A civódó pártok - a Ciszjordániát igazgató világias Fatah és a Gázai-övezetet uraló iszlamista Hamász - viszonya az elmúlt időszakban igencsak hullámzónak bizonyult. Donald Trump fokozottan Izrael-barát külpolitikája, illetve a Washington közvetítésével tető alá hozott arab-izrael normalizációs megállapodások egy akolba terelték a palesztinok ügyének totális eljelentéktelenedésétől tartó riválisokat. Joe Biden megválasztása azonban némileg átrendezte a felállást, Mahmúd Abbász palesztin elnöknek már nem volt olyan sietős a kiegyezés, újra is kezdte az Izraellel a felfüggesztett biztonsági együttműködést.
Mindazonáltal az új évben ismét megindult a pártok közötti közeledés, Dzsibril Radzsub Fatah-főtitkár közbenjárására. A politikus a postás szerepét töltötte be: először Iszmáíl Hanije Hamász-vezér írásos üzenetét kézbesítette Abbásznak, majd a palesztin elnök arra adott válaszlevelét - sajtóhírek alapján mindkettőnek a tartalma előremutató volt. Az iszlamista párt az értesülések szerint beleegyezett abba, hogy a Fatah igényeinek megfelelően a különböző választásokat nem egyszerre, hanem egymás után tartsák, sőt az Arab News - Radzsubra hivatkozva - arról számolt be, hogy a Hamász úgy tűnik, Abbász jelöltsége mögé is beáll, vagyis nem fognak kihívót indítani ellene az elnökválasztáson. Logikus, hogy Hanije enged, hiszen az ő alakulata van gyengébb pozícióban azáltal, hogy az Egyesült Államok, Izrael és egyes közel-keleti államok is terrorszervezetként tekintenek az egész pártra. Az új választásokra is a Hamásznak van inkább szüksége, hogy a majdani demokratikus felhatalmazásra hivatkozva próbálja magát elfogadtatni a nemzetközi közösséggel.
Hogy a folyamatban lévő közeledés elhozza-e a palesztin egységet, az egyelőre sokismeretlenes egyenlet. A kiszámíthatatlan tényezők közé tartozik, hogy a Hamász legfőbb külföldi pártfogója, Katar kiegyezett az iszlamistákat ellenségként kezelő Szaúd-Arábiával és társaival, ahogyan az is, hogy hogyan áll majd a palesztin kérdéshez a márciusban esedékes előrehozott választást követően megalakuló izraeli kormány, továbbá még a nemsokára felálló Biden-adminisztráció álláspontja sem világos. Egyetlen dolog biztos: nagy szükség arra, hogy a palesztin választók másfél évtized után újra dönthessenek arról, hogy kik képviselik őket.
