A Brexit után Európának további gondokat kell megoldania, így mindenekelőtt az illiberális Magyarország ügyét, bár egyelőre az országokat az foglalkoztatja, hogy rendeljenek-e el újabb megszorításokat a járvány 2. hulláma miatt – írja a brit konzervatív lap. A brit kilépés hívei persze eredetileg azt hitték, hogy majd iskolát teremtenek és más kormányok is követik a példát, ám erről szó sincs.
Ha London valamiben példát mutat a kontinensnek, az legfeljebb az ellenoltások beadásának gyors megszervezése. Ugyanakkor az EU nem véletlenül hozta villámgyorsan tető alá a segélycsomagot, mert a gazdaság újraindításával is igyekszik elejét venni, nehogy bárki rátérjen a szigetország által választott útra. És sokatmondó, hogy ehhez közös adósságfelvételt irányzott elő, ami szorosabb integrációt vetít előre.
Ehhez azonban előbb meg kellett győzni a takarékos négyeket, majd jött az alapvető probléma, a feszültség Magyarországgal és Lengyelországgal, amely kész lett volna megbuktatni az egész pénzügyi tervet, csak nehogy bevezessék a jogállami feltételeket. Orbán, a saját maga által illiberálisnak kikiáltott miniszterelnök és lengyel kollégája végül is beadta a derekát. De továbbra is ellenáll, mert úgy ítéli meg, hogy a nyugati partnerek liberális értékeket próbálnak rákényszeríteni a két, hagyományosabb felfogást valló társadalomra, ami újabb összecsapásokat jelez.
Ily módon nem valószínű, hogy újabb ország hagyná ott ez EU-t, de a 27-es körben sem lesz könnyebb megállapodni, mint idáig.
A múlt év rettenetes volt Európa számára, de az idei sem ígérkezik sokkal könnyebbnek, a jogállami problémával az élen. A kommentár szerint a Covid-19, a Brexit és egy sor nemzetközi viszály erősen megviselte a földrészt és csak súlyosbította a belső bajokat. Márpedig ezek a gondok nem tűnnek el egy csapásra, miközben a tavalyi válságok bizonyos fokig leplezték az EU egységének hiányát. Meg hogy a közösség visszalépett több területen is, ideértve a demokráciát, és hogy egységes stratégiát dolgozzon ki Kínával szemben.
Budapest és Varsó azzal töltötte az eltelt 365 nap jelentős részét, hogy keresztbe feküdt a jogállami mechanizmusnak. De hát pont a demokrácia állapota miatt mindkét kormánnyal szemben eljárás van folyamatban, a többi közt az ellenzék elhallgattatásának és a bíróságok függetlenségének meggyengítésének vádjával. A járvány miatt elrendelt különleges intézkedések azután további aggályokat vetettek fel a polgárok alapvető jogainak korlátozása folytán, igaz, nem csupán a magyaroknál és a lengyeleknél.
Viszont a fertőzés és a nyomában fellépő gazdasági visszaesés csak növelte a közösség számára a vétó kockázatát. Végül kompromisszum született, aminek érdekében mindkét fél engedett. De mindent egybevéve lehet úgy értékelni, hogy Brüsszel alapvető elveket illetően hátrált meg. A Democracy Reporting International egyik jogásza ugyanakkor figyelmeztet, hogy Magyarország és Lengyelország valószínűleg a legszélsőségesebb példát jelenti, ám más országok is visszaléptek a polgári szabadságjogok területén. És azok is fedezhetik egymás hátát, így a nap végén a közösség húzhatja a rövidebbet.
Az euroszkeptikus pártok nem akarják, hogy országuk távozzon az EU-ból, inkább azon vannak, hogy átvegyék a szervezet ellenőrzését. A németeknél és a hollandoknál is választások jönnek az idén, ám az Európa-barát erők nem attól félnek, hogy az euroszkeptikusok hatalomra jutnak, hanem hogy hatásukra a nagy pártok átveszik a populista retorikát. Ahogy az a briteknél is történt, Farage-zsal, illetve a torykkal a referendum előtt.
A demagógok jó helyzetben vannak a franciáknál, németeknél, cseheknél és osztrákoknál is. Ráadásul akkor is a győzelmüket hangoztatják, ha veszítenek az urnáknál. Viszont ha a fő áramlat képviselői kölcsön veszik a szélsőjobbos elméleteket, azok beszivárognak az unió szintjére és így befolyásolják Brüsszelt is.
Egyébiránt egy sor nemzet nagyon jól el van azzal, hogy biztonságukról a NATO (Amerika) gondoskodik, ők meg szoros gazdasági együttműködést folytatnak Kínával és az oroszokkal. Ily módon azonban nagyon nehéz tárgyalni azokkal, akik hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a maguk pecsenyéjét sütögessék.
Gyors gazdasági kilábalás várható az idén mind Európában, mind Amerikában, ám egy sor gonddal kell szembenézni, és várhatóan pont azok a nehézségek fordulnak csak még rosszabbra, amelyek idáig is táplálták a populizmust. Úgyhogy a megoldás csak még nehezebb lesz. Így mindenekelőtt a jövedelmi egyenlőség lesz még súlyosabb, ez pedig a demagóg politika kezére játszik.
Biden győzelme önmagában mit sem ér a szerkezeti hiányosságok ellen, noha a Valutaalap azt jósolja, hogy a globális növekedés ebben az évben eléri az 5,2 százalékot. Kína máris felfelé tart és jók a kilátások az USA számára is. A Harvard Egyetem egyik tanára azt mondja, ha az új elnök nem baltázza el az oltásokat, akkor bízhat a gazdasági fellendülésben. De mivel a járvány elleni harc eleve sikerrel kecsegtet hat hónapon belül, minden bizonnyal ráfekszik majd a kérdésre.
Sok függ attól, a georgia-i szenátusi pótválasztás merre billenti el az erőviszonyokat. Ha a demokraták kerekednek felül, akkor megadóztathatják a gazdagokat. Ha nem, akkor a republikánusok folyamatosan obstruálni fognak. Ezzel együtt az új elnök jelezte, hogy semmiképpen nem kíván visszatérni a szabad kereskedelem politikájához, Biden utalt arra, hogy támogat több protekcionista intézkedést is, és – legalábbis kezdetben – érvényben hagyná a Kína elleni vámokat.
Helyzetét cseppet sem könnyíti meg, hogy a tengerentúlon a high-tech ágazatok szellemi alkalmazottai egész jól átvészelték a nehéz időszakot, viszont az alacsony keresetű kétkezi munkások nem, főleg ha a szolgáltatásokban dolgoztak. Ily módon csak még jobban szétszakad a társadalom, noha éppen ez eredményezte Trump és más nacionalista demagógok felemelkedését.
Európában nagyjából ugyanez a helyzet. Ezért rohant az EU, hogy kidolgozza az újjáépítési programot, valamint a hétéves költségvetést, ami mérsékli a közvetlen gazdasági veszélyt és segít áthidalni az észak-déli gazdasági szakadékot. De ha súlyosabbra fordul a ragály, ideértve további zárlatokat és a növekvő munkanélküliséget, akkor az unió is azzal találja szemben magát, mint az USA. Ám a Princeton Egyetem egyik elemzője úgy véli, hogy a földrész nem kezeli jól a betegséget és ez csak gerjeszti az elégedetlenséget.
