Muhandiszt az Egyesült Államok likvidálta egy célzott dróntámadásban, amelyben az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű elitegységét vezető Kászim Szulejmánival is végeztek. Az Egyesült Államok lépése kiélezte a feszültséget a térségben. Szulejmáni halála után Irán rakétatámadásokat intézett olyan iraki támaszpontok ellen, ahol amerikai katonák állomásoztak a nemzetközi terrorellenes szövetség keretében.
Agnes Callamard, a bírósági eljárás nélküli kivégzésekre szakosodott ENSZ-jelentéstevő szerint Washington cselekedetével törvényt sértett, mivel a két katonai parancsnokkal valódi, közvetlen fenyegetés hiányában végeztek.
Az ügy miatt tavaly júniusban Irán is elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez.
Az iraki bíróság annyit közölt még csütörtökön, hogy az előzetes vizsgálat már lezárult, de a nyomozás folytatódik annak érdekében, hogy megtalálják a támadás hátterében álló további személyeket.
Irán-párti körök Irakban azt állítják, hogy az amerikai támadók cinkosa volt Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő is, aki a csapás elkövetésének idején az iraki hírszerzés vezetője volt.
Szulejmáni volt az Egyesült Államok által terrorszervezetnek tekintett Forradalmi Gárda legfontosabb és legismertebb alakja, és nagyon közel állt Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezetőhöz. A tábornok felelt a Forradalmi Gárda Iránon kívüli műveleteiért, Szíriában és Irakban felügyelte a Teherán által támogatott síita milíciákat.
