Mellár Tamás szerint a kormány félrekezeli a válságot. A Párbeszéd politikusa a 2020-as válság természetrajzáról tartott online előadásában emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly április elején „történelmi méretű” válságkezelő csomagot jelentett be, amely szerinte eléri majd a bruttó hazai termék (GDP ) 20 százalékát. Ha ez igaz lett volna, akkor valóban történelmi léptékű lett volna, de nem így történt. Ugyanis a 20 százalékot három évre elosztva értette a kormány, illetve a költségvetésben már meglévő kiadásokat vonták el „gazdaságvédelemre”. Valójában a GDP alig 2-3 százalékának megfelelő összeget, 900-1200 milliárd forintot fordítottak a 2020-ban válságkezelésére.
Mellár Tamás szerint ráadásul a válságkezelés jelszava alatt sokszor csak kármentés és pénzszórás történt: az egyházi támogatások, stadionépítések, Paks 2, illetve a Budapest-Belgrád vasút építésére ment a pénz, vagyis úgy költötte el a közpénzt a kormány, hogy az nem hasznosult. Ezek a beruházások nem mérséklik a válságot, a visszaesés mértékét, ehhez a nyugati országok mintájára a lakossági fogyasztást kellett volna szinten tartani a munkahelyek védelmével párhuzamosan. Orbánék válságkezelése nemcsak szakmailag elhibázott, hanem erkölcstelen is volt mert nem segítette a bajbajutottakat – összegezte Mellár Tamás. Csak decemberben 2550 milliárdot osztottak ki hobbicélokra, egyrészt attól félnek hogy többet erre nem lesz lehetőség, illetve azért is, hogy a 2022-es választási kampányban szavazatvásárlásra visszakérjék majd a pénzt.
Az első hullám alatt a KSH elkezdett bűvészkedni a foglalkoztatási számokkal, a munkaügyi hivatalok lassították a munkanélküliek regisztrálását, ezért a publikált számok meg sem közelítették a tényeket. Ezért alakulhatott ki az a téves kép a kormányban, hogy a 13,5 százalékos GDP-csökkenés ellenére nem csökkent a foglalkoztatás. Mindez annak köszönhető, hogy az Orbán-kormány foglyává vált a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, a NER-nek: a politikai stabilitása érdekében meg kellett menteni az Orbán Viktor által kreált nemzeti tőkésosztályt. Ezért ömlött a pénz a turizmusba, oda ahol nem lehet számítani a fellendülésre. Ha a miniszterelnök valóban a válságot akarta volna kezelni, akkor a leszakadó rétegeket, a munkanélkülieket, a családokat és önkormányzatokat kellett volna mentenie – mondta Mellár. De akkor mi lett volna a NER nagyvállalataival? Orbán nem tehetett mást, minthogy a nemzeti tőkésosztálynak juttatta az ezermilliárdokat.
A magyar gazdaság a Covid-válságot végül 6,5 százalékos GDP csökkenéssel és rekordméretű 5548 milliárdos hiánnyal zárta. A visszaesés hasonló, mint volt 2009-ben, vagyis a korábbi elemzésekkel szemben a magyar gazdaság semmivel lett ellenállóbb és erősebb. Pontosan ott vagyunk, mint 2009-ben, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány több ezer milliárd forintnyi uniós támogatást forgatott be a magyar gazdasága. Ezeket a pénzeket nem jól használta fel az ország – fogalmazott a képviselő.
Az elmúlt év és a kormányzati válságkezelés legnagyobb vesztesei idehaza az alacsony képzettségű munkavállalók, a szegény családok és az önkormányzatok voltak. Mellár Tamás szerint a válság után két út áll Magyarország előtt: vagy megmarad a jelenlegi félgyarmati sorsú összeszerelő üzemnek, ahova az alacsony hozzáadott értékű munkát szervezik ki a fejlettebb gazdaságok, vagy aktívan bekapcsolódik a nemzetközi, európai munkamegosztásba, a high-tech iparba, a magas hozzáadott értéket teremtő termelési láncokba. Ha az Orbán-kormány marad, akkor az ország a félgyarmati sorba ragad – zárta előadást a Párbeszéd politikusa. Ellenben ha sor kerül egy rendszerváltásra, akkor megnyílhat azaz út a második lehetőség előtt. Ez utóbbi az egyetlen előremutató út, ezzel lehet lehet kampányolni 2022-re, amivel a fiatalokat itt lehet tartani, illetve a külföldre vándoroltakat vissza lehet hozni.
