Tavaly kiugró mértékben, közel harmadával nőtt a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma – számítható ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) lapunknak küldött tájékoztatása alapján. Eszerint tavaly 898 alkalommal riasztották szén-monoxid-szivárgás gyanújával a tűzoltókat. Ez az elmúlt évtized során, mióta a katasztrófavédelem kimutatást vezet a témában, messze a legmagasabb érték. 2012-ben még csak 191 hasonló esetről tudósítottak. Azóta az emelkedés kisebb-nagyobb hullámzások mellett szinte töretlen.
A szén-monoxid-mérgezésre visszavezethető sérülések és halálesetek száma tavaly ezzel együtt örvendetesen csökkent. 2020-ban 276-an betegedtek meg a fűtési rendszer hibáira visszavezethető szén-monoxid-mérgezések miatt. Ez 2019-hez képest 26 százalékos csökkenés. Az érték ugyanakkor évtizedes távlatban kevés elmozdulást mutat: szintje lényegében 200 és 400 között változik, ami 2019-ben még jelentős emelkedést mutatott. Tavaly hét tragikus kimenetelű eset során tízen hunytak el, ami szintén jelentős, 30-33 százalékos csökkenés 2019-hez képest.
Az OKF külön nyilván tartja az érintett lakásokban fellelt szén-monoxid-érzékelők arányát. Tavaly ez közel 80 százalékot tett ki, ami - az azt megelőző évtized töretlen emelkedése után - lényegében megfelel a 2019-es év adatának. 2012-ben még az érintett készülékek kevesebb mint ötöde mellett találtak hasonló berendezéseket, miközben a szén-monoxid akkor is 14 halálos áldozatot követelt.
Az esetszámok megugrását egyértelműen az érzékelők elterjedtségének bővülésével magyarázta lapunk megkeresésére Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az OKF szóvivője. Ama pontosító kérdésünkre, hogy tavaly az azt megelőző évhez képest az érintett lakásokban arányaiban nem leltek fel több berendezést, viszont az esetszám jelentősen megugrott, úgy fogalmazott, hogy az érzékelők terjedése általános jelenség. Felvetésünkre, miszerint lehet-e ok a kémények vagy a fűtőberendezések elavultsága, rögzítette: az OKF felmérései és tapasztalatai szerint a hazai kémények állapota javul, amit a kéménytüzek csökkenő számával indokolt. A tüzelőberendezések minőségének felmérése viszont nem tartozik az OKF hatáskörébe, így arról nem is rendelkeznek adatokkal - tette hozzá.
A 4,4 millió hazai háztartás kétharmada energetikailag elavult - tette közzé korábban a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Bár ezek nagyobbik hányadában gázüzemű a készülék, a KSH nyilvántartása szerint mintegy egymillió otthont változatlanul szilárd tüzelésű berendezés fűt.
A gáztüzelésű fűtési rendszerek átlagéletkora 20 év körüli és lassan csökken - tudtuk meg Versits Tamástól, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete (MGVE) elnökétől. A készülékeladások száma 2019-re érte el ismét a 2008-2009-et megelőző, évi 100-110 ezres, a válság után megfeleződő szintet. Ezek mintegy kétharmadával meglévő rendszereket cserének és a fennmaradó harmadot telepítik új építésű lakásokba. Mindazonáltal úgy tartja, a szén-monoxid-mérgezéses balesetek megelőzése szempontjából a készülékek kora messzemenőkig nem az egyetlen amit, figyelembe kell venni. Sokkal nagyobb gondot jelent a szakszerűtlen bekötés, a számla nélküli, "olcsó" fusimunka és az elhanyagoltság. Egy jól karbantartott, évente legalább egyszer szakember által ellenőrzött rendszer évtizedekig megbízhatóan képes kiszolgálni a fűtési-főzési igényeket. Az ilyenek cseréjére sem jellemzően a balesetveszély fokozódása, sokkal inkább a hatékonyságjavítás, az esetleg elérhető állami támogatások vagy más okok miatt kerül sor.
Az MGVE becslései szerint ugyanakkor már az új készülékek beszerelése is csak 70 százalékban nevezhető szakszerűnek. Ha lejár a gyártói garancia és már nem csak a márkaszerviz, hanem bármely feljogosított szerelő elvégezheti az ellenőrzést, az arány tapasztalataik szerint 50 százalékra csökken.
Versits Tamás emlékeztetett a gázkészülékek időszakos, kötelező felülvizsgálatát előíró, 2013-as jogszabályra, amit megvalósíthatatlansága miatt néhány év múlva hatályon kívül helyeztek. Ennek nyomán máig az az irányadó, hogy ha egy készülék az üzembe helyezése során megfelelt az akkor hatályos előírásoknak, újabb átalakítási rendelkezések nem hozhatók rá. Az elnök ennek kapcsán maga is inkább a lakosok felelős belátásában bízik. Szerinte, ha másért nem, hát saját és családja élete védelmében mindenkinek gondoskodnia kellene fűtőberendezései megfelelő bekötéséről és rendszeres - legalább évi egyszeri - ellenőrzéséről. (Tekintve, hogy a szilárd tüzelésű berendezések helytelen működése gyakorta jár füst- és szaghatásokkal, becslése szerint valamivel több lehet a teljesen szagtalanul égő, földgázüzemű készülékekhez kapcsolódó szén-monoxid-baleset.)
A nem távfűtött lakásban lakó gyermektelenek ráfáztak
Akár fűtéskorszerűsítési célra is fordítható a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő családok által lakásfelújításra felvehető, legefeljebb hárommilliós állami támogatás - közölte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az LMP-s Demeter Márta ama kérdésére, hogy miként segíti a kormány az elavult fűtési rendszerek cseréjét korszerű kazánokra. Az államtitkári válasz ezen túlmenően kitérő. Többek között arra emlékeztet, hogy a 2019 nyarán okos költségosztók telepítésére és radiátorcserére kiírt pályázatuk nyomán 26 ezer lakás 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. E program idén 3 milliárdos kerettel újraindul. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy a meleg vizet áramoltató távhőrendszerek a háztartások számára semminemű szén-monoxid-mérgezési veszélyt nem hordoznak. Tudvalévő, hogy az Orbán-kormány otthoni kazánokra 2017-ben, gázkonvektorokra pedig 2019-ben hirdetett utoljára korszerűsítési támogatást. Ezek számításunk szerint az érintett háztartások kevesebb mint egy százalékának nyújtottak segítséget. (Kazáncserére az államtitkár által említett távhőpályázat sem vonatkozott, hisz távhőrendszerek esetén az a központban üzemel.) Schanda Tamás válaszában azt is elismeri, hogy a lakosság által hasonló célra felhasználható – amúgy uniós hátterű – kamatmentes hitel kerete mára lemerült. Ama megjegyzése kapcsán, miszerint a kormány az elmúlt évek során 320 ezer háztartásban segítette az energetikai korszerűsítést, érdemes emlékeztetni, hogy ezek zöme hűtő- vagy mosógépcsere. Ezen túlmenően Schanda Tamás szerint az idén életbe lépett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomán szintén számos hőszigetelés, nyílászárócsere, valamint fűtési- és használatimelegvíz-rendszer korszerűsítése valósulhat meg. Ennek kapcsán viszont az jegyzendő meg, hogy az új szabályok megvalósítása tekintetében még maguk az érintett energetikai és építőipari cégek sem látnak tisztán. Így a kormányzati szándék ellenére ennek folyományaként mindeddig semminemű lakossági felújítási tájékoztatás vagy pályázat nem látott napvilágot.
