Az új amerikai elnöknek először a hazai teendőket kell szem előtt tartania, mert főként a gazdaságban sok a tennivalója, mielőtt kilépne a nemzetközi porondra – írja a kommentár. A külföldi partnerek ugyan máris hosszú kívánságlistákat gyártanak, a transz-atlanti szövetség megerősítésétől kezdve, a globális kereskedelmi szabályok lefektetésén túl, az Oroszországgal és Kínával fenntartott viszony feltételeinek pontos meghatározásáig. De ez még csak a kezdet, ugyanakkor nem lehet állítani, hogy az igények önzőek volnának. Hiszen Biden sokszor elmondta, hogy helyre kell állítani Amerika nemzetközi szerepét a demokratikus rendszerek élén.
Ám az Egyesült Államok már Trump előtt megkezdte a kivonulást a világpolitikából és a folyamat alighanem ezután is folytatódik. A magyarázata az, hogy a tengerentúlon sokan nem kérnek a világ csendőre szerepből, amit tetéz a protekcionista hozzáállás. Azaz tart a befelé fordulás, és a külpolitika sokak szemében az elit öncélú foglalatossága. Ám fennáll az a veszély, hogy az ország teljesen bezárkózik, mint például a múlt század 30-as éveiben. Ez az igazán aggasztó azon demokráciák számára, amelyek igénylik Washington biztonsági ernyőjét.
Ha Biden hatalmon akar maradni, akkor le kell választania az anyagilag nehéz helyzetbe jutott rétegeket a nacionalista, összeesküvés elméleteket hirdető erőkről. Csak akkor lehet a világ vezetője, ha otthon erős. Ezért az első két évben meghatározó lesz, hogy az elnök mennyit szán a gazdaság ösztönzésére, az infrastruktúra fejlesztésére. A szavazók azonban észre fogják venni, ha javulnak a gazdasági alapok.
De a külpolitikai mozgástér növelésére meg kell mutatni a hazai lakosságnak a geopolitika és a személyes biztonság összefüggését, ami persze nem mindig könnyű. Az amerikaiak jó részét sokkal jobban érdekli a saját helyzete. Ugyanakkor már vége a Trump-féle kalandorságnak a nemzetközi porondon.
FAZ
A Soros-féle CEU-t kipaterolták Budapestről, jön viszont Sanghajból a Fudan Egyetem, miután Orbán Viktor fokozatosan építi ki a kapcsolatokat Kínával. Immár az egészségügy és az oktatás területén is. Az ország az orosz Szputnyik-V után megállapodott a kínai Sinopharm vakcinájának beszerzéséről, de Peking ezen felül szerepet kap a felsőfokú képzésben is. A hatalom 2,3 milliárd eurónak megfelelő összeget szán a kampusz kialakítására. Ez azért pikáns, mert a magyar politikai rendszer arról nevezetes, hogy kiszorítja a neki nem tetsző egyetemeket.
Az Európai Bíróság már két panasznak is helyt adott, miután a hatóságok távozásra kényszerítettek külföldi szervezeteket, köztük a Közép-Európai Egyetemet. A tanszabadság kiárusítása miatt nagy a felháborodás Berlinben is. Az FDP illetékese úgy nyilatkozott, hogy Orbán már megint bizonyítja, mennyire nem fontosak számára a nyílt társadalom értékei. Hogy egy Peking által ellenőrzött tanintézménynek ad otthont, és azt még ki is stafírozza állami pénzekkel, nos, az újabb pofon a tudomány szabadságának.
Kína ott vásárolja be magát Közép-Európában, ahol az a legcsábítóbb számára, ahol a tudományos ismereteket a maga, nem éppen nemes céljaira használhatja. Ugyanakkor Magyarország ellenállt a Trump-adminisztráció nyomásának és nem volt hajlandó felmondani az együttműködést a Huawei-jel.
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár honlapja
Sajnos, a mai Magyarországon a profitérdek gyakran felülírja a kulturális örökség megőrzését, ez derül ki abból, hogy le akarják bontani az egykori Wichmann-kocsmát és a helyébe ötemeletes szállodát kívánnak építeni, pedig az egykori zsidó negyed egyik legrégebbi épületéről van szó. Sőt, áldozatul esne a beruházási hullámnak több más környező ház is. Azok nem majdnem kétszáz évesek, mint a néhai világbajnok korábbi tulajdona. Utóbbi ugyan nem műemlék, de mutatja, milyen is volt a kerület, mielőtt jó száz éve beindultak a nagy fejlesztések. A többi érintett épületet éppen a 19. század elején emelték, így azok is hozzátartoznak a korábbi városrészhez.
A szálloda építtetőjének magas körökben vannak barátai, „közelinek” számít. A Wichmann-féle vendéglőt először azzal az indokkal vették bérbe, hogy ott pizzéria működik majd, de azután megkapta az építési engedélyt a hotel. Felszámolják azt a szomszédos játszóteret is, amelynek létesítésére a sportoló adott pénzt. Hiába a tömeges felháborodás, nem sok esély van ezeknek a történelmi emlékeknek a megmentésére. Pedig a zsidó negyed már nagy pusztítást élt át 2002 és 2010 között, miután a helyi önkormányzat nem sokat tehetett a rombolás ellen.
