A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, amely a gyermekek 1-2, a serdülők 4-8, míg a felnőttek 15 százalékát érinti élete során. Megfelelő kezelés nélkül súlyos funkciókárosodással járhat, amely a mindennapokra is rányomja bélyegét: negatív hatással van a munkára, a tanulásra, a társas kapcsolatokra, jelentősen rontja az életminőséget és fokozhatja az öngyilkosság rizikóját.
A WHO 2030-ra a major depresszió társadalmi-gazdasági terheinek jelentős emelkedését prognosztizálja. A pandémia ezt felülírhatja, a szakemberek szerint ugyanis
A major depresszió egy kezelendő pszichiátriai betegség, amit akkor tudunk gyógyítani, ha a beteg szakemberhez jut. Ha megkapja a megfelelő kezelést – pszichoterápiát és súlyosabb esetben gyógyszert is – akkor újra „jól lesz”, ami azt jelenti, hogy ismét el tudja végezni a feladatait és ki tud kapcsolódni, ahogy a betegsége előtt, tehát újra lesz öröme, kedve, ereje, önbizalma és tervei, hogy vigye az életét – mondta Balázs Judit gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
Ha a depresszióban szenvedők közvetlen közelében élők megkérdőjelezik a betegség valódiságát és csupán gyengeségnek tartják azt, a betegek önbizalma és önértékelése tovább csökkenhet, ami depresszió esetén amúgy is alacsony. Ezek miatt a depressziós betegek gyakran nem fordulnak szakemberhez, állapotuk egyre romlik és a kezeletlen depresszió legsúlyosabb kimenetele, az öngyilkosság is bekövetkezhet.
Jelentősen segíti az érintettek szakemberhez jutását, ha a társadalomban ismert, hogy a major depresszió egy betegség, milyen tünetei lehetnek, illetve az is, hogy kezelhető. Lényeges az is, hogy az ellátás könnyen elérhető legyen a betegek számára, valamint természetesen az, hogy korszerű pszichiátriai ellátórendszer működjön elegendő, jól képzett szakemberrel. Mindehhez szükséges az is, hogy
A pandémia megnehezíti a depressziós vagy arra hajlamos gyermekek és felnőttek életét. A lassan egy éve tartó bizonytalanság, a folyamatosan jelen lévő stressz, a korlátozások és a megélt veszteségek - családtag, barát, de akár munkahely és biztos megélhetés elvesztése - még az egészséges embereket is megviselik.
Fontos, hogy ebben a nehéz időszakban még jobban figyeljünk magunkra és a környezetünkben élőkre, és ismerjük fel, ha azt érezzük magunkon vagy látjuk családtagon, baráton, kollégán, hogy „nincs jól”. A megelőzésben sokat segítenek az egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsok: az egészséges étkezés, a megfelelő mennyiségű alvás, a napi ritmus kialakítása, a mozgás és a szabadban, természetes fényben töltött minél több idő. Ha pedig tartósan fennáll a rosszkedv, az ingerlékenység, az alvászavar, a kilátástalanság érzése, akkor forduljunk szakemberhez – tanácsolta Balázs Judit.
Gyerekeknél még nehezebb észrevenni
Depresszió gyermek- és fiatalkorban is kialakulhat, ezért ezt a korosztályt is figyelemmel kell kísérni. Ilyenkor ráadásul gyakran nehéz felismerni a tüneteket, a gyermekek még kevésbé tudják megfogalmazni ezeket az érzéseiket, gyakran megváltozik a magatartásuk. A serdülőknél egészséges esetben is „belefér”, hogy magukba fordulnak vagy szélsőséges érzelmeik vannak. Ilyenkor is sokat tud tenni a környezet, ha a szülő, a pedagógus, egy barát észreveszi, hogy a gyermek vagy a fiatal nem olyan, mint korábban. A fiataloknál és különösen a depressziósaknál megjelenhet az alkohol- illetve/vagy más szerhasználat. Mindezek pedig növelik az öngyilkosság rizikóját, ami a közlekedési balesetek után a második leggyakoribb halálok a 18 évnél fiatalabbak körében.
A pandémia hosszútávú társadalmi hatása ma még megbecsülhetetlen, de folynak nemzetközi és hazai vizsgálatok is arra vonatkozóan, milyen hatással van a világjárvány a mentális betegségekre. „Az eddigiekből úgy tűnik, fel kell készülni a megnövekedett számú pszichiátriai, azon belül is major depressziós beteg ellátására. Fontos, hogy ekkor is megfelelő intézményrendszer és elég szakember álljon rendelkezésre” – hangsúlyozta a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
