A New York Times vakcinafigyelője szerint január 24-én a világon az első fázisú vizsgálatoknak 40 vakcinát vetettek alá, a második szinten 24 volt, a harmadikban 20, korai vagy korlátozott használatra nyolc felelt meg, teljes körű használatra kettőt fogadtak el, egy vakcina pedig megbukott. Ezeken felül még 90 ellenszer vizsgálata folyik állatokon. A számok azt mutatják a verseny éles a használható Covid-19-et megelőző anyagok kifejlesztésére, de az eredmények ehhez képest még lassan jönnek, ami nem csoda, hiszen még ha a pénzügyi és adminisztratív nehézségek könnyebben is hárulnak el most a tudósok elől, bizonyos lépéseket muszáj megtenniük a hatásos és biztonságos vakcinák megtalálása érdekében. A folyamatot gyorsítja egyes esetekben a fázisok összevonása. A vakcinafejlesztésnek és gyártásnak évtizedek óta bejáratott technológiái vannak, az újdonság a Pfizer/BioNtech és a Moderna mRNS alapú oltóanyaga, amelynek gyors kifejlesztését a Covid-járvány tette szükségessé: a technológia alapjait Karikó Katalin és Drew Wissmann még 2005-ben dolgozták ki. Ez, illetve a vektor alapú oltóanyagok a legtöbbet ígérők, de ezeken kívül más hatásmódúak is találhatók a klinikai tanulmányokban.
A genetikai alapú vakcinák
Genetikai anyagot juttatnak a sejtekbe, amelyek elindítják az immunválaszt. Ezek közül a legismertebb a 95 százalékos hatékonyságú Pfizer/BioNTech oltóanyaga. Úgy működik, hogy a hírvivő RNS (mRNS-szakasz) olyan fehérjék termelésére készteti a sejteket, amilyenek a vírus koronáját alkotják: ezek azután kiváltják az immunreakciót. Hasonló a Moderna ellenszere 94,5 hatásfokkal, amely vészhelyzeti használatra elfogadott, a 3. fázisú vizsgálatok még nem fejeződtek be. Folynak mRNS-alapú vakcina kísérletek még német, japán, indiai, brit, dél-koreai, kínai, thaiföldi, kanadai, francia intézetekben is.
Az ilyen oltóanyagok előnye, hogy könnyen előállíthatók, és ezáltal olcsóbbak is. Mivel az antigént a saját szervezet termeli, a megfigyelések szerint az immunválasz is erősebb. Az RNS-bázisú oltások alapvetően nagyon biztonságosak, mivel az előállításhoz semmilyen toxikus anyagra, sem pedig sejtkultúrára nincs szükség. Hátrányuk, hogy eddig egy DNS- vagy RNS-vakcinát sem engedélyeztek emberi használatra, tehát a hosszú távú adatok hiányoznak. Ezen felül ezeket az oltóanyagokat extrém hideg, -70 ℃-os hőmérsékleten kell tárolni.
Vírusvektor-alapú vakcinák
Az oltóanyag genetikai anyagukban károsított vírusok felhasználásával készül, melyek replikálódni nem képesek, de immunválaszt ki tudnak váltani. Egy hordozó vírust használnak, mely az antigén genetikai kódját tartalmazza. A vektor (egy bejuttatásra használt, másik vírus) segítségével jut be a genetikai anyag a sejtekbe, ahol megindul a speciális fehérjék előállítása, amely kiváltja az immunreakciót. Hátránya, hogy ha a vektorral már találkozott a szervezet, kiválthat erőteljesebb immunválaszt is. Mára a legismertebb ilyen vakcina a Szputnyik V. Az oltás ideiglenes engedélyezését Vlagyimir Putyin orosz elnök már augusztus elején bejelentette. Két nappal azután, hogy megjelentek a Pfizer hírei a vakcina 3. fázisú tesztelésének előzetes eredményeiről, a moszkvai Gamaljeva bejelentette, hogy oltóanyaguk 91,4 százalékos hatékonyságú. Ezt akkor számos tudós kérdőjelezte meg.
A napokban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) jóváhagyta a Szputnyik engedélyezését, már csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ labor és egyéb vizsgálatai vannak hátra, és ha mindent rendben lesz, akkor lehetséges lesz az itthoni felhasználása. Az Oxford/AstraZeneca oltóanyag fejlesztői november 23-án jelentették be, hogy koronavírus-vakcinájuk a klinikai tesztek harmadik fázisában átlagosan 90 százalékos hatékonyságot mutatott, később mindenesetre kiderült, hogy a cég néhány részletet elhallgatott eredményeiről, a tesztek elemzése után kiderült, hogy ha az időseket is oltják vele, azonnal leesik 70 százalékra. Magyarországon ugyan megkapta az engedélyt a forgalmazásra a brit gyártó és az Oxfordi Egyetem közös oltóanyaga nem használható, mert ez uniós elbírálás alá esik. Az EU engedélye január végére várható.
A Johnson & Johnson is vektor alapú ellenszert fejleszt, a végső eredmények nemsokára várhatók. Ilyen módszeren alapuló vakcinák kutatása is sok országban folyik még.
Fehérje alapú vakcinák
A működési elvük hasonló az mRNS-alapúakéhoz, de itt nem az örökítő anyagot viszik be, hanem más fehérjéket, teljes vagy töredékes (peptidek) formában, amelyek kiváltják az immunválaszt. Az Orosz Vector Institute gyárt ilyet, Putyin október 14-én jelentette be elfogadását. Ezen kívül nagyon sok, több mint húsz helyen fejlesztenek ilyeneket.
Inaktivált, legyengített koronavírusokat tartalmazó vakcinák
A legismertebb ezek gyártói közül a kínai Sinopharm. December 30-án jelentették be, hogy termékük 79,34 százalékos hatásosságú. A kínai kormány már elfogadta, de a 3. típusú tesztelések eredménye még nem publikus. Ennek ellenére vizsgálata Marokkóban, Peruban és az Egyesült Arab Emírségekben már nyáron megkezdődött, utóbbi országban már engedélyezték is, ahol 86 százalékos hatást mértek. Megvásárlásáról Magyarország is tárgyalt. Kínában szükséghelyzeti alkalmazását tették lehetővé, novemberre már csaknem egymillió embert oltottak be vele. Másik hasonló szer a szintén kínai SinoVac, amely az 50,38 százalékos eredményességet mutatta. Ennek 3. fázisú tesztelései is megkezdődtek, többek között Brazíliában, és jóval magasabb hatásossági arányt is sikerült kimutatniuk, de nem a teljes tesztelt csoportokban, ami nem teszi teljesen hitelessé az eredményeket. Több kínai, egy kazah, egy orosz, egy indiai, egy török, egy iráni intézet foglalkozik ezzel a tradicionális vakcinafajtával, nyugaton csak a francia Valneva gyárt ilyet. Speciális a New York-i Codegenix legyengített vírus alapú vakcinája, ugyanis genetikai mutációkat okozva teszik képtelenné a SARS-CoV-2-öt arra, hogy COVID-19 megbetegedést tudjon okozni.
