Nagyon sokan – többek között maguk az alkotók – leírták, elmondták: a Keresztanyu a Drága örökösök afféle folytatása. Vagy annyira azért mégsem. Annyi biztos, hogy ugyanabban a falu-díszletben forgatták, mint a korábbi szériát és a szereposztásban is van átfedés, igaz, nem ugyanazokat a karaktereket alakítják és a showrunner vezető rendező Hámori Barbara áll mindkét produkció mögött. Lévén, hogy szakmai önkímélet következtében a Drága örökösöket kihagytam, tisztábban tudom látni a Keresztanyu erényeit is.
A horvát sorozaton alapuló magyar széria helyszíne Makkosszállás nevű az ukrán-magyar határon lévő kisközség (igaz ilyen névvel inkább a Pilisben keresném), és annak uralkodó családja, akik csempészésből élnek. Igazi matriarchális berendezkedésben működnek: a nagyfőnök Róza mama (Molnár Piroska), a hülyegyerek férfiak, Jóska (Németh Kristóf), Lajos (Mihályfi Balázs) és Oleg (Magyar Attila). A „maffiakirálynő” épp a hatvankilencedik születésnapját ünnepli, a fiúk pedig épp főpróbáját tartanák az új alagútnak, amit nagyon sokáig ástak és indulna is az első adag cigiszállítmány. A rendőrök azokban, Tivadar (Lengyel Ferenc) vezetésével rajtuk ütnek, de csak egy elhagyott mobilt és születésnapi tortát sikerül abszolválniuk.
Mindeközben a pesti rendőrfőnök (Gálvölgyi János) Makkosszállásra helyezi át Márkot, az alkoholista és szemmániás (vagy fordítva?) fiatal nyomozózsenit Márkot (Kékesi Gábor), aki éppen lefelé menet összeakad Róza néni nagypofájú unokájával, Petrával (Dobos Evelin), aki így rendőri kísérettel érkezik az ünnepre. Nem rossz forgatókönyvírói húzás, hogy ezzel egy jelenetbe sikerült rendezni az összes fontosabb karaktert, de valahogy katarzist nem sikerült kanyarítani mellé. Kár. Még akkor sem, ha Róza néni bejelenti, annak adja át a családi vállalkozást, aki a következő évben megválasztatja magát polgármesternek, mert „akkor lesz” hatalma. Látszik, hogy nem magyar formulán alapul a sorozat.
Mindezen túl a pilot epizód számos más pontján bizarr elegy érzését adja. Például egy horvát sorozatban, mely a Bosznia és Hercegovina Szerb köztársaság határán játszódik valóban humoros, ha egy rendőr félelemből nem meri elsütni a fegyverét. Miközben egy földbe vájt alagút is egészen mást jelent szimbolikájában egy olyan ország filmgyártásban, ahol mindenkinek erről Szarajevó több mint egy éves ostroma jut eszébe. Illetve Oleg karaktere is sokkal élesebb kontrasztot jelentene, horvát-szerb-bosnyák viszonyrendszerben, mint a magyar-ukránban. De ha már eddig tartott az írói fantázia, legalább Oleg karakterére szerződtethettek volna kárpátaljai színészt, mintsem fülsértő akcentusra kényszeríteni Magyar Attilát.
Az RTL gyorstalpalóban nyomja le a sorozatot, minden estére tartogat új epizódot, így nem kellett sokat várni, a némi fenntartásokkal, de pontjaiban már-már szórakoztató első rész után beálljon a produkció a megszokott minimalista magyar sorozatos szintre – mert, ugye, hol vannak, azok a régi szép idők, amikor a HBO gyártotta még az Aranyéletet és evvel húzták felfelé az egész iparágat? Kapunk tehát statívra lerakott kamerát, mely előtt páran bohóckodnak, míg mások komolyabban veszik egy kicsit a feladatot. Lengyel Ferenc például tudja mi a kabaré-karakter esszenciája, Molnár Piroska hozza a karaktert, amikor csak tudja, de hát, sajnos sokszor kell várnunk arra, hogy a szereposztás zöme megküzdjön a komikum ábrázolásával – nem túl sok sikerrel. De majd a nők megoldanak mindent!
Infó:
Keresztanyu
Bemutatja az RTL Klub
