– Ezzel eltemetnek bennünket, Dél-Somogyról végleg lemond a kormány – jegyezte meg indulatosan az egyik térségbeli település polgármestere, miután meghallotta, hogy az eredeti tervekkel ellentétben az M9-es autópálya Zalaegerszegről nem Nagykanizsán, hanem az M76-os nyomvonalán, Holládon át folytatódik Kaposvár felé. De a nyomvonallal nemcsak az a gond, hogy a legfrissebb bejelentés szerint a pálya elkerüli majd a gazdaságilag elmaradott dél-somogyi térséget, hanem az is, hogy a kormány már jó ideje egy olyan megoldásban gondolkodik, amely Tolnát sem érintené kihagyva Szekszárdot, Bonyhádot és Dombóvárt.
Ráadásul az áttervezés suba alatt történt. A több évtizede ígért, Nyugat-Magyarországot a Dél-Dunántúlon keresztül az Alfölddel összekötő gyorsforgalmi út vonalának újabb módosítását hivatalosan nem jelentette be sem a kormány, sem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., ám a Zalaegerszeget az M7-es sztrádával összekötő M76-os első, Balatonszentgyörgyig vezető szakaszának őszi átadóján Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a leendő M9-es egyik részeként emlegette először az új utat.
– A Pécs és Mohács felé kerülő nyomvonal a szekszárdi Szent László híd kukába dobását jelentené – állította lapunknak Bomba Gábor, a tolnai megyeszékhely gazdasági és városfejlesztési bizottságának ellenzéki elnöke. – Tudtommal az új nyomvonalat még az előző, kormánypárti pécsi polgármester javasolta, s azon az egyeztetésen Szekszárd akkori Fidesz-KDNP-s vezetése nem vett részt. Amióta a közgyűlésünkben többségbe került az ellenzék, többször is jeleztük, a régi nyomvonalat akarjuk, ám nem kapunk meghívást a kormányzati vagy térségi egyeztetésekre.
Az ellenzéki politikus szerint nemcsak Szekszárdnak, de a térségnek is komoly hátrányt jelenten, ha nem érintené az M9-es, amely nemcsak munkahelyeket jelentő beruházásokat hozhatna, de veszélybe kerülne a kapcsolódó áruforgalomra alkalmas kikötő megépítése is.
– Ha a Duna és Hollád között ennyire délre vinnék a nyomvonalat, egyoldalassá válna az új sztráda, hiszen az országhatár felöli oldalán nem lenne valódi vonzáskörzete – tette hozzá Bomba Gábor. – Ráadásul nemcsak Tolna megye járna rosszul, de Bács-Kiskun is, hiszen ott is egy hatalmas terület maradna le az M9-es előnyeiről.
Hasonló megdöbbenést és felháborodást okozott Nagykanizsán is a megváltozott nyomvonal. Ugyanakkor lapunknak Balogh László fideszes polgármester azt mondta, komoly lobbitevékenységet folytattak és szerinte vannak kedvező fejlemények: „Hollád irányába ugyanúgy elérhető lesz majd gyorsforgalmin Kaposvár az M7-es autópályán keresztül”. Továbbá nem felejtette el megemlíteni, hogy a Gyurcsány-kormány azt ígérte, még 2007-ben megkezdődik az M9-es Kaposvár-Nagykanizsa szakaszának megépítése, mégsem lett belőle semmi. Arra a kérdésünkre nem felelt, hogy vannak-e becsléseik, milyen lehetőségektől esik el Nagykanizsa azáltal, hogy egy 40 kilométeres leágazáson keresztül érnék el az M9 használói a várost.
A zalai város közgyűlésében többséggel rendelkező, ellenzéki Éljen VárosuNk! Egyesület szerint viszont felháborító, ahogyan a kormány elbánt a településükkel. „Nagykanizsa igazi csomóponttá válhatott volna a Dunántúlon, annak minden előnyével, hiszen két autópálya találkozott volna a városnál – mondta Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője. – Ezzel szemben most a térség kormánypárti képviselője, Cseresnyés Péter vezette lobbi azt próbálja lenyomni a torkunkon, hogy örüljünk egy, a korábban ígértnél alacsonyabb szintű útnak, pedig valójában annyi történik, hogy kikerülünk az észak-déli forgalomból.
"Kitehetik a Magyarország vége táblát"
Újabb és újabb átadási határidőket megjelölve hitegetik évtizedek óta a dél-somogyi településeket az egymást követő kormányok. A gazdasági szakemberek és szociológusok szerint az M9 az egyetlen reménye az ország egyik leghátrányosabb helyzetű vidékének. A megye Kaposvártól – pontosabban a megyeszékhelyt Nagykanizsával összekötő 61-es úttól – délre fekvő része infrastrukturálisan és gazdaságilag elmaradott, a rendszerváltás után a korábbi, kevéske ipar is leépült, a mezőgazdaságban ezrével szűntek meg a munkahelyek.
A térséget a – Balatontól a horvát határig futó – 68-as úton kívül nem érinti országos főút, ide nem települtek új gyárak, ipari üzemek, emiatt óriási az elvándorlás. Dél-Somogy felzárkóztatásának első feltétele a megközelítés megkönnyítése lenne, ennek reményét adta az M9-es sztráda, amelynek eredeti nyomvonala a tervezőasztalon átvezetett a mind jobban leszakadó vidéken. Ebből azonban jelen állás szerint nem lesz semmi, hiszen azzal, hogy Zalaegerszegtől nem Nagykanizsán, hanem Keszthelyen át vezet majd az út Kaposvárra, a sztráda mesze kerül Belső-Somogytól.
– Azzal sohasem foglalkoztak a politikusok, mi van az Isten háta mögött – mondta lapunknak egy helybéli polgármester, akinek a települése mellett vezetett volna el az eredeti nyomvonal. – Bár az országhatár még arrébb van, ide nyugodtan kitehetik majd a Magyarország vége táblát. Ez a vidék visszafordíthatatlanul elsorvad.
Ander Balázs a Jobbik alelnöke, barcsi országgyűlési képviselő szerint azzal, hogy a kormány „eltereli” az M9-est, hagyja, hogy Dél-Somogyot beszippantsa az Ormánság, s ugyanolyan kilátástalan legyen a helyzet, mint Baranya déli részén. „Már így is elképesztő méretű az elvándorlás – magyarázta –, tíz év alatt a lakosság tíz százaléka költözött el az ország gazdaságilag jobb helyzetű részeibe. Nincs semmi, ami itt tartsa a képzett munkaerőt, a fiatalokat, a cégek pedig arra hivatkoznak, azért nem települnek ide, mert nincs elegendő megfelelő munkaerő. Klasszikus 22-es csapdája, aminek következtében roncstársadalmi gettóvá válik ez a vidék.”
Hasonlóképpen vélekedett minden, lapunk által megkérdezett településvezető, egyikük keserűn megjegyezte, Dél-Somogyot immár csak az menthetné meg, ha megjelenne Szűz Mária, s zarándokhellyé válna a térség. Hozzátette: jelen állás szerint erre is nagyobb az esély, mint a kormányzati segítségre.
