rendőr;tüntetés;rabosítás;

- Kriminalizált felfestés

Nemhogy a rabosítás, de az eljárás megindítása sincs rendben – bírálta az ingyenes közvécék ügyében demonstráló civilek elleni rendőrségi fellépést Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza.

A Város Mindenkié (AVM) csoport kedden adta hírül, hogy a rendőrség rabosította három aktivistájukat. A szervezet évek óta szeretné elérni, hogy a fővárosi önkormányzat biztosítsa legalább 150 ingyenes, akadálymentes, éjjel-nappal nyitva tartó nyilvános illemhely üzemeltetését Budapesten. A csoport elsősorban a hajléktalan emberek érdekeit tartja szem előtt, akik gyakran az utcán kénytelenek elvégezni a szükségüket, emiatt viszont megbírságolják őket köztisztasági szabálysértésért. A hajléktalanokon kívül a kisgyermekes szülők, a mozgáskorlátozott és idős emberek, az inkontinenciával élők, a közterületen dolgozó munkások, valamint a vendéglátóhelyek átlag fölötti koncentrációja miatt különösen „szennyezett” negyedek lakói számára is fontos lenne, hogy sokkal több közvécé legyen a városban.

Érdemi változás mindeddig nem történt. Az AVM aktivistái ezért tavaly novemberben – ahogyan közleményük fogalmaz – „politikai véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat gyakorolva, a szélesebb nyilvánosság figyelmének felhívása céljából” fölfestettek néhány feliratot a járdák aszfaltjára a Városház utcában és a Ferenciek terén. Sablonokat és akril alapú festéket használtak, a rövid szövegek semmilyen sértő üzenetet nem tartalmaztak.

Az AVM beszámolója szerint azonban egy járókelő följelentette az aktivistákat, a rendőrség pedig azonnal lecsapott rájuk. A rendőrök az aszfalt „állagsérülésének” felmérésére szakértői csoportot hívtak ki, amely a „kárt” 205 ezer forintban állapította meg. Az AVM tetten ért tagjait – a „bűncselekmény” vádlottjaiként – január 5-én az V. kerületi kapitányságon rabosították. Az aktivisták nem ismerik el „bűnösségüket”, teljességgel megalapozatlannak tartják a vádat, értelmezhetetlennek tekintik az aszfalt 205 ezer forintos „értékcsökkenésére” vonatkozó szakértői becslést.

Az AVM arról tájékoztatta lapunkat, hogy az eljárás a Btk. alapján, rongálás miatt indult.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza lapunk kérdésére hangsúlyozta, hogy az eset megítélésében a kiindulópont az: a közvécék ügyében megvalósított figyelemfelhívó aszfaltfestés egy közügyben történő véleménynyilvánítás, az egyik legerősebb alkotmányos védelmet élvező politikai szabadságjog gyakorlása. A rendőrségnek tudnia kell, hogy a közügyekben való megszólalás szabadsága csak kivételesen és csak szigorú alkotmányos mércék alkalmazása mellett korlátozható. Különösen akkor, amikor büntetőjogi korlátozásokról van szó, mert a büntetőjogi szankciók és a büntetőeljárási kényszerintézkedések végső eszközök a jogsértő cselekményekkel szemben.

Jelen esetben azonban aligha lehet kriminális jogsértésről beszélni, még szabálysértésről sem – folytatta Hegyi Szabolcs. Az aszfaltra vagy falra írt (festett, fújt) szöveg a bírósági gyakorlat szerint csak akkor tekinthető rongálásnak, ha nincs üzenetértéke és állagsérelem nélkül nem távolítható el. Ha figyelemfelhívó politikai üzenetet festenek az aszfaltra, amit idővel lemos az eső, lekopik a járókelők lépteitől, akkor az nem jogsértő cselekmény – sem a rendes büntetőbíróság, sem az Alkotmánybíróság hasonló ügyekben hozott ítéletei szerint. Ilyen esetekben éppen az állam büntetőhatalmának az érvényesítése jogsértő, amennyiben a jogszerű politikai véleménynyilvánítást kriminalizálja.

Bár egy rongálás miatt folyó büntetőeljárásban a szakértői vizsgálat indokolt, a TASZ jogásza azt is hozzátette, hogy ezúttal szükségtelen volt az azonnali vizsgálat, aránytalan a kétszázezres kárösszeg megállapítása és érthetetlen a súlyos kényszerintézkedés alkalmazása a politikai követeléseiket békésen, erőszakmentesen megfogalmazó polgárokkal szemben. Hegyi Szabolcs közölte: nem ismeri a büntetőügy részleteit, de még ha eltekintünk is attól, hogy eleve szükségtelen volt büntetőeljárást indítani, az eset körülményeihez képest az aktivisták utólagos rabosítása akkor is aránytalannak, visszaélésszerűnek tűnik.  

Az atlétikai stadion 204 milliárdba kerül, de a vb idejére mobilvécéket állítanak. Az ellenzéki vezetésű IX. kerület közben milliárdoktól esik el.