Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a SARS-CoV-2 vírusok a levegőből közvetlenül a tüdőbe jussanak, a tüdőgyulladást okozó vírusok az érintett beteg felső légútjaiból származnak – derült ki az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK), az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK), a Semmelweis Egyetem és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet munkatársainak részvételével zajló kutatásból, amelynek eredményeit a Scientific Reports című folyóiratban publikálták. A kutatók megmutatták, hogy még akkor sem valószínű, hogy a vírusok közvetlenül a tüdőbe jutnak, ha egy koronavírusos beteg köhögését lélegzi be valaki. Ennek alapján a tüdőgyulladás kialakulásához vezető folyamat két részre osztható: az első szakaszban csak a felső légutak fertőződnek meg, majd a második szakaszban az itt elszaporodott, és innen mélyebbre jutott vírusok okoznak tüdőgyulladást – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.
Mint írják, a világjárvány egyik jellegzetessége, hogy a betegség lefolyása, súlyossága egyénenként nagyon eltérő. A betegség alakulása jelentős részben függ attól, hogy hol találhatók azok a sejtek, amelyeket az új típusú koronavírus megfertőzött. A jellemző enyhe tünetek - mint a köhögés, vagy a szaglás és az ízlelés elvesztése - felső légúti fertőzésre utalnak. A tüdőgyulladás kialakulásához a vírusoknak sokkal mélyebbre kell jutniuk.
A kutatók ezért megvizsgálták, hogy hova kerülnek a vírusok akkor, amikor egy koronavírusos beteg köhögéséből származó levegőt lélegzik be valaki. A kérdés megválaszolásához olyan számítógépes modellt alkalmaztak, amely a vírushordozó részecskék légúti kiülepedését határozza meg. A szimulációk azt mutatták, hogy nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy egy légvétel nyomán akár csak egyetlen vírus is a tüdő mélyére jusson,
A kutatók szerint ez az eredmény összhangban van azzal a klinikai megfigyeléssel, amely szerint a tüdőgyulladás kialakulását felső légúti tünetek megjelenése előzi meg. Mindezek alapján a tüdőgyulladás kialakulásához vezető folyamat első szakaszában csak a felső légutak fertőződnek meg, a második szakaszban pedig az ott elszaporodott vírusok mélyre jutva tüdőgyulladást okoznak. „Ez azt is jelenti, hogy azok a vírusok, amelyek a tüdőbe jutva súlyos betegséget okoznak, nem egy másik betegből, hanem a saját felső légútjainkból származnak.
A betegség súlyosbodásának elkerülése érdekében a tanulmány alapján fontos a levegő víruskoncentrációjának csökkentése. „Mivel a víruskoncentrációt a saját köhögésünk is növelheti, a zsebkendőbe történő köhögés és a gyakori szellőztetés nagyon ajánlott, még akkor is, amikor egyedül vagyunk otthon. Emellett a betegség súlyosbodásának a kockázatát jelentősen csökkentheti minden olyan, a felső légutakban alkalmazható szer is, amely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget. Mindezek nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, amelyek a folyamat első szakaszának kialakulását - a felső légutak megfertőződését - igyekeznek megelőzni”– hívták fel a figyelmet a kutatók.
Annak a pontosabb megértéséhez, hogy a felső légutakból hogyan jutnak a vírusok a tüdőbe, további kutatásokra van szükség. A beszámoló szerint a kutatók szeretnék azt is megvizsgálni, hogyan befolyásolja a légzési mód a vírusok légúti kiülepedését. Ez hozzájárulhat a sportolók, illetve a nehéz fizikai munkát végzők között előforduló vírusterjedés megértéséhez.
Madas Balázs, az Energiatudományi Kutatóközpont, Könyezetfizikai Laboratóriumának tudományos főmunkatársa a kutatás eredményét összefoglalva úgy fogalmazott: a felső légúti tünetek megjelenése és a tüdőgyulladás kialakulása közötti nagyjából egy hétben új értelmet nyer a Vigyázzunk magunkra! kifejezés. „Minél többször lélegzünk be olyan levegőt, amely vírusokat tartalmaz, annál nagyobb az esélye annak, hogy némelyikük végül eljut a tüdő mélyebb részére és ott tüdőgyulladást okoz. Emiatt nagyon fontos, hogy a betegség elején, akkor is, ha egyedül vagyunk otthon, gyakran szellőztessünk, illetve zsebkendőbe köhögjünk, így csökkentve a körülöttünk lévő víruskoncentrációt és annak az esélyét, hogy a betegség súlyosabbra fordul."
