Soros György változatlanul úgy látja, hogy a koronajárvány még a hitelválságnál is súlyosabb helyzetet idézett elő a világgazdaságban, ezért megismétli, hogy az örökkötvények jelentik a legjobb eszközt bajok orvoslására, csak most már úgy gondolja, hogy azokat az egyes kormányoknak kell piacra dobniuk, nem pedig az EU-nak. Azért változtatott eddigi véleményén, mert úgy véli, hogy az uniónak nincs elég pénze, így nem tud kellő ösztönzést adni. Egyébiránt azért most rukkolt ki az elképzeléssel, mert egyelőre még alacsonyak kamatok, ezért ha most rögzítik azokat, akkor örökre ezen a szinten maradnak.
Az üzletember emlékeztet arra, hogy ezek a papírok soha nem járnak le, tehát nem is kell visszafizetni azokat, így minden más eszköznél olcsóbbak. És már van rá jó pár pozitív példa az elmúlt évszázadokból. Brüsszel ugyanakkor nemigen képes arra, hogy tartós hatást fejtsen ki a gazdaság megújítására. Az EKB ugyan fű alatt bevezette a lejárat nélküli átütemezést, amikor a mennyiségi könnyítés keretében nyakló nélkül vásárolta fel a bajban lévő államok kötvényeit. Ezeket soha nem váltja be, mert akkor csődbe jutnának az érintett országok. Ehelyett azok mindig újakat bocsátanak ki, csak éppen közben jócskán megemelkedhet a kamat.
A Bizottság választ vár arra, hogy a magyar hatóságok milyen alapon tagadták meg az uniós támogatást az egyik civil szervezettől arra a Lex Sorosra hivatkozva, amelyet már tavaly júniusban jogsértőnek nyilvánított az Európai Bíróság. Igaz, a jogszabályt azóta sem módosították. De hogy ezek után mi lesz, az az Orbán-kormány által ismertetendő indokoktól függ – közölte Jourová alelnök a pécsi Cum Virtute Humanitatis alapítvánnyal, amely brüsszeli forrásokból igényelt anyagi segítséget az Erasmus programhoz, ám ezt az illetékes Tempus közalapítvány megtagadta. Arra hivatkozott, hogy a civil szervezet nem tüntette fel honlapján: külföldről is kap pénzt, noha a kérdéses jogszabály továbbra is hatályban van.
Mint ismeretes, a tagállamok kötelesek végrehajtani az EUB határozatait, márpedig az ez esetben azt tartalmazza, hogy a magyar szabályozás diszkriminatív és jogtalan. Jourová hangsúlyozta, hogy a Bizottság a szerződések őreként érvényt kíván szerezni az uniós jognak ebben az ügyben is.
A honvédelmi tárca a brit lapnak is azt válaszolta, hogy semmiféle protekciót nem élvezett Orbán Viktor fia, amikor – nagyjából 100 ezer fontnak megfelelő közpénzből – elvégezhette a sandhursti katonai elitakadémia 9 hónapos tanfolyamát. Az ellenzék szerint a kormányfő benyomta Orbán Gáspárt az iskolába, ezt azonban a minisztérium ismételten visszautasította. Szerinte mindenki egyenlő eséllyel rajtol a hadseregnél, ideértve, hogy adott esetben még baloldali képviselők gyerekei is tanulhatnának külföldön, ha megfelelnek a követelményeknek.
Az újság rámutat, hogy Magyarország és Nagy-Britannia között védelmi együttműködési megállapodás van érvényben, így kerül a képbe Sandhurst. Orbán Gáspár azonban nem sok érdeklődést mutatott a katonáskodás iránt, míg csak tavaly be nem zupált. Ugyanakkor a momentumos Fekete-Győr András szerint a kormányfőnek saját zsebéből kellett volna cechet.
Az egyre bővülő kétoldalú kapcsolatok újabb jeleként hamarosan megkezdi működését Budapesten a sanghaji Fudan Egyetem első lerakata az unión belül, miközben a fejlemény újabb aggodalmakat vált ki a magyar oktatás szabadságának jövője miatt. Mindenesetre az Orbán-kabinet 2,2 milliárd eurót szán a kiszemelt terület megvásárlására és átépítésére, hogy tudjon hol működni az intézmény. A CEU-t mindössze másfél éve űzték el, igaz, az Európai Bíróság elmarasztalta érte a magyar vezetést.
Szunomár Ágnes, az MTA kutatója azt mondja, hogy a Fudan ügyében született megállapodás Budapest és Peking fenntartás nélküli szerelméről tanúskodik. Azt támasztja alá, hogy a magyar fél kész alávágni a saját oktatási rendszerének, hiszen olyan vetélytársat hoz az országba, amely nagy nemzetközi tekintélynek örvend, és jobb anyagi helyzetben van, mint a hazai társintézmények. Ily módon azonban egyfajta belső agyelszívás lehet a következmény.
Ezt Matura Tamás a Corvinusról azzal egészíti ki, hogy ő inkább arra számított: a Fudan Londonba, Berlinbe vagy Párizsba telepíti európai részlegét, de Magyarország biztos politikai környezetet jelent, hiszen itt Orbán szövetségesei ellenőrzik a közintézmények jelentős részét. Így nálunk a kínaiaknak nem kell semmitől tartaniuk szemben a Nyugattól, ahol a körmükre nézhetnek. Magyar földön egyébként már működik öt Confucius-tanszék, amelyről európai és amerikai bírálók azt tartják, hogy a hivatalos propaganda terjesztésére szolgál, illetve segít kikémlelni a diákokat, valamint az adott tanintézményt.
A magyar kormány LMBT-ellenes politikájához illeszkedik, hogy a Fővárosi Kormányhivatal kötelezni akarja a jobboldal által erősen támadott Meseország mindenkié c. könyv kiadóját: tüntesse fel az összes érintett kiadványán, hogy az olyasmit tartalmaz, ami nem felel meg a hagyományos gender szerepeknek. A hivatalos érvelés szerint itt egyáltalán nem mesekönyvről van szó. A Larusz viszont perelni akar, mert úgy ítéli meg, hogy a végzés diszkriminatív és alkotmányellenes. Mint emlékezetes, az említett kötet újra fogalmaz régi meséket, hogy ily módon ismertesse meg a gyereket a szexuális és más kisebbségek, valamint a romák helyzetével.
A hírügynökség kiemeli, hogy a nacionalista Orbán Viktor – a lengyel példát követve – egyre ellenségesebb politikát alkalmaz az LMBT-közösséggel szemben. Ez az igyekezete azonban csorbát szenvedett a Szájer-ügy miatt, hiszen a Fidesz strasbourgi frakcióvezetőjét egy meleg orgia kellős közepén kapták rajta Brüsszelben, a kijárási korlátozások idején, táskájában kábítószerrel.
Trump kicserélődött világot hagy hátra Bidennek, Amerika ragyogása oda van, de azért senki fogadjon az ország végére. Még akkor sem, ha a tengerentúli demokratikus eszmények ellaposodtak és a trumpizmus még sokáig fog kísérteni. Továbbá még jó ideig nem állnak be az új kormányzat mögé azok az országok, amelyeket felvillanyozott, hogy a távozó elnök a nemzeti érdekek elsődlegességét hirdette. Az amerikai belső törésvonalak szintén korlátozzák az USA külső mozgásterét.
Az elemzés idézi a luxemburgi külügyminisztert, aki bűnözőnek, politikai piromániásnak nevezte Trumpot, hozzátéve, hogy bíróság előtt volna a helye. Asselborn szerint a politikust demokratikusan választották meg, de a demokrácia egy cseppet sem érdekelte. De hát az elnököt az vezérelte, hogy felháborodást keltsen, egyben támadást indított az igazság ellen. Mindezt csak betetézte, amikor a csőcselék elfoglalta a törvényhozást. Ily módon Biden számára az örökség: a nagy globális bizonytalanság.
A müncheni Biztonsági Konferencia elnöke ezt úgy fogalmazza meg, hogy veszélyben a világ. Ugyanakkor Trump nacionalizmusát sokan támogatták, pl. olyan feltörekvő autokráciák, mint Magyarország és Brazília. Ő volt a jelentős nacionalista és tekintélyelvű fordulat vezére. Megtestesítette a lázadást a nyugati demokráciákkal szemben, amelyeket úgy állítottak be, hogy ott vége a családnak, egyháznak, nemzetnek és a házasság, illetve nem hagyományos fogalmának. Ellenezte a migrációt, a sokszínűséget és a fehér uralom hanyatlását.
Orbán Viktor, aki szintén bevándorlás-ellenes és Trump nagy híve, kijelentette nemrégiben, hogy az amerikai demokraták erkölcsi imperializmust kényszerítettek a világra. Viszonya bizonyosan feszült lesz Bidennel.
Ugyanakkor megy tovább a világméretű kulturkampf, mert változatlanul fennállnak a feltételei. A szabadság meggyengült, Kína és Oroszország pedig minden eddiginél jobb pozícióból űzhet gúnyt a demokráciából, folytathatja politikáját a liberalizmussal szemben. A legnagyobb kihívás Peking, amely az évszázad közepére az első számú világhatalom kíván lenni. Bidennek tömörítenie kellene vele szemben a demokráciákat, ám Trump miatt nagy támogatásra nem számíthat.
A világ és az Egyesült Államok is megroggyant az utóbbi négy évben. De az amerikai alkotmány kitartott, és állták a csapásokat megsorozott demokratikus intézmények is. Ezek után senki ne vegyen mérget arra, hogy az USA nem képes megújulni, mert igenis képes, még a legrosszabb időkben is.
A kommentár úgy látja, hogy a 2. világháború óta egyetlen amerikai elnökre sem nehezedett akkora teher, mint most Bidenre, és erősen úgy néz ki, hogy rámegy a demokrácia, ha kudarcot vall. Hogy a mai beiktatás előtt katonák özönlötték el Washingtont, az propaganda ajándék a világ autokratáinak. Mondhatják, hogy tessék: eddig tartott a híres liberalizmus. A gond csak az, hogy a készültség feltehetőleg indokolt.
Persze nem mintha a tekintélyuralmi rendszereknek különösebben fényezniük kelleme magukat. A kínai gazdaság növekedési pályára állt, a pekingi vakcinákat viszik, mint a cukrot, Indonéziától Magyarországig.
Ha Biden rendbe tudja tenni a gazdaságot, megszervezi a tömeges oltásokat, megnyugtatja a belpolitikát, akkor megállíthatja az USA tekintélyvesztését. A Nyugat ki van éhezve a sikersztorira – részben saját erkölcsei, részben a külső szavahihetősége miatt.
Ha viszont kudarcba fullad az elnök próbálkozása, akkor alighanem végzetszerű lesz a kínai nyomulás. Az országot példának tekintik majd olyan rendszerek, amelyek nagyjából a többpárti demokrácia és az abszolutizmus közé sorolhatóak be. Az Egyesült Államokban pedig előkészíti a terepet a populista visszatéréshez, egy tehetségesebb Trump alatt.
Az elnököt és a liberális demokráciát az alapján fogják megítélni, hogy mennyire hozzáértő. Ráadásul pont akkor, amikor Amerika ereje már nem a régi a világban, a hazai közélete pedig olyan, mint egy rossz tévésorozat. Így ha felsül az új kormányzat, akkor az az autokrata agitprop tálalásában az egész liberalizmus fiaskóját jelenti majd. Mindezek alapján erősen úgy néz ki, hogy olyan „utolsó esély”-jellege van a dolognak.
A vezető német újság úgy látja, hogy Trump az államcsíny és a polgárháború szélére taszította országát, és négy éves uralma alapján látszik: még a megállapodott demokráciák is zsákmányt jelenthetnek az autokraták számára, akár egy olyan országon belül is, mint az USA. Ezek után mindenképpen az év egyik legjobb híre, hogy a politikus ma szedi a sátorfáját a Fehér Házból. A kommentár szerint a veszedelmes elnöki időszak 5 tanulsággal szolgál, mármint hogy hol vannak a jogállam gyenge pontjai.
1. A mérgező propaganda. A terepet a Fox News és a botránymédia több része készítette elő Trump számára, amikor módszeresen aláásta a közbizalmat a rendszer iránt, így az emberek várták, hogy végre jöjjön a „törvény és rend” képviselője, aki majd rendet tesz.
2. Izgalmat hoz a törvényszegő. Amikor a nép jelentős hányada úgy érzi, hogy a politika magára hagyta, illetve igazságtalanul bánik vele, akkor fogékony arra, amit az egománok és a törvénysértők kínálnak. Trumpnál biztonságot kerestek, gátlástalansága és rasszizmusa ellenére, vagy éppen azért.
3. A hivatal nem mindig kötelez. A búcsúzó elnök végig káoszt és egyenetlenséget igyekezett kelteni. Egy ideig sikerült a jog talaján tartani, de választási kudarc után teljesen elszabadult.
4. Dicstelenül kimúlhat az igazság. Trump igazi fasiszta módjára úgy állította be, hogy csakis ő az igazság birtokosa. Ezerszámra terjesztette a hazugságokat, álhíreket, rágalmakat. Ami azután elvezetett a Kongresszus megszállásához.
5. Az erőszak nem jelent tabut. Aki a rendszer elutasítójaként kerül hatalomra, annak nincsenek gátlásai, amikor szétveri a fennálló viszonyokat. Hogy a jogállamot belülről le lehet szalámizni, arra ott van példaként Magyarország és Lengyelország is.
Ezek alapján látnivaló, hogy még egy szilárd demokrácia is nagy bajba kerülhet, ha megvannak a kellő összetevők: a teljes gátlástalanságig terjedő önimádat, a hazugság és gyűlölet folyamatos össztüze és a köz meggyengült védekező ereje. A trumpizmus azonban még akkor is fontos leckét jelent, ha a demokráciák összeszedik magukat és rájönnek, hogy még a lehetetlen is lehetséges.
Európában olyan mély nyomokat hagyott maga után Trump négy éve, hogy a lakosság nagyobbik része úgy gondolja: Biden képtelen lesz megreparálni az amerikai politikai rendszert. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az Európai Külkapcsolati Tanács a múlt év végén 11 országban, 15 ezer ember megkérdezésével végzett.
Jó 50 % mondta azt, hogy az USÁ-ban immár nem lehet megbízni, ugyanakkor Kína 10 éven belül a világ ura lesz, ezzel szemben az Egyesült Államok nem tud visszatérni vezető hatalomként. Hanyatlása csak folytatódni fog. Az ellenérzések immár olyan erősek, hogy legalább 6 országban úgy látja a többség: kormányának semlegesnek kell maradnia, ha Washingtonnak netán viszálya támad Pekinggel. Az oroszokkal szemben pedig csupán 40 % támogatná Amerikát. A többség egyedül Magyarországon és Lengyelországban nyilatkozott úgy, hogy még mindig meg lehet bízni a tengerentúli szövetségesben.
Viszont felerősödött az a meggyőződés, hogy az EU nem is rossz, és ezt a tanulmány egyik gondozója, Ivan Krasztev szerint Brüsszelnek ki kellene használnia. Amibe beletartozik, hogy kétharmad szerint Európának meg kell szerveznie saját védelmét.
A koronavírus beleköpött a levesbe Szlovéniában, így az ellenzéknek vissza kellett vonnia a bizalmatlansági indítványt, amelyről ma kellett volna szavazni. A baloldal azért kívánja megbuktatni a Jansa-kormányt, mert az szerinte rosszul kezeli a járványt, veszélyezteti a sajtószabadságot, továbbá az EU-val szemben Magyarország és Lengyelország pártját fogja a jogállami vitában.
Ám kiderült, hogy a javaslat támogatói közül többen is megbetegedtek, pedig az ügy eleve erősen kétesélyesnek látszott. Ily módon azonban most elölről kell kezdeni az egész aláírásgyűjtést a szlovén törvényhozásban.
FAZ
Nyugaton jól mennek a tőzsdék, a Raiffeisen és az Erste szakértői ugyanakkor befektetésre ajánlanak több kelet-európai pénzpiacot is, mert azok várhatóan beindulnak, hogy behozzák a lemaradásukat. Igazából persze csupán két börze felel meg minden kívánalomnak: a varsói és a bécsi, a többinél csupán néhány kiemelkedő szereplő van, a forgalom pedig csekély. És ennek azért vannak kockázatai. Mégis a kilátások jók, mert kedvezően alakult a magánfogyasztás, és az nagyot lendít majd a gazdaságokon, amint lecseng a járvány. Emellett a régió továbbra is fontos terep a nyugati autógyártás számára.
Emellett sok pénz leesik majd az európai gazdasági segélycsomagból, illetve a következő költségvetésből. A lelkesedést hűti viszont, hogy a politikai beleavatkozhat a dolgokba, ahogy az a magyaroknál és a lengyeleknél is történt. Az Unicredit ugyanakkor azzal számol, hogy Biden alatt erősödnek a demokratikus értékek ezen a tájon, miután Budapest, Varsó és Ljubljana idáig Trump nagy barátja volt.
