Bioritmus;depresszió;öngyilkosság;

Illusztráció

- Öngyilkossághoz is vezethet a nem kezelt depresszió

Nagy a környezet felelőssége, észre kellene venni a súlyos állapot jeleit; ha a beteget a halál gondolata foglalkoztatja, végrendeletet ír, búcsúzkodik.

A depresszió orvosi értelemben vett betegség, amelynek legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság. A nem kezelt súlyos major depressziós betegek 15-19 százaléka önkezével vet véget az életének, az öngyilkosságot elkövetők 65-80 százaléka szenved a depresszióban.

Depresszió esetén a következő kilenc tünetből több mint két héten keresztül legalább öt észlelhető:

  • nyomott, szomorú hangulat;

  • érdeklődés csökkenése vagy teljes elvesztése;

  • jelentős testsúlycsökkenés, esetleg fokozott étvágy;

  • alvászavar;

  • nyugtalanság vagy gátoltság;

  • folyamatos fáradtságérzet;

  • érdektelenség;

  • csökkent koncentrációs- és döntési képesség,

  • öngyilkossági gondolatok.

A tünetek többnyire hetek, de akár egy-két nap alatt is kialakulhatnak, de a legfontosabb, hogy alapvető változást jelentenek a beteg viselkedésében.

A major depresszió aktív kezelése a múlt század 30-as éveiben indult el, de csak az 1950-es években jelentek meg a célzott gyógyszeres terápiák. Korszerű antidepresszívumok segítségével a betegeket már ambuláns módon is lehet kezelni. A terápia kiemelt fontosságú, hiszen a kezeletlen betegség súlyos szövődményekkel jár, amelyek közül a legsúlyosabb az öngyilkosság. A súlyos depresszív zavarral küzdők 15-19 százaléka vet véget önkezével az életének. Az öngyilkosságok száma megfelelő terápiával 80 százalékkal csökkenthető. 

Súlyos következmény az alkohol- vagy drogfüggőség kialakulása, amely nehezíti a későbbi terápiát, hiszen ekkor már két betegséggel kell felvenni a harcot. Hosszú távon a társbetegségek: szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség vagy daganatos betegségek kialakulása is kockázatot jelent. A kezeletlen beteg gyakran elveszti a munkáját, családok hullanak szét miatta, és ezek tovább súlyosbítják az állapotát.

„A magyar lakosság 7-8 százaléka szenved a betegségben, de átlagosan ugyanez az arány a világ más részein is. Hazánkban a betegek közel fele részesül terápiában, ez jelentős javulás a 35 évvel ezelőttihez képest, de egyben fejlődési irány is, hogy elérjük a nyugati országokban tapasztalható értékeket. A kezelt depressziós betegek számának növekedése szoros összefüggésben van az öngyilkoságok számának csökkenésével is. Minél több a megfelelően kezelt beteg, annál kevesebb az öngyilkosságok száma. 35 évvel ezelőtt 100 ezer lakosra egy év alatt 4600 öngyilkosság jutott, 2019-re ez 1550-re csökkent” – mondta Rihmer Zoltán egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai Klinikájának pszichiáter, neurológus és farmakológus szakorvosa.

Az öngyilkosságnak is vannak rizikófaktorai, például ha a családban már előfordult öngyilkosság vagy ha a beteg korábban megpróbált véget vetni az életének. Nagy felelősség hárul a környezetre is, a családtagok, barátok következtethetnek arra, ha a major depresszió már annyira súlyos, hogy a beteget a halál gondolata a foglalkoztatja: végrendeletet ír vagy búcsúzkodni kezd szeretteitől. Az életkor illetve a nem is befolyásoló tényező lehet, a major depresszióval összefüggésben elkövetett öngyilkosság a középkorúakat (45 és 50 között) és az időseket (75 év felett) érinti leginkább, 75-78 százalékuk férfi.

„A kevésbé súlyos betegek képesek arra, hogy felismerjék a tüneteket. Ezért is fontos a megfelelő tájékoztatás, hiszen ha egy major depressziós beteg látja a tünetek listáját, be tudja azonosítani, melyeket tapasztalta már magán. A súlyos betegeknél már hiányzik a betegségtudat, és annyira erős az önvád és az öngyilkos hajlam, hogy nem képesek reálisan megítélni magukat és tüneteiket” – mondta Rihmer Zoltán.

 

„A terápia akkor a leghatékonyabb, ha gyógyszeres kezelést és pszichoterápiát is kap a beteg. A kezelés megkezdése után szigorú orvosi kontroll mellett 6-8 hónapig kell szedni a felírt antidepresszánst. A gyógyszer hatása már 2-3 héten belül érezhető, de sajnos a betegek fele 1-2 hónapon belül abbahagyja a kezelést. Ez nagy hiba, mert ilyenkor kiújul a betegség. A depresszió a betegek 80 százalékánál így is – akár évek múlva - visszatér, sőt a betegek 20 százalékánál krónikus betegséggé válik, és bár változó intenzitással, jelen van a beteg életében” – tette hozzá a professzor.

Hazánkban az utóbbi 35 év alatt 65 százalékkal csökkent az öngyilkossági halálozás. Bár ez nem vezethető vissza egyetlen okra, vizsgálatok igazolják, hogy a világon mindenhol a depressziók koraibb, kiterjedtebb és eredményesebb kezelése meghatározó tényező az öngyilkossági halálozás csökkenésében.

Gyökeres változtatásokat sürget a koronavírus-járvány után az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete.