Nagyot nézne Horthy Miklós, ha látná, hogy éppen az ő szellemi örökösének regnálása idején öltözik hazánk fővárosa „vörös rongyokba”. Minden ellenkező híresztelés dacára ez nem akkor történt, amikor a hazai ellenzék elhódította Budapestet a kormánypárttól. Arra gondolok, hogy a politikai ellenfeleit előszeretettel lekommunistázó Orbán Viktor a mi adóforintjainkból vásárol ingatlanokat a főváros déli városkapujában a kínai Fudan Egyetem első európai campusának létrehozásához.
A potom 821 millió forintnyi költségvetési kiadás elsőre dicséretes dolognak tűnik, hiszen a szóban forgó felsőoktatási intézmény az egyetemek világranglistáján az előkelő 34. hellyel büszkélkedhet. Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy a Fudan Egyetem alapító okiratát tavaly úgy módosították, hogy a szövegből eltűntek a szabad gondolkodásra és a demokratikus vezetésre utaló kifejezések. Helyettük klasszikus államszocialista fogalmak szerepelnek, s a dokumentum nagy hangsúlyt helyez a Kínai Kommunista Párt irányítására is.
Orbán Viktor, aki néhány esztendeje skrupulusok nélkül megkoszorúzta Pekingben a kommunista hősök emlékművét, most újabb gesztust tesz az ázsiai tekintélyelvű nagyhatalomnak. Van miből. Tekintve, hogy a VIII. kerület ellenzéki vezetésétől a Fidesz bosszúhadjáratának részeként az említett ingatlanok árának kétszeresét követeli az Orbán-kabinet, talán nem túlzás, ha azt állítjuk: a leendő campus árát miniszterelnökünk a józsefvárosiakkal fizetteti meg.
Tekintsünk el most attól az ellentmondástól, hogy Orbán Viktor éppen akkor demonstrálja ország-világ előtt a Tienanmen téri vérengzésért is felelős kínai kommunisták iránti mélységes rokonszenvét, amikor a washingtoni Capitolium megostromlására utalva a hazai és nemzetközi baloldalt hozza összefüggésbe az erőszakkal. A magyar kormányfő mindenesetre sokadszor hozza nehéz helyzetbe állami pénzből fizetett ideológusait, akik szívósan szőnék személye köré az „antikommunista szabadsághős” mítoszát.
Legalább ennyire fontos azonban az az oktatáspolitikai paradigma, ami a Fudan Egyetem budapesti campusának megalapítása mögött felsejlik. Már a CEU hazánkból Bécsbe üldözése, a Színház- és Filmművészeti Egyetem vagy újabban a SOTE bekebelezése megmutatta, az orbáni garnitúra mit gondol a szabad gondolkodásról, illetve az egyetemi autonómia eszményéről.
Éppen az 1989-es Tienanmen téri események mutatták meg, a diákok önszerveződése adott esetben mennyire veszélyes lehet az autokráciákra. A magyarországi hibrid rezsimnek persze nem annyira a nyílt lázadás rémével kell szembenéznie. Az önálló gondolkodásra való képesség, a tájékozottság igencsak rezisztenssé teheti az állampolgárokat a kormánypropagandával szemben, ez pedig törvényhozási választásokat is eldönthet. A Fudan Egyetem maximális állami befolyást, szoros ellenőrzést tükröző alapító okirata ezért rokonszenves Orbán Viktor számára. Az egykori Nagyvásártelep közelében felépülő campus pedig a vörösökkel kokettáló horthysta miniszterelnök képmutatásának szimbólumává válik.