáció terén.
