Megtört az ipar lendülete, ugyanis hathavi folyamatos bővülést követően 2020. novemberében havi alapon csökkent az ipari termelés volumene, méghozzá 1,2 százalékkal (szezonális és munkanaphatással igazítva). Mindez azt jelenti, hogy az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 3,5 százalékkal volt nagyobb a termelés. Összességében tehát bár némileg gyengébben sikerült a tizenegyedik hónap, komoly aggodalomra nincs ok – elemezte a KSH pénteki adatait Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a novemberi csökkenés ellentmond a beszerzési menedzser index alakulásának. A hazai feldolgozóipari BMI már három hónapja 50 felett tartózkodik, ami bővülésre utal.
Egyelőre nem közölte a KSH a részletes adatokat, így nem tudjuk pontosan, mely területek felelősek a teljesítmény romlásáért. Azonban a szűkszavú kommentárból kiderül, hogy a legnagyobb súlyú alágak, így a járműgyártás és az elektronika továbbra is bővült, míg a többi ágazat teljesítménye gyengült. Mivel a korábbi erős ipari növekedéssel fémjelzett hónapokban is ezt láthattuk, vélhetően a nagy súlyú gyártóknál bekövetkezett lassulás felelős az ipar novemberi zsugorodásáért.
Előre tekintve a legnagyobb kérdés, hogy milyen mértékben veti vissza a termelést a szokásos téli karbantartási időszak, a decemberi leállás. Míg egyes gyártók a szokásosnál rövidebb leállást hajtottak végre, némely nagy gyártó, így a Mercedes december közepétől egy hónapra állította le a termelést.
Továbbra is úgy látjuk, hogy a negyedik negyedévben újra zsugorodhat a GDP negyedéves bázison. Az ipar negyedik negyedévre várt összességében jó teljesítménye (év/év alapon marad a bővülés) ellenére a szolgáltatószektor kiszolgáltatottsága komoly féket jelent a gazdasági aktivitásban – írta az ING Bank elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy novemberben a legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában is csökkent a termelés volumene, így az ipari termelés növekedését csak néhány ágazat húzza. A következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, az utolsó negyedévben már éves szinten is növekedést mutathat, részben az egy évvel ezelőtti gyengébb bázis, valamint naptárhatás miatt is. Így a negyedik negyedéves GDP-hez már pozitívan, akár 1 százalékponttal járulhat hozzá, számottevően mérsékelve az újabb korlátozások miatt.
Suppan Gergely optimista a jövőt illetően: már látszik a pandémia miatt az elmúlt hónapokban az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így a következő hónapokban további fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. Tavaly összességében 5,5-6 százalék körül csökkenhetett az ipari termelés, idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt azonban érdemi, akár 14-16 százalékos növekedés is várható, idén áprilisában az idei alacsony bázis miatt a növekedés bőven meghaladhatja a 60 százalékot is. Ennek megfelelően idén az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez – mondta Suppan Gergely.
