– Konkrét összegről még nem tudunk, de más városok adatai alapján százmilliós tétel lesz a működtetés, amire fogalmam sincs, honnan lesz forrásunk – mondta az épülő, s az őszre elvileg elkészülő nagykanizsai sport- és rendezvénycsarnokról Fodor Csaba, a zalai város közgyűlésének ellenzéki frakcióvezetője. – És persze azt sem tudjuk, kik fogják használni, mert a bérleti díja bizonyosan sokkal magasabb lesz, mint a város többi tornacsarnokáé.
Orbán Viktor kormányfő 2015 júniusában, a Modern Városok Program (MVP) nagykanizsai szerződésének aláírásakor jelentette be, hogy többek között egy 3000 fő befogazására alkalmas, multifunkcionális csarnokkal gazdagodik a település. Az MVP keretében több városban is hasonló sportcsarnoképítéseket helyezett kilátásba a kormány, volt, ahol indokkal, másutt még a helybéliek is kissé értetlenül fogadták a gigabeuházás tervét. Például Nagykanizsán, ahol éppenséggel nincs olyan teremsport csapat, amely érdemben ki tudna használni egy ekkora létesítményt. A férfi és a női kézilabda-csapat az NB II-ben, azaz a harmadik vonalban, a futsalosok a másodosztályban szerepelnek, a női kosárlabdázók pedig az Amatőr NB I-ben. Ehhez képest az eredendően 8,8 milliárd forintba kerülő csarnokról 2019-ben – amikorra már állnia kellett volna, de még el sem kezdődtek a munkálatok – kiderült, 15 milliárdért épülhet meg. A tendert a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. nyerte.
Fodor Csaba azt mondta, a sportra, az egészséges életmódra hivatkozva „teljesen értelmetlen beruházásokat valósít meg a kormány a nagyobb városokban”, a valós cél szerinte nem is ez, hanem az építtető cégek extraprofitja. Balogh László, Nagykanizsa Fidesz-KDNP-s polgármestere ezzel szemben úgy véli, az új rendezvénycsarnok a város keleti részének új központja lehet, amelyet a helyi sportegyesületeken kívül koncertekre, kulturális eseményekre, vásárokra tudnak majd használni.
– Valamilyen hasznosítási tanulmány készült, de nem meggyőző, nincsenek benne konkrétumok – mondta erről Fodor Csaba. – Megkerestem a szóba jöhető klubokat, melyek a TAO miatt egyáltalán szóba kerülhetnek, mint majdani bérlők, de egyelőre óvatosan nyilatkoztak róla, használnák-e a csarnokot. A sporton kívüli hasznosításról pedig senki sem beszél érdemben, pedig már el kellett volna kezdeni a szervezést. De hát el lehet képzelni, mennyire rendezettek a viszonyok, amikor például a városnak kellett kifizetnie két ledfalat, mert kiderült, a tervezésnél kifelejtették őket.
Profi csapatok híján tehát amatőröknek kellene erőteljesen beszállniuk a fenntartási költségekbe, ám éppen az anyagi háttér az egyik oka, hogy Nagykanizsának nincsenek első osztályú csapatai. A klubok a jelen költségvetésüknek megfelelő termekben edzenek és játsszák mérkőzéseiket, s a közönség érdeklődése sem akkora, hogy a bajnoki találkozókat érdemes legyen átvinniük egy többezres arénába. Melynek a bérleti díja – a hasonló dunántúli létesítmények tarifái alapján – legalább 30 ezer forint lehet majd óránként.
– Miután nem lehet tudni semmit a majdani bérleti díjról, s a várostól sem keresett meg bennünket senki, hogy vázolja a lehetőségeket, egyelőre nem tervezünk az új létesítménnyel – mondta megkeresésünkre Farkas Tibor, a kézilabdaklub elnöke. – Ráadásul van saját csarnokunk, melyet TAO-ból újítottunk fel, s ezzel kötelezettséget vállaltunk, hogy hosszabb távon használjuk. Azaz akkor sem hurcolkodhatnánk át az arénába, ha anyagilag megtehetnénk. Arra már gondoltunk, hogy a felnőtt csapatok ott játsszák a mérkőzéseiket, de akkor már néhány edzést is át kellene vinni, ami viszont anyagilag megterhelő lehet. Jelenleg úgy 150-en járnak a meccseinkre, ami nem indokolja a több ezres csarnokot, melynek megtöltéséhez magasabb osztályban szereplő, jó csapat kellene. Ez viszont megint csak pénzkérdés.
A futsalosok viszont bizonyosan birtokba veszik majd az új arénát: a csapatnak nincs saját csarnoka, ráadásul a szurkolótáboruk is nagyobb, mint a kéziseké, így amint lehet, költöznének.
– Váltanunk kell mindenképpen már csak a szakmai előrelépés miatt is – magyarázta Horváth Tamás, a futsalklub tulajdonosa. – Hosszabb távon szeretnénk feljutni és megragadni az első osztályba, s ehhez minőségi körülmények kellenek. Természetesen nem mindegy, mekkora lesz a bérleti díj, de a bajnokikat, s néhány edzést mindenképpen az új csarnokba tervezünk. A váltás a bevételi oldalon is jelentkezhet, ugyanis nem kizárt, hogy akár ezer nézőnk is lenne, ami nagyobb jegybevétel, ráadásul a támogatóknak is vonzóbb lehet reklám szempontjából az aréna, mint a mostani termünk.
– Ha valaki ismeri a helyi viszonyokat, pontosan tudja, hogy egy ekkora városnak ilyen háttérrel elég lett volna egy kisebb, viszont olcsóbb és jobban kihasználhatóbb csarnok – vélekedett Fodor Csaba. – Ráadásul nem tudjuk az üzemeltetési paramétereket, mekkora lesz a várható rezsi, hány embert kell alkalmazni, csak annyit tudtunk meg, hogy egy hasonló aréna fenntartása százmilliós tétel, amit, ha tetszik, ha nem, az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia.
