Megfojtotta magát egy 10 éves lány a szicíliai Palermóban, miután egy TikTok-kihívást próbált meg teljesíteni. A szülők szerint a gyerekük a „blackout challenge”-nek eleget téve övet tett a nyakába, és visszatartotta a lélegzetét, miközben saját magát vette a telefonjával. A kihívás, ami fojtogatós játékként híresült el a közösségi oldalon, súlyos oxigénhiányos állapotot idézhet elő az agyban. A kísérlet azonban tragédiába fordult, ami miatt az olasz adatvédelmi felügyelet elrendelte minden olyan felhasználói fiók blokkolását, amely során a userek nem tudták bizonyítani, hogy elmúltak 13 évesek. Bár a TikTokra hivatalosan csak 13 évesnél idősebb felhasználók regisztrálhatnak, az ennél fiatalabb gyerekek könnyen kijátszhatják ezt a szabályt. A Tiktok kínai tulajdonosa, a ByteDance egyelőre nem reagált.
A blackout challenge a pass out challenge enyhébb változata, ami a TikTokon manapság óriási népszerűségnek örvend. A kihívás során a fő cél, hogy szándékosan ájult állapotba kerüljön a felvételeket készítő illető, amit leggyorsabban önfullasztással lehet elérni. Hasonlóan veszélyes volt a korábbi kék bálna kihívás, amely arra kényszerítette a fiatalokat, hogy a különböző horrorfilmek megtekintése és a temetőkben való séták után saját magukban is kárt tegyenek.
Az online kihívás (challenge) általában olyan üzenet, felhívás, fénykép vagy videó, amelyben a kihívó valamilyen feladat elvégzésére buzdítja az érdeklődőt. Ez történhet személyesen, szóban, vagy a kihívó akár videóra felvéve is rögzítheti az elvégzendő feladatot, majd valamilyen közösségi portálon közzéteheti, hogy az minél több emberhez eljusson, és minél többen elvégezhessék. Ezek a „játszmák” úgy működnek, hogy egy kitalált internetes karakter, egy több kihívásból álló feladatsor teljesítésére kéri a követőit. A kamaszok észre sem veszik, de a feladatok egyre durvulnak, az utolsó megmérettetés pedig akár a kihívást teljesíteni vágyók öngyilkosságához vagy öncsonkításhoz is vezethet. Ez történt egy 11 éves olasz kisfiúval is, aki tavaly októberben lakásuk erkélyéről ugrott a mélybe, búcsúüzenetében meghagyva, hogy teljesítenie kellett ezt a feladatot.
A netes kihívás azonban nemcsak egy ártalmatlan versenyzési lehetőség vagy egy jó vicc, valódi veszélyforrást is rejthet. A legfontosabb tényező, hogy a résztvevőknek a valahová tartozás érzését adja: ha valaki részt vesz a kihívásban, tartozik valahová, a csapat teljes értékű tagja, ezáltal nő az önértékelése is. Ezen felül az azonnali népszerűség lehetőségét kínálja, hiszen lehet like-olni, növekedhet a követők száma, esetleg a figyelem központjába kerül, ami az önértékelésre is támogatóan hat.
A gyerekek, azért vesznek részt ezekben a kihívásokban, mert különösen a serdülők, kamaszok könnyen követik a kortársaiktól ellesett mintákat - nyilatkozta lapunknak Duró Zsuzsa gyermekpszichológus. Nekik ők erősebb ingert adnak, mint akár a szülők, akár a pedagógusok. A másik a referencia személy: ő a bátor, hozzá kell hasonlítani. Az a trendi, az elfogadott, aki követi őket. Emellett a fiatalok a veszélyt sem képesek teljes mértékben felmérni, nem tudnak a következményekkel számolni: gyakran ennek a fejleménye a durva végeredmény. A leginkább befolyásolhatóak a hátrányos helyzetűek közül kerülnek ki, mert szeretnének kitörni, megmutatni magukat. Ráadásul a közösségi média fokozza a rossz minták hatását, mert nincs kontroll. Úgy akarhatnak kitörni, hogy nem számolnak a következményekkel.
