Sikere azonban messze nem biztos, hiszen valószínűleg több párttársa sem követi majd. A beadvány elfogadásához 46 képviselő támogatására lenne szükség a 90 tagú parlamentben. Hírek szerint eddig 43 liberális és baloldali honatya mondott igent a jobboldali radikális kormányfő megbuktatását célzó előterjesztésre. Hogy sikerül-e összeszednie további három képviselő támogatását, ez a jövő héten sorra kerülő bizalmi szavazáson dől el.
Szlovéniát sok tekintetben Magyarországhoz hasonlítják. Jansa politikai mentorának is tarja Orbán Viktort. Fideszhez közeli cégek több helyi médiumot vásároltak fel, s a kormányfő hasonló eszközöket próbál bevetni a független igazságszolgáltatás, vagy a közszolgálati média ellen, mint a magyar kormányfő. Mivel az állami média valóban független, a közt szolgálja és nem a hatalmat, Jansa forrásmegvonásokkal próbálja meg térdre kényszeríteni a szlovén televíziót, illetve az állami hírügynökséget, az STA-t. Utóbbi munkatársai valóban emberfeletti küzdelmet folytatnak, már október óta nem kapnak fizetést. A szlovén újságírószövetség, a DNS több ízben bírálta a kormányfőt önkényes lépései miatt, s nem meglepő módon komoly hasonlóságot vélt felfedezni a magyarországi és a szlovéniai folyamatok között. A napokban az Európai Bizottság is felszólította Jansát arra, hagyjon fel a közszolgálati médiával szembeni folyamatos támadásaival. Brüsszel intésének a jelek szerint lett is következménye: a kormány csütörtöktől ismét folyósítja az állami támogatást az STA-nak.
Jellemző az is, hogy a szlovén miniszterelnök decemberben támogatásáról biztosította Magyarországot és Lengyelországot a helyreállítási alap és a következő hétéves költségvetés kapcsán kilátásba helyezett vétófenyegetésük miatt. Szlovénia azonban nem Magyarország, a kormány többi pártja nem állt ki Jansa mellett, s az ország politikai térképe túl vegyes ahhoz, hogy olyan viszonyok alakuljanak ki a közéletben, mint nálunk. Ettől függetlenül egy esetleges előrehozott választáson valószínűleg Jansa pártja, a nacionalista Szlovén Demokrata Párt (SDS) szerezné a legtöbb szavazatot, ám a koronavírus-járvány látványosan rossz kezelése miatt lejtőre került SDS-nek csekély támogatottsággal büszkélkedhet, a Mediana ügynökség felmérése szerint a voksok 13,7 százalékra számíthatnának.
Ez a felmérés adhat erőt az ellenzéknek is. A szlovének rendkívüli módon elégedetlenek a dolgok alakulásával, 24,9 százalék szerint mennek jó irányba, de 53,1 százalék szerint tévúton halad Szlovénia. Ezért Erjavec azt reméli, hogy a következő napokban sikerül meggyőznie további három képviselőt. A DeSUS elnöke mindazonáltal nem akar új választást, hiszen több jelenlegi parlamenti párt be sem jutna a következő parlamentbe.
Az is érdekes, hogy épp a szlovén belpolitika régi motorosaként ismert, 60 éves Erjavec, egykori külügyminiszter vált a kormány elleni lázadás legfőbb alakjává. Pártja múlt hónapban lépett ki a koalícióból, talán már meg is bánta, hogy márciusban Jansával szövetkezett, hiszen ő maga meggyőződéses européer, akitől távol áll mindenfajta populizmus.
