;

Pécsi Tudományegyetem;koronavírus;virológus;kínai vakcina;

- Ha a kínai vakcina megkapja az uniós engedélyt, a pécsi virológusok beadatnák

A kutatók szerint nem alapul rossz technológián a tesztelés első két szakaszában ígéretesnek mutatkozó, Sinopharm által fejlesztett oltóanyag. A Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa szerint viszont olyan korszerűtlen, mint lóvasút a Nagykörúton.

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja a Virológia Pécs elnevezésű Facebook-oldalán ezúttal arról a kínai Sinopharm vakcina tudományos hátteréről írt, amelynek beszerzéséről éppen most tárgyal a magyar kormány. A tudósok hangsúlyozták, mivel több kínai fejlesztésű vakcina létezik, ezt az oltóanyagot nem szabad összekeverni a Sinovac cég által készített, alacsony hatékonyságúval.  

A Sinopharm által fejlesztett, BBIBP-CorV elnevezésű vakcina, ígéretesnek tűnik. A kétadagos oltóanyag, amelyet 21 nap eltéréssel kell beadni, technológiáját tekintve elsőgenerációs vakcina, előállítása összetettebb gyártási folyamatokat igényel, de ez nem befolyásolja a minőségét – jegyezték meg. Az elölt, teljes vírust tartalmazó készítmény első és második körös tesztelését „18-60 és 60-79 éves korosztályokon végezték. Összességében 644 embert vizsgáltak, közülük 480 kapott vakcinakészítményt. A tesztelések során nem jegyeztek fel súlyos mellékhatást. Az enyhe oltási reakciók (oltási hely fájdalma, pirosodás), a végső készítményben használt koncentrációnál az esetek 29 százalékánál jelentkeztek. A közepes súlyosságú (szisztémás – láz, hányinger/hányás) mellékhatások alacsony, 4 százalékban jelentkeztek” – írták. A szakemberek összehasonlításként hozzátették, a Pfizer vakcina hasonló stádiumú tesztelésekor a résztvevők 8-17 százaléka lázasodott be. „Kiváltott immunválasz tekintetében, korcsoportonként külön vizsgálva is megfelelő immunválaszt váltott ki az antitest termelés tekintetében” – olvasható a bejegyzésben.

Mint írták, a tényleges hatékonyságot és az esetleges, ritkább mellékhatásokat a klinikai hármas fázis (tízezres nagyságrendű tesztelés) adatai mutatják meg. Hozzátették, a vakcinát már használják, a tapasztalatok „összességében 79,35 százalékos hatékonyságot jeleznek. Fontos megjegyezni, hogy a bejelentések alapján a súlyos megbetegedéstől ez a vakcina is százszázalékos védelmet nyújt!”

Felhívták a figyelmet arra, hogy a hírekben megjelentekkel szemben az inaktivált vakcina nem rossz  technológián alapul, a gyermekbénulás, a Hepatitis A, a veszettség és az influenza elleni oltások ilyen technológiájúak.

Arra a kérdésre, hogy a virológusok beadatnák-e ezt az oltást, így válaszoltak:

„Amennyiben a hármas tesztfázisban is megmarad a kedvező profil, valamint az Európai Unió és a hazai szakhatóság is jóváhagyja és engedélyezi a válasz egyértelmű: igen!”
Nem korszerű, de vanA nyugati oltásokkal ellentétben a kínai oltásokról alig lehet tudni valamit és az a kevés is ellentmondásos – mondta Duda Ernő immunológus, virológus a Válasz Online-nak adott interjújában. A Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa úgy fogalmazott: „A hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!” A koronavírus ugyanis nem influenza, sokkal inkább a „lopakodó” Zika-vírusra hasonlít, olyan molekuláris mintázatokat hordoz, amilyenek az emberben is előfordulnak, és autoimmun folyamatok elindítására képesek – magyarázta. Minél kisebb részét tartalmazza egy oltás a kórokozónak, annál kisebb a veszélye, hogy a szervezet önmaga ellen fordul. Nem véletlen, hogy a nyugati cégek csak azt az antigént oltják be, ami feltétlenül szükséges a vírus elleni harchoz. Az első két engedélyezett vakcina a vírus egyetlen részét sem juttatja be a szervezetbe, a mesterségesen előállított mRNS-s 4-6 órával az oltás beadása után lebomlik. A kínai védőoltás technológiája több kockázatot rejt – mondta a virológus. A Sinopharm vakcinát ugyan az Egyesült Arab Emírségekben 86 százalékos hatékonyságúnak találták, de azt nem lehet tudni, hogy ez mire vonatkozik, ugyanis négyféle hatékonyság létezik. Eddig nem publikálták a tesztelések harmadik, tömeges fázisának eredményeit. Egy másik, a Sinovac vakcina klinikai vizsgálatai során pedig „az egyik országban ezt mérték, a másikban pedig azt.” A fejlesztők elzárkóznak a sajtó elől, és nem kérik a világ két legtekintélyesebb gyógyszerhatóságának – az amerikai és az európai – engedélyét sem. „Jelenleg Nyugaton háromszázféle vakcinát fejlesztenek, de egyetlen olyan sincs köztük, mint a Sinopharmé és Sinovacé, ezek a kínai oltóanyagok között is a legkorszerűtlenebbek” – fogalmazott a szakember hozzátéve: „ezek a készítmények a harmadik világ tömegei számára készülnek. (...) Olyan mintha a Nagykörúton most vezetnénk be a lóvasutat.” Kínának a Sinopharm és a Sinovac vakcinák mellett van modern védőoltása is, de az előbbi két, olcsó és gyorsan tömegesen előállítható oltást befolyásszerzésre használja – jelentette ki Duda Ernő. A professzor hangsúlyozta: „nem jó, ha politikusok nyomást gyakorolnak az engedélyező hatóságokra!” Úgy fogalmazott, nem lenne a magyar engedélyező hatóság embereinek helyében, arra a kérdésre, mit tenne, ha döntési helyzetben lenne, azt válaszolta, várna, amíg a klinikai vizsgálatok részletei nem válnak ismertté. Kiemelte, a normál engedélyezési folyamatnál a gyártó vállal felelősséget az esetleges problémákért, a vészhelyzeti alkalmazásnál viszont az állam. 

Keddhez képest csaknem megduplázódott az egy nap alatt regisztrált koronavírusos emberek száma.