Csinos házak sora Sátoraljaújhelyen, a Májuskút utcában. Egyikről-másikról látszik, hajdan hétvégi nyaralónak építhették, s csak később bővítették a család igénye szerint, a többség azonban hagyományos, kertes ház. Becsöngetünk az egyik kovácsoltvas kapun, idős házaspár lakik a fák közt megbúvó, barátságos épületben: itt élnek fiatalkoruk óta, ide születtek a gyerekek, s itt tervezik eltölteni a hátralévő éveiket is. Hogy olyan nyugalomban-e, mint eddig, az erősen kérdéses.
– Nézzen fel az égre, mit lát? Tiszta eget, elsuhanó madarakat, békét és nyugalmat. Ha legközelebb erre jár, egy otromba függőhidat fog látni, hétszáz méter hosszan a két domb között kifeszítve, nyolcvan méteres magasságban felettünk. A pallókon turisták járkálnak majd, egyszerre akár háromszázan: ha közülük csak tíz dobja el a szemetét, három köpködi ránk a szotyit, és egy találja érdekesnek, hogy levizeljen az udvarunkba, már el lehet képzelni, milyen élet vár ránk, ha elkészül a város „nagy attrakciója”, a Szárhegyet és a Várhegyet összekötő függőhíd – panaszkodnak.
A „sátoraljaújhelyi üveghíd” tervéről először 2017 februárjában lehetett hallani, ekkor jelentette be a kormány, hogy turistacsalogató látványosságot építenek a Sátoraljaújhelyen. – Amikor megszavaztuk ehhez az önkormányzat elvi támogatását, valójában azt sem tudtuk, hogy hídról van szó, mindenütt a „turisztikai attrakció” kifejezést emlegették, az csak később derült ki, hogy ez valójában egy függőhíd lenne a város egyik része felett – mondta lapunknak egy helyi ellenzéki önkormányzati képviselő, hozzátéve, hogy sok információt azóta sem tudnak a hídról, előerjesztést nem láttak róla, és szavazniuk sem kellett a pályázati kiírásról. Emlékei szerint eredetileg úgy volt, hogy a beruházás akkor nyolcszázmilliósra tervezett költségét felerészben a város állja, a másik felét uniós forrásból teszik hozzá. Később arról jelentek meg hírek, hogy a kormány 2,5 milliárd forintot különített el az akkor még üveghídként aposztrofált turisztikai attrakcióra, a Tokaj-Hegyalja fejlesztésére szánt százmilliárdos külön büdzséből. Végül a Magyar Turisztikai Ügynökség írta ki az előzetes engedélyeztetésre vonatkozó pályázatot, az azonban már nem üveghídra, hanem egy hétszáz méter hosszú kötélhídra vonatkozott. A sátoraljaújhelyi hídpálya szélessége 1,2 méter lesz, négy helyen, kétoldali 60-60 centiméteres kiszélesedéssel pedig a kiírás szerint olyan kiálló helyeket kellett tervezni, amelyeken átlátszó üveg járófelületet lehet kialakítani, hogy „az alatta elterülő táj látványát feltárják”.
Csakhogy az üvegkilátók alatt nem egyszerűen a táj látványa tárul fel, hanem a völgyben élő emberek mindennapjaiba is „bekukucskálhatnak” az ott sétálók, ha pedig messzelátót is visznek magukkal, akár egész közel hozhatják magukhoz egy-egy família magánéletét. Épp ez volt az egyik ok, amiért harminc itt élő család előbb ügyfélként bejelentkezett az engedélyezési eljárásba, majd hatan közülük közigazgatási pert is indítottak a fejük fölé tervezett híd miatt. A társaság képviselője, a Májuskút utcában élő, jogi végzettségű Tóth Márton szerint fontos információkat hagytak figyelmen kívül a hatóságok, amikor engedélyezték a beruházást. Elsősorban azt, hogy nem egy lakatlan Natura 2000-es természetvédelmi terület, hanem egy házakkal teletűzdelt völgy fölött lengedezik majd a függőhíd.
– Az önkormányzat az érintett helyi lakosok elől gondosan eltitkolta ezt a számunkra káros és életveszélyes projektet, nem tartottak közmeghallgatást, ami jogszerűen csak két esetben maradhatott volna el: ha a Környezetvédelmi Hatóság eleve elutasítja a vitatott híd megépítéséhez szükséges kérelmet, vagy ha titkos katonai létesítményről lenne szó – mondta Tóth Márton. Szavai szerint az építés helyszínének megjelölésénél semmilyen utalás sincs arra, hogy egy viszonylag sűrűn lakott völgy felett tervezik megépíteni a hidat. Az itt élők szerint a beruházás az életüket, az egészségüket, és a vagyonbiztonságot is veszélyezteti, mivel sok tonnányi sodrony-kötél lesz kifeszítve a fejük felett, ami nagy szélben kilenghet, de fennáll a valós veszélye annak is, hogy az itt lakókra „fentről” üvegeket, égő cigarettacsikkeket, egyéb tárgyakat dobálnak.
– Ez itt nem Új-Zéland, ahol az emberek jogkövető magatartást tanúsítanak, s nem szemetelnek. Ez Kelet-Magyarország, ahol még azt is nehéz elérni, hogy télen eltakarítsák a havat, vagy ne az erdőbe hordják ki a sittet – érvelt Tóth Márton. Hozzátette: Magyarország „előkelő” helyezése az öngyilkossági statisztikákban sem túl biztató az itt lakók számára. – Mi lesz, ha fentről ránk zuhan valaki? – fogalmazták meg többen is félelmeiket, hozzátéve: a tervek szerint a völgyben lakók, közlekedők, dolgozók feje felett egyszerre 310-en sétálhatnak, tehát extrém esetben ennyien fognak a látványtól egyszerre ordítozni, sikoltozni, netán szemetelni vagy köpködni.
A közigazgatási bíróság idén novemberben elutasította a lakók keresetét, s egy 2019-es törvényi változás miatt ez ellen már fellebbezni sem lehet, az jogerőssé vált. Kerestük az ügyben Szamosvölgyi Pétert, Sátoraljaújhely fideszes polgármesterét, de kérdéseinkre nem reagált. A Magyar Turisztikai Ügynökség pedig azt válaszolta: ők csupán a projekt tervezésében vettek részt, ami 2019-ben lezárult.
Saját pénzből senki sem vágna bele ilyen beruházásba
A közbeszerzes.hu oldalon megtaláltuk a Szárhegy és Várhegy közötti kötélhíd-beruházásra vonatkozó, 2020. december 10-én megjelent ajánlattételi felhívást, amelyet Sátoraljaújhely önkormányzata tette közzé, s amely a kiviteli tervek elkészítésére, s a beruházás kivitelezésére szól. A beadási határidő 2021. január 22-e, a teljesítésre pedig a szerződéskötéstől számítva 30 hónapot – vagyis két és fél évet – ad a kiíró. A közbeszerzést a miskolci székhelyű Agilitas Kft bonyolítja.
A kírás szerint a tervezett kötélhíd alapvetően közlekedési, átkelési célt szolgál, amelyet korszerű és tartós anyagok felhasználásával, de a kötélszerkezet erőjátékát jól megmutató és a hagyományos módon készített kötélhidak – például inka kötélhidak - megjelenését imitáló kialakítással kell azt megépíteni. A hegyek sziluettjéből nem állhat ki vagy nem lóghat be magas építmény, szaknyelven pilon. A szerkezet megválasztásakor kerülték a látványt befolyásoló függesztő elemek alkalmazását. Kiemelték: a híd rendkívül mozgás-, és rezgésérzékeny szerkezet, csak a stabilitást biztosító, s a tervben is szereplő lekötő szélkábel rendszerrel együtt biztonságos. A látogatók a hidat turistaösvényekről közelíthetik majd meg, a hídfők térségét kerítéssel zárják körbe, s ide csak a Zempléni Kalandpark nyitvatartási idején belül, belépőjegy megfizetését követően, beléptető kapukon juthatnak be a vendégek. A híd szerkezete kötélhíd, azaz a megfogási pontok között kifeszített kábelek a híd fő teherviselő elemei. A pontok között a kábelek belógása 27 méter, az így kialakult görbe jó közelítéssel másodfokú parabola alakú. A legmeredekebb szakaszok a hídfőknél alakulnak ki, a híd középső több száz méter hosszú szakaszán pedig egy kellemesen járható közel vízszintes szakasz adódik.
Beszéltünk tapasztalt hídépítő mérnökkel, aki azt mondta, hogy a kiírás alapján ez a beruházás valóban kalandparki attrakció, aki szédül a magasban, az vélhetően nem is fog rámenni, a kötélhíd ugyanis alaposan imbolyog ilyen magasságban, akár kisebb széljárás esetén is, igaz, óránként 36 kilométeres sebességnél nagyobb szélben az üzemeltető elvileg lezárja majd a híd feljáratát. A szakértő szerint bonyolult lesz nemcsak megtervezni, de megépíteni is a világ leghosszabb függőhídjának szánt attrakciót. Egy ilyen híd megépítése szavai szerint inkább egyfajta presztízs, s korántsem biztos, hogy idevonzza az évente várt egymillió turistát. A projektre költött pénz megtérülési ideje számításai szerint legalább ötven év, nem véletlen, hogy efféle „befektetésre” leginkább az állam vállalkozik, közpénzből. Egy valódi vállalkozó saját pénzből vagy akár hitelből ilyen hosszú megtérülési idő esetén bele sem vágna a munkába.