– Komoly fejlődésnek indultak az ötezres lélekszám alatti települések a Magyar Falu Program két évvel ezelőtti indulása óta, a falvakban megállt az elvándorlás és a népességfogyás – tudatta nemrég közleményben Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Csakhogy a statisztikák mást mutatnak. A Népszava által a Központi Statisztikai Hivataltól kikért adatok szerint az érintett közel 2800 ötezer fő alatti település lakossága 2012 és 2019 között 74,3 ezer fővel apadt.
Pedig a kormány a Magyar Falu Programon (MFP) keresztül rengeteg pénzt áldoz arra, hogy a demográfiai trendeken érdemben változtasson és a kistelepüléseken tartsa az ott élőket (az állami támogatásokról lásd keretes írásunkat). Az is igaz, hogy az MFP két éve indult, a falusi csok-ot szintén 2018-ban vezették be, a 2020-as adatokat pedig még nem ismerjük, így nem zárható ki, hogy az utóbbi egy évben a folyamat iránya megváltozott. Ennek azonban ellentmondanak az általunk megkérdezett polgármesterek tapasztalatai.
– Minden évben harminc-negyven emberrel kevesebben leszünk: a felük meghal, a másik felük elmegy külföldre dolgozni – mondja Vécsi István az ukrán és szlovák határhoz közeli Ricse polgármestere. Állítja, a Magyar Falu Program érdemben nem segít rajtuk: a három beadott pályázatukból csak az az egy nyert, amelyikben a legkevesebb pénzt kérték: így kaptak tavaly hárommillió forintot az egészségügyi központra. Hasonlóan vélekedik az ország másik felében, a Dráva mentén lévő Heresznye polgármestere, Rengel László: ők csak út- és járdafelújításra nyertek pénzt, a többi pályázatuk elbukott. A falu vezetője szerint nem az MFP-n múlik egy-egy település jövője, hiszen attól még senki sem akar egy kis faluba költözni, hogy járható a járda vagy új a játszótér. – Amíg nem lesznek munkahelyek a kistelepüléseken, vagy a hozzájuk közeli városokban, addig a népességfogyást, az elvándolást nem lehet megállítani – mondta Rengel. Somogyfajsz polgármestere, Sall István szerint már annak is komoly súlya van, ha a falvak meg tudják tartani az ott lévő intézményeket. Náluk például nem csökkent a közsség lélekszáma, ami a polgármester szerint elsősorban annak köszönhető, hogy van óvodájuk, iskolájuk, közösségi házuk, ami nemcsak szolgáltatást, hanem sokaknak munkahelyet is biztosít.
A Kaposvártól 14 kilométerre fekvő Várdán a lakosságszám az elmúlt három évben öt százalékkal csökkent. – Bár segítséget jelent a Magyar Falu Program, az érdemi dolgokon nem tud változtatni – magyarázta Varga András polgármester. A belterületi utakat például felújították, ám a faluba vezető út állapota katasztrofális. A lakosság megtartásához egy egész nap nyitva tartó bolt is kellene, ráadásul a háziorvos is csak hetente egyszer rendel két órát.
Baranya 302 településének több mint kétharmada félezer lelkesnél kisebb aprófalu. E települések lélekszáma a második világháború után kezdett csökkenni, s ez a folyamat nem állt meg az elmúlt tíz évben sem. Csak néhány példa: Drávacsehiben 2010 óta 220-ról 160-ra, Cúnban 250-ről 200-ra, Csányoszróban 700-ról 600-ra, Ibafán 250-ről 220-ra, Teklafalun 350-ről 250-re csökkent a helybéliek száma. Ám valójában ennél kevesebben lakják életvitelszerűen ezeket a falvakat, mivel egyre többen Nyugat-Európában dolgoznak. S a kint dolgozók, ha megtalálják számításaikat, akkor előbb-utóbb kiviszik magukkal a családjukat, azaz tíz éven belül megduplázódhat a falvakból – gazdasági okok miatt – nyugatra „migráló” baranyaiak száma.
Ez a jelenség nemcsak az állástalanságtól sújtott, szegénysorú dél-baranyai falvakra igaz, hanem a jómódúnak számító sváb gyökerekkel bíró községekre is. E falvak lakói több mint 30 éve ingáznak német nyelvterületre dolgozni, ám a kint boldogulók – ha úgy érezték, hogy most már anyagilag „utolérték” magukat (megépítették a házukat, elindították a gyermekeiket, elég pénzük lett egy itthoni vállalkozáshoz) –, korábban többnyire visszatértek. Uniós csatlakozásunk óta viszont egyre többen kezdenek kint új életet. Ezzel is magyarázható, hogy Palotabozsokon az elmúlt hét évben 940-ről 850-re Sombereken meg 1600-ról 1450-re csökkent a helybéliek száma.
Bevándorlási többlet
Hiába indult el tízmilliárdokból a Magyar Falu Program 2018-ban, a rá következő évben a KSH számai szerint még nem hozott érdemi változást. 2018-hoz képest 2019-ben 3784 fővel csökkent a programban érintett falvak lakossága. Érdekes, hogy 2012 és 2016 között emelkedett a gyermekvállalási kedv a falvakban, ám amikor a kormány a korábbinál is többet áldozott a családtámogatási rendszerre, megjelentek az újabb támogatások, a trend megváltozott: míg 2016-ban 27,1 ezer, 2019-ben csak 26,78 ezer gyerek született.
Megkérdeztük Gyopáros Alpárt, mi támasztja alá a közleményét átható optimizmust. A kormánybiztos válaszában hangsúlyozta, érdemes hosszabb idősorokat figyelembe venni. Hazánk lakossága 2003 és 2018 között négy százalékkal csökkent. Ebben a 15 éves periódusban a kistelepüléseken ez a csökkenés a 10 százalékot is elérte, ezért volt szükség külön, a falvakat célzó programra, illetve a falusi csok-ra – érvelt Gyopáros. Ezzel arra utalt, hogy már az is érdemi eredmény, ha a lakosságcsökkenést fékezni tudják, vagy megközelítik az országos átlagot. Azt állította, a Magyar Falu Programban érintett 2887 település közül 1181 településen már nőtt a lakosságszám. Illetve a falusi csok-nak köszönhetően 889 községben megindult a lakosságszám növekedése (ez a két halmaz részben fedi egymást, vagyis a két szám nem adódik össze – a szerk.). Gyopáros Alpár hozzátette: idén még nagyobb támogatást kap a magyar vidék: 270 milliárd forint a MFP 2021-es évi költségvetése.
Tény az is, hogy e falvakban a be- és az elvándorlás aránya 2019-ben az utóbbi javára billentette a mérleget: 3714 fő a többlet. Ez részben annak is köszönhető, hogy a prosperáló városokban annyira megugrottak az ingatlanárak, hogy sokan csak a közeli településeken tudnak házat venni. Eger közelsége például Felsőtárkányban és Ostoroson is több százzal megnövelte a beköltözők számát az utóbbi tíz-tizenöt évben. Az elmúlt két évben negyvennel nőtt a hevesi megyeszékhelytől 11 kilométere lévő Novaj lélekszáma is – tudtuk meg Demkó Gábor fideszes polgármestertől –, jellemzően családos fiatalok érkeznek. Amíg ugyanis az említett két faluban 15-20 millió forintért tudnak egy használt kertes házat venni – s a felújításra is ráköltenek majdnem ugyanennyit –, addig ugyanezt Novajon a feléből megússzák.
Baranyában is találni néhány falut, ahol többen laknak, mint az ezredfordulón. Így a Pécs központjából autóval tíz perc alatt elérhető Romonyán 2013-ban 470-en laktak, jelenleg már 560-an. A legnagyobb növekményt Kozármisleny produkálta. 1990-ben a Péccsel szomszédos faluban 2900-an éltek, ma – a 2007-ben várossá avatott – Mislenynek 6200 lakosa van.
Tovább árnyalja a képet, hogy a 2019-es önkormányzati választás évében az ország keleti felében tömegével jelentkeztek be elhagyatott házakba ukrán-magyar kettős állampolgárok – volt, olyan ingatlan, ahol papíron több százan laktak, ez ügyben rendőrségi eljárás is indult. Az északi, zömmel romák lakta aprófalvakban pedig még a szavazás előtti napokban is változott a létszám, attól függően, melyik polgármesterjelölt tudta több rokonát és ismerősét átjelentkeztetni erre az időszakra a közeli városból, községből.
– Doros Judit, Ungár Tamás
