Míg a plázákban időnként jelentősebb tömeg verődik össze, érthetetlen, hogy az éttermeket, bárokat, kocsmákat és az egyéb szórakozóhelyek még a távolságtartási szabályok betartásával sem lehet látogatni, akkor sem, ha esetleg van kerthelyiségük – több vendéglátós is ezt az érvet hozta fel a Népszavának nyilatkozva. Pedig a tulajdonosok már a végső tartalékaikat élik fel a tíz hónapja tartó járványveszély miatt bevezetett korlátozások következtében.
Az elmúlt hétvégén nagy port kavart, hogy a rendőrség hatvan napra bezáratta az elviteles kiszolgálást teljesítő fővárosi Madách téri Központot, amiért – legalábbis a hivatalos indoklás szerint – „több mint százan gyűltek össze” a vendéglátóhely előtt, ahol „szeszes itallal szolgálták ki a sorban állókat”. Szintén nagy visszhangot keltett a közösségi médiában a nagykanizsai vasúti resti felhívása, amely a teljes újranyitás mellett foglalt állást. Hétfőn tucatnyi vendéglátós tiltakozott Ajkán, Budapesten pedig a február 1-én nagyjából száz vendéglátós tervez újranyitó akciót.
– Mostanra sokaknak már vissza kellett költözniük vidékre a szüleikhez, vagy más munkát kellett keresniük – panaszolta Papp László, a budapesti Központ szórakozóhely tulajdonosa. – Sajnos nincs semmilyen párbeszéd, egyoldalúan hoznak sokszor értelmetlennek tűnő szabályokat. Szerinte a rendőrségi jegyzőkönyv több valótlanságot is tartalmaz, a döntést megfellebbezik, mert álláspontjuk szerint ők minden szabályt betartottak. – Rengeteg hely van nyitva jelenleg is. Több helyen sorok vannak forralt borért, bármikor bemehetsz elvitelre a gyorséttermekbe, büfékbe – hangsúlyozta a tulajdonos, aki úgy véli, példát akarnak statuálni velük.
Valóban helytelen, hogy „nincs korlátozva, vásárlásnál egyszerre hányan tartózkodnak egy üzletben” – mondta lapunknak Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos, aki viszont úgy véli ezt lenne érdemes felülvizsgálni, nem pedig kinyitni a vendéglátóhelyeket fokozva az emberi kontaktusok számát. Mint mondta, a korlátozások fő célja, hogy lehetőleg csak a családtagjainkkal és a munkahelyi kollégáinkkal találkozzunk, viszont a barátokkal való érintkezés egy teraszon növelné a vírus terjedésének esélyét. Falus hozzátette, az üzemi étkezdék nyitva tartása beleillik a fenti védekezési logikába, hiszen ott az egyébként is kontaktnak számító kollégáikkal találkoznak étkezés közben az emberek. Azaz a teljes nyitással meg kell várni a járványveszély megszűnését, amit az oltások biztosíthatnak. A vendéglátási ágazatnak addig is másképp kéne segítsen az állam.
Noha a kormány már áprilistól kedvezményekkel segíti az ágazatot, illetve novembertől a bérek felére is támogatást igényelhetnek, a vendéglátósok szerint mindez kevésnek bizonyult. – Valódi támogatást nem kaptunk, a bértámogatás, ami egyébként a mai napig sem érkezett meg, a töredékét sem fedezi a havi kiadásainknak – fogalmazott Papp László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke, Kovács László is azt mondta lapunknak, félrevezető az a kormányzati tájékoztatás, hogy hány százmilliárdot adtak már a turizmus-vendéglátásnak, mert annak nagy része szállodafejlesztésre ment, nem pedig a csődközelbe került vállalkozáshoz került. Megjegyezte, hogy a vendéglátóipar kilábalása még évekig eltarthat a vendégek várható csökkenése miatt, ezért sok vállalkozásnak azt is meg kell fontolnia, hogy egyáltalán kinyitnak-e a korlátozások feloldása után.
Viszont az erőszakos újranyitást határozottan elutasítja az MVI. Kovács szerint nemcsak a járványveszély miatt elfogadhatatlan ez a tiltakozási forma, hanem azért is, mert politikai szekértáborok közé kerülhet a vendéglátóipar. – A döntéshozókkal való tárgyalásban látjuk a megoldást – mondta az MVI elnöke.
