A Google terve, hogy héliumos léggömbökkel biztosítják a távoli, ritkán lakott vagy infrastrukturálisan elmaradott vidékeken az internetellátást, most már biztosan nem valósul meg. A Google anyacége, az Alphabet Project Loon néven 2013-ban indította el a fejlesztést, de már akkor is viccek céltáblája volt az ötlet, sokan megvalósíthatatlannak tartották. Mára kiderült, valóban az: a Loon bejelentette, hogy vége, mert nem lehet az üzletet hosszú távon fenntartani. „Nem hogy a következő milliárd felhasználót, az első milliárdot sem sikerült elérnünk: azokat a közösségeket, amelyek túl távoliak, vagy túl nehéz elérni, vagy azokat a területeket, ahol ugyan van internet, de a jelenlegi technológia túl drága az átlagembereknek. Nem találtunk elég befektetőt, hogy hosszú távon fedezni tudjuk az üzlet fenntartását. Sajnálattal jelentem be, hogy leszállunk” - írta pár napja a cég vezérigazgatója, Alastair Westgarth. A Google 2017-ben szintén anyagi problémákra hivatkozva fejezte be a Titan Aerospace üzletet is, amely drónokkal próbálta volna meg az internetszórást. A 2014-ben indult tervet a befektetők épp a Loon miatt hagyták ott.
Úgy tűnik, nagyobb sikerrel kecsegtetnek azok a projektek, amelyek az űrben, de alacsonyan lévő műholdakról próbálják meg szórni a szélessávú internetet, beterítve az egész Földet. Az Amazon a Projekt Krupier megvalósulása esetén 3 236 műholddal fog elérni 4 milliárd földlakót, de a 2019 áprilisi bejelentéskor azt még nem közölték, ez mikorra valósulhat meg. „A globális internet jó lehetőség, főleg egy olyan cég számára, mint az Amazon, amely felhő alapú szolgáltatással bír” - mondta Sam Korus, az ARK befektetési tanácsadó cég elemzője. Az ötlet forradalmi lehet, nagy haszon származhat abból, ha azok az emberek is internetre tudnak csatlakozni, akik ezt eddig nem tehették. A terv hasonló Elon Musk Starlinkjéhez, vagy a SoftBank támogatta OneWebhez, de jeff Bezos – az Amazon főnök - számára nem csak az a lényeg, hogy távoli vidékeket érjen el, hanem az is, hogy újabb rétegeket kapcsolhasson be az e-kereskedelmbe. Négymilliárd új Amazon-ügyfél megéri a befektetést a műholdakba, és hogy a terv nem a távoli jövő, a 12 földi állomás kiépítésére létrehozott cég, az AWS Ground Station 2018 novemberében alakult meg. A OneWeb másfél hete jelentette be, hogy első műholdflottája kiépítéséhez 1,4 milliárd dollárt sikerült összegyűjtenie. (Tavaly alig kerülte el a cég a csődöt, a brit kormány és az indiai Bharti-csoport mentette meg.) Decemberben fel is bocsájtottak újabb 36 űreszközt, amivel fent lévő műholdjaik száma 110-re nőtt, de még ötszáz hátra van, amit fel kell lőni ahhoz, hogy az első generáció fenn legyen. A tőkét a SoftBank és a Hughes Network System biztosítja. A végső tervezett szám 6 372.
Musk, illetve űrvállalata a SapceX sem tétlenkedett tavaly: a Starlink-projekt keretében 12 ezer internetközvetítő, alacsonyan lévő kis műholdat terveznek pályára állítani, ebből 1015 - a 2019 májusában kezdődött éles fellövések óta - már fenn van, de a legvégső szám akár 42 ezer is lehet. 2021-ben a Falcon 9 rakéta kéthetente fog felszállni, alkalmanként 60 műholdat helyezve pályára. A Starlinkkel kapcsolatban a legerősebb ellenérzéseket az keltette, hogy jól láthatók a műholdvonatok, ahogy a szabad szemmel is észlelhető sok kis eszköz vonul az égen, zavarva a csillagászati megfigyeléseket, ezért a műholdakat ma már napellenzőkkel látják el, hogy ne csillogjanak.
Van még két olyan műholdrendszer, amelyek jóval régebbiek ezeknél, és csak néhány tucat eszközből állnak: még a nyolcvanas-kilencvenes években indultak, és a távközlésben, telefonvonalak biztosításában van szerepük, ilyen a Globalstar és az Iridium. Az Orbcom ipari internetszolgáltatásokat nyúlt 29 műholddal: szállítójárműveket követnek nyomon, olaj- vagy gázfúrótornyoknak, kormányoknak biztosítanak internetelérést.
