Amikor 2020. február 29-én, a koreai nagymester, Pong Dzsunho átvette a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, pontosan tudtuk, korszak zárult le, és innentől kezdve minden más lesz. Persze ekkor arra gondoltunk, hogy az lesz a reform oka, hogy a filmtörténetben először lett nem angol nyelvű film az abszolút győztes az Oscar-gálán és afféle nagy nyitást okoz majd a nemzetközi mozgókép kultúrában. Ám egy hónapig sem lehetett az új szeleknek örülni, amikor kiderült, hogy a Covid-19 pandémia felülír mindent: a történetében először elmarad 2020-ban a legfontosabb mozgóképes verseny, a cannes-i fesztivál és noha Velencét megrendezik, mint egyfajta mid-pandémia eseményt, a bemutatott művek száma egy megtizedelt mezőnyt eredményezett. És ha normális időkben élnénk, akkor most ezeken a hasábokon azt tippelgetnénk meg, hogy vajon melyik mozgókép lesz a befutó a 2021-es filmes díjszezonban, az éves állandó filmünnepeken, ehhez képest most azt sem tudjuk, hogyan fog kinézni az ünnepi szezon.
A problémát legfrappánsabban az Európai Filmakadémia kezelte, tagjai idejében belátták, hogy semmi esély az Európai Filmdíjak szokásos decemberi megrendezésére, így lemondták a reykjavíki helyszínt (két év múlva lesz itt a 2022-ben lesz itt végül az esemény) és megrendezték az egészet egy berlini stúdióban, ahol a nevezettek és a díjazottak neten jelentkeztek be élő műsorba. Így a díjkiosztó műfaja új értelmet is nyert, hiszen „mindenki ott volt”, hovatovább a díjak átadásánál láttunk a csalódott arcokat is. És senki sem háborodott fel azon, hogy az Európai Filmakadémia lazított a szabályokon: olyan művek is indulhattak a filmdíjért, melyek számos európai országban nem jutott el a mozikba. Például a gálán taroló Még egy kört mindenkinek című, Thomas Winterberg rendezte dráma, mely az elmaradt cannes-i fesztiválon nem szerepelt, de megkapta az ezzel járó minősítést. A magyar forgalmazás is nem sokkal a második hullám kitörése után következett volna, és minden bizonnyal mindenkinek jól esett volna a dán középiskolai tanárok története, akik kipróbálják, mennyivel jobb a világ, ha minden nap ittasan végzik a munkájukat. Azzal senki sem szállt vitába, hogy Winterberg műve magasan verte a mezőnyt.
A tengerentúli elismerések tekintetében nem ennyire „sima” a helyzet. A Oscar-díj gálát rendező Amerikai Filmakadémia ugyan már elhalasztotta az ünnep időpontját 2021. április 25-re – történetének legkésőbbi időpontjára –, de sok szakmabeli állítja: ez az időpont sem túl biztos, elvégre a mozik több mint hatvan százaléka továbbra is zárva tart, illetve a nagy és várt bemutatók is elmaradtak, vagy video on demand módon jelentették meg őket. De még inkább elhalasztották azokat. Így maradnak a független produkciók, mint a Chloé Zhao rendezte, Velencét megnyerő A nomádok földje, melyben Frances McDormand egyfajta nomádként lakókocsiban él túl. A filmhiány miatt számos mű esélyes lehet, mint például a David Fincher rendezte Mank, vagy Mundruczó Kornél első angol nyelvű rendezése,a The Pieces of a Woman, esetleg a George C. Wolfe jegyezte Ma Rainey: A blues nagyasszonya. Nagyköltségvetésű mozifilm csupán egy van versenyképes: Christopher Nolan Tenetje. Egyszóval, nincs olyan mű, mely a szakemberek szerint kérdés nélkül mindent vihetne.
A totális káoszra még a Warner Media bejelentése is rátett egy lapáttal. A tartalomszolgáltató viszonylag új tulajdonosa, az AT&T nevű távközlési cég az elemzők szerint nem a művészek, hanem bevételek partján áll, így háborút hirdettek a streamingpiacon megkerülhetetlen erőnek számító Netflixnek és minden erőforrást az HBO Max nevű új platformjukra fordítanak. Ám amikor kiderült, hogy az HBO Max nem hozza a megfelelő számokat (és az AT&T komoly hitelválságba került), akkor bevetették a Warner Bros., azaz a mozis divízió kontentjét. Első körben a Wonder Woman 1984 című szuperhős film debütált a még éppen/már/még nyitva lévő mozikban december 25-én, egy időben a HBO Max streamingszolgáltatással. A drasztikusabb lépés az volt, hogy nem sokkal később bejelentették: a teljes 2021-es mozira tervezett művekkel ez lesz, illetve a mozis premierrel egy napon online is debütál majd a HBO Max-on.
Művészi oldalról komoly volt a felháborodás. A szinte teljes életművét a Warnernál készítő Christopher Nolan azt nyilatkozta a Variety-nek, ő és számos kollégája a legjobb filmstúdióval szerződött le, hogy aztán a világ legrosszabb streamingszolgáltatójánál, az HBO Maxnál végezze. Denis Villeneuve, aki a Dűne című új filmjét nagyrészt Magyarországon forgatta, a Variety-ban nyílt levél formájában szólalt meg, szavai szerint az AT&T kirabolta a filmtörténet egyik legfontosabb és legtisztességesebb stúdióját. Hangsúlyozva: a lépés egyáltalán nem a mozi szeretetéről vagy a közönségről szól, hanem egy 150 milliárdos adóssággal küzdő telekommunikációs mamutcég túléléséről. Mivel az HBO Max bevezetése kudarc volt, az AT&T úgy döntött, feláldozza a Warner teljes 2021-es kínálatát, hogy ezzel a kétségbeesett kísérlettel megragadja a közönség figyelmét. Ám a legfontosabb, amit kimondott, hogy a streamingszféra tartalmakat tud előállítani, de Dűne nagyságrendű és súlyú filmeket nem, és a Warner a döntésével a torrent oldalak malmára hajtja a vizet.
Ugyanis tény: a Wonder Woman 1984 HBO Maxon való debütálása után mozis minőségben volt elérhető az illegális letöltő oldalakon. A hazai közösségi oldalakon és több sajtóorgánumban meg is jelentek kritikák a műről, melynek – a tervek szerint – lesz mozis bemutatója, mert Magyarországon nem indult még el a HBO Max (jelenleg a Go nevére keresztelt streaming platformjuk érhető el), ám már bejelentették, hogy ez 2021 második félévében be fog következni.
Hogy mi lesz a mozival? A Warner mozis megjelenéseit gondozó InterCom arra kérte a hazai média képviselőit, hogy moziban nézzék meg a filmet, illetve a róla szóló írások megjelenését hangolják össze a hazai sajtóvetítéssel és mozis bemutatóval, amelyre a pillanatnyi tervek szerint már ebben a hónapban sor kerülhet. Persze, ha az operatív törzs és a koronavírus is így gondolja.
