Két részes sorozatunk tegnapi epizódjában azt tekintettük át, az elmúlt tíz évben miként fejlődött – vagy sem – hazánkban a hat látványsport, ezúttal a 16 kiemelt sportágat vizsgáltuk meg. Ezek közül a legnagyobb előrelépést talán a korcsolyasport tette meg. A 2018-as téli olimpián a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor összeállítású váltó aranyérmet szerzett 5000 méteren. A Liu testvérek azóta is a világ élvonalához tartoznak, de a nőknél is tapasztalható fejlődés.
Hosszú Katinka a legutóbbi nyári olimpián három versenyszámban is aranyérmet szerzett Rióban. A 31 éves úszó utolsó nagy dobására készülhet Tokióban, ugyanakkor nem kell nagyon aggódni az „utánpótlás” miatt, elég, ha csak Kenderesi Tamásra, Milák Kristófra, Szabó Szebasztiánra, Kapás Boglárkára vagy Késely Ajnára gondolunk. A 2017-es budapesti vizes vb-re tengernyi pénz úszott el, többnyire átláthatatlan módon, a központi helyszín, a Duna Aréna a pályázati anyag szerint 7,5 milliárd forintba került volna, végül 49 milliárdért készült el.
A legutóbbi olimpián ugyancsak három aranyérmet szerzett a kajak-kenu szakág, Kozák Danuta 500 méteren egyéniben, Szabó Gabriellával párosban, illetve a duójuk Csipes Tamarával és Fazekas-Zur Krisztinával kiegészülve négyesben is diadalmaskodott. A legutóbbi világbajnokságon 12 magyar érem született, így a sportág jelenére sem lehet panasz. A sportág a kiemelt állami támogatások előtti időszakban is a magyar sport sikerágazata volt. A magyar evezősöknél a világbajnoki érmes, Európa-bajnok 34 éves Galambos Pétert lehet kiemelni.
A vívás is magyar sikersportág, a legutóbbi olimpián négy érem a termés, amelyből kettő arany volt Szilágyi Áron és Szász Emese révén. Az elmúlt tíz évben nem volt olyan vb vagy Eb, ahol magyar versenyző nyakába ne akasztottak volna medált – igaz, a 2018-as kínai világbajnokságon mindössze egy érem jött össze (ami a sportág történetének leggyengébb világbajnoki eredménye), akkor a férfi kardcsapat állhatott a dobogó legalsó fokára.
Jelentős fejlődésen ment keresztül a kerékpársport, Valter Attila tavaly Bodrogi László után második magyarként teljesített egy háromhetes körversenyt, a Giro dʹ Italiát. Rajta kívül többen is egyre nívósabb csapatokban versenyeznek, míg a nőknél a 19 éves Vas Kata Blanka ér el szép sikereket. Több szakágban is a legjobbak közé tartozik az U23-asok között, tavaly cyclocrossban és hegyikerékpárban is vb-ezüstérmes volt a korosztályában.
A férfi sportlövőknél Sidi Péter a második magyar férfi sportoló a vívó Gerevich Aladár után, aki hatodik alkalommal lehet ott az ötkarikás játékokon. A 42 éves, világ- és hétszeres Európa-bajnok mellett a 23 éves Péni István szállítja a jobbnál jobb eredményeket. Az Európa-bajnok, ifjúsági olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes sportlövő múlt szombaton nemcsak megnyerte a férfi légpuskások versenyét a Százhalombatta Openen, hanem az alapversenyben jobb eredményt lőtt a világcsúcsnál, eredményét azért nem tekintik mégsem rekordnak, mert a sportág szabályai szerint csak olimpián, vb-n, Eb-n, világkupán lehet világcsúcsot dönteni. Sidi és Péni mellett Major Veronika (légpisztoly) és Mészáros Eszter (légpuska) is már biztosan olimpiai résztvevő.
A magyar női asztalitenisz-válogatott első ízben szerepelhet majd olimpián. A részvételt a várandós Póta Georgina nélkül harcolta ki a Madarász Dóra, Pergel Szandra, Fazekas Mária összeállítású csapat. Utóbbi 45 esztendősen szerepelhet az ötkarikás játékokon.
Az úszók, a vívók és a kajak-kenusok mellett még Márton Anita tudott érmet szerezni a legutóbbi olimpián. A 31 éves világbajnok súlylökő februárra várja első gyermeke születését. Ennek ellenére szeretne elindulni majd Tokióban. A legutóbbi vb-n bronzérmes Halász Bence mellett az ugyancsak kalapácsvető Gyurátz Réka, illetve Krizsán Xénia (hétpróba) és Kácser Zita (3000 m akadály) biztosan olimpiai résztvevő.
Az öttusa is klasszikus magyar sikersportág, hét magyar sportoló is többszörös olimpiai érmes. Ötkarikás játékokon legutóbb Marosi Ádám szerzett bronzot még 2012-ben, de Kovács Sarolta és Demeter Bence is világbajnokként mérettetheti meg magát Tokióban. Az ötkarikás mezőny 36 férfi és 36 női helyéből 23-23 már elkelt. Nemzetenként legfeljebb két-két versenyző indulhat.
A magyar tornászválogatott kiemelkedően teljesített december végén a törökországi Mersinben rendezett Európa-bajnokságon, Kovács Zsófia két számban is első lett – a koronavírus-járvány miatt a versenyen 16 ország versenyzői indultak, a győzelem minden körülmények között szép eredmény.
A birkózás a negyedik legsikeresebb magyar olimpiai sportág, 2012-ben Londonban három magyar érem született, 2016-ban viszont egy sem. Igaz, ehhez az is kellett, hogy Lőrincz Viktor bronzmeccsének eredményét jelentősen befolyásolta a szlovén mérkőzésvezető. A legutóbbi vb-n négy magyar érem született, Lőrincz Viktor mellett testvére, Tamás, valamint Muszukajev Iszmail és Sastin Marianna is biztosan olimpiai résztvevő, továbbá a vb-bronzérmes Korpási Bálint is éremesélyes lehet, ha idén sikerrel jár a kvalifikációban.
Ugyancsak 2012-ig kell visszaugrani az időben, ha olimpiai érmest keresünk a cselgáncsozóknál, akkor Csernoviczki Éva és Ungvári Miklós lett harmadik. Magyarországnak egyelőre egyetlen biztos kvótája sincs, de hatan állnak olyan helyen a világranglistán, amely kijutást érne, ha nem rendeznének több selejtezőversenyt. A kilenc évvel ezelőtti olimpia óta világbajnokságon egyetlen magyar érem született, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ennek ellenére egy éremszerzésre lát esélyt Tokióban is.
2013-ban Budapest rendezhette meg a karate Európa-bajnokságot – akkor öt magyar bronzérem született. A karate 2018-ban került be a kiemelt sportágak közé, ugyanebben az évben Hárspataki Gábor révén összejött egy ezüst is az Eb-n. A karate Tokióban először szerepel az olimpián, a sportági szakszövetség célja pedig, hogy magyar versenyző is képviselje hazánkat.
Orbán Viktor 2013-ban azt mondta, csupa olyan sportági szövetségnek biztosítanak állami forrást, amely már bőségesen bizonyította, hogy arra használja a közpénzt, amire a kormányzat szánta. Azonban ez nem így történt a teniszezők és az ökölvívók esetében. A több száz milliós hiány miatt távoznia kellett Erdei Zsoltnak, az ökölvívószövetség éléről. A fideszes Szűcs Lajos irányítása alatt 3,5 milliárd forint közpénz tűnt el a teniszezőknél. Mindezt Szűcs megúszta annyival, hogy nem vezetheti tovább a szövetséget, az állami források nem apadtak el, sem az ökölvívóknál, sem a teniszezőknél. A pályán elért eredmények sokkal szebbek, Babos Tímea immáron háromszoros világbajnok, s négyszeres Grand Slam-győztes párosban, míg a férfiaknál Fucsovics Márton és Balázs Attila szerepel jól a nemzetközi mezőnyben.
Az ökölvívóknál nincs remény a közeljövőben a jó szereplésre. Az elmúlt évek legeredményesebb magyar amatőr bokszolója, Harcsa Zoltán tavaly márciusban váratlanul bejelentette visszavonulását azt követően, hogy összekülönbözött ifj. Balzsay Károllyal, az akkori szövetségi kapitánnyal. Őt augusztusban Bertók Róbert váltotta, aki támogatta volna Harcsát a visszatérésében, ám ő már a civil életére fókuszál. Így egyelőre Gálos Roland (57 kg) az egyetlen, akinek van kvótája Tokióra.
A MOB tavaly júliusban közzétett szakmai anyaga szerint kajak-kenuban, valamint úszásban négy-négy, atlétikában, cselgáncsban, vívásban, vízilabdában és sportlövészetben pedig egy-egy magyar érem várható. Ugyanakkor a koronavírus-világjárvány és annak gazdasági hatása nem hagyta érintetlenül a magyar sportot sem, így a 16 kiemelt olimpiai sportágtól összesen 5,7 milliárd forintot vont el a kormány.
Mindenesetre az elmúlt évek busás támogatásainak hála az eredmények szinte minden sportágban javultak, jogos kérdés azonban, hogy megérte-e és mi ennek az ára? Az mfor.hu cikke szerint sportra az elmúlt évtizedben ötször annyit költött a kormány, mint orvosi rendelőkre, oktatásra.
