A vezércikk azt emeli ki, hogy Biden az amerikai köztársaság normáinak és értékeinek helyreállítását ígérte beiktatási beszédében. Az új elnökök persze mindig szóba hozzák az egységet, amikor hivatalba lépnek, de ennyiszer még senki sem emlegette, mint két napja a Fehér Ház új lakója. Igaz, a demokrácia még nem is tűnt ennyire törékenynek a tengerentúlon. Az új vezetőre óriási feladatok hárulnak, hiszen fel kell tartóztatni a járványt, amelynek idáig 400 ezer halottja van és akkor még nem beszéltünk a gazdasági következményekről.
Ezen túlmenően csillapítania kell a hatalmas társadalmi egyenlőtlenségeket, vissza kell állítania a köztársaságot és helyre kell pofoznia annak erkölcsi tekintélyét. Olyan feladatok ezek, amelyek messze túlnyúlnak a következő négy éven. Hogy visszaszerezze a bizalmat a politikusok és az intézmények iránt, ahhoz mindenekelőtt az kell, hogy újra legalább a kétpárti politizáláshoz hasonlóak legyenek a viszonyok Washingtonban. A tangóhoz persze ezúttal is kettő kell, ezért meghatározó lesz Biden sikere/kudarca szempontjából, hogy miként állnak hozzá az együttműködéshez a republikánusok.
Azoknak viszont még nagy utat kell bejárniuk, amíg eljutnak Trump és a trumpizmus elítéléséhez. Ugyanakkor ha Biden szeretné, hogy az emberek újra bízzanak a jogállamban, ahhoz az szükséges, hogy elszámoltassa elődjét és a törvényhozást lerohanó csőcseléket. Egyben lehetővé kell tenni a Szenátus számára az alkotmányos vádemelési eljárás megindítását. Az új elnöknek itt nagyon kényes egyensúlymutatványt kell bemutatnia.
Amerika megtette a kritikus lépést, hogy visszatérjen az igazság kultúrájához, de a következő kormányzatnak még ki kell vívnia a bizalmat a hagyományos média számára, korlátoznia kell a gyűlöletbeszédet és a félretájékoztatást a közösségi platformokon. Az USA csak akkor tud előrelépni, ha az emberek úgy látják, hogy ugyanabban a valóságban élnek.
Ugyanakkor Amerika és a világ nem engedheti meg, hogy a 46. elnök felsüljön.
FT
Magyarország kitáncolt az unió közös vakcinapolitikájából, amikor rendkívüli engedélyt adott az orosz szer forgalmazásához. Éppen akkor, amikor az EU bírálta a Kremlt Navalnij bebörtönzéséért. A magyar lépés ugyanakkor nyomást gyakorol Brüsszel közös stratégiájára. A Bizottság előzőleg figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy az aláássa a bizalmat az oltási program iránt, ha megkerüli a közösség illetékes hatóságait és hozzálát a Szputnyik bevezetéséhez. A szóvivő elismerte, hogy rendkívüli esetekben van lehetőség ilyen soron kívüli jóváhagyásra, ám az érintett országot terheli a felelősség az esetleges mellékhatásokért.
Moszkva a héten azt közölte, hogy országszerte kétmillió injekciót osztott szét, ám helyi orvosok szerint a beoltottak száma ennél jóval kevesebb. Az oroszok közül igen sokan igen óvatosan viszonyulnak a szerhez, de a magyar fél most csatlakozik Venezuelához, Türkmenisztánhoz, Belaruszhoz és még néhány orosz exportpiachoz, amelyek befogadták a Szputnyikot. Legújabban az Emirátusok is rendelt az oltóanyagból.
A lap azt írja, Orbán Viktor azért vág bele az orosz vakcina beadásába, mert a választások közeledtével szeretné felgyorsítani, hogy az ország túljusson a járványon. A politikus előzőleg nyomást fejtett ki az illetékes hatóságra, hogy az lépjen rá a gázra. Egyben pedig megkerüli az unió gyógszerügynökségét.
Az EU-ban rendszeresen bírálják a miniszterelnököt, amiért az szoros viszonyt tart fenn Putyinnal, valamint a Kínai Kommunista Párttal. Alighanem ő lesz az egyetlen nyugati vezető, aki alternatív beszerzési forrásokhoz folyamodik, miközben az unió lassan halad a szer szétosztásával. A politikus a választások miatt is szorult helyzetben van, mert nagyon úgy néz ki, hogy éles versenyt kell vívnia az egyesült ellenzékkel. Azt ígéri, hogy jelentősen emeli az életszínvonalat, ily módon azonban nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen a saját kormánya 6,4 százalékos visszaeséssel számol az idén.
Hogy most hajlandó keletről megvenni az vakcinát, az azzal függ össze, hogy a nyugati értékek támogatójából olyan vezető lett, aki a liberális demokrácia felszámolása mellett tör lándzsát, erős emberekkel ápol kapcsolatot és gyakran összecsap Brüsszellel, amiért ekkora hatalmat vont össze a saját kezében. Ugyanakkor a kínai és orosz kapcsolat rizikós, mert mindkét ország késlekedik a vizsgálati eredmények nyilvánosságra hozatalával, ami kérdéseket vet fel az átláthatóság, a hatékonyság és a biztonság ügyében.
Magyarország keresztezi az EU törekvéseit az orosz oltóanyag egyoldalú bevezetésével, ami egyben azt jelenti, hogy nem foglalkozik a felhívással, mármint hogy ragaszkodjon a közös politikához. Felmérések azt mutatják, hogy a lakosság igen nagy arányban utasítja el a vakcinát, és bírálók szerint az ellenérzések különösen felerősödnek, amikor az orosz és kínai szer kerül szóba. A Szputnyikot lélegzetelállító sebességgel fejlesztették és próbálták ki. Ám pont ezért tudósok félnek, hogy az elsőség fontosabb, mint a megbízható kipróbálás.
Európában idáig csupán Moszkva két szövetségese, Belarusz és Szerbia adott engedélyt a vakcina alkalmazására. Ám lehet, hogy itt változás lesz, mert Merkel bejelentette, hogy támogatást ajánlott fel a Szputnyik fejlesztéséhez, és ha az európai gyógyszerhatóság rábólint a készítményre, akkor szó lehet a közös gyártásról is. Azzal érvelt, hogy az igen súlyos politikai ellentétek dacára lehetséges az együttműködés a járvány elhárítására, humanitárius területen.
Idáig legalább 140 ezer magyar kapta meg az oltást, de az orosz és kínai készítmény népszerűsítése nem sétagalopp. A gyanakvás Moszkvával szemben még 1948-ig, a szocializmus kezdetéig nyúlik vissza. Ugyanakkor az EU dühös az újabb magyar külön út miatt, mert az aláássa a szolidaritást. Mások arra emlékeztetnek, hogy Orbán el szokott utasítani mindent, ami európai.
Ezzel szemben Kovács Zoltán azt hozta fel, hogy nem kerülhet forgalomba olyan szer, amely nem felel meg a biztonsági kívánalmaknak. Nem kell itt semmiféle összeesküvést keresni. Azon felül szerinte itt megint a nyugati kettős mércét lehet tetten érni, hiszen Merkel Putyinnal tárgyalt a vakcináról.
