A Buenos Aires-i felsőház 38-29 arányban, egy tartózkodás mellett december 30-án hagyta jóvá azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a nemkívánt terhesség megszakítását a 14 hétig.
Az idáig vezető út nem volt egyszerű. A befolyásos katolikus egyház hevesen ellenezte a törvényt. Civil emberi jogi és nőjogi csoportok évtizedek óta küzdöttek a drákói abortusztörvény eltörléséért, de az első részleges győzelmet 2018-ban érték el. Az argentin képviselőház 2018 júniusában, igen szűk többséggel, de elfogadta a hatályos törvény enyhítését, a szenátusban azonban augusztusban 38:31 arányban elbukott a kezdeményezés. Egy 2019 tavaszán történt tragédia és a tavaly decemberi köztársasági elnökváltás kellett ahhoz, hogy megtörténjék a nagy áttörés. 2019 márciusában a kórházban meghalt egy 12 éves kislány, akit 65 éves szomszédja erőszakolt meg. A kislány 23. hétig hordta ki a terhességet, de a császármetszéssel végrehajtott koraszülést már nem élte túl. Bár a tragédiát országos felháborodás követte, akkor nyáron a nyitást lehetővé tevő törvénytervezet még elbukott. Alberto Fernández elnök 2019 decemberében vette át a hatalmat, az őt támogatása nélkül talán most sem született volna meg a „történelmi döntés”.
Ezzel a döntéssel Argentína lett az első dél-amerikai ország, amely legalizálja az abortuszt. A latin-amerikai államokban nagy a katolikus egyház befolyása, a térségben, három állam kivételével, mindenhol bűncselekménynek számít a terhességmegszakítás. Kuba 1965-ben legalizálta a terhességmegszakítást a 10. hétig, Uruguayban 2012 óta, Guyanaban pedig a 8. hétig. Ezek az országok is csupán az illegális abortusz okozta halálozások magas és egyre növekvő száma miatt hozták meg az emberi jogi és nőjogi aktivisták által követelt engedményt.
Az 1968-ban, eredetileg Családtervezési Programfejlesztési Központ néven alapított, majd létrehozója, Alan F. Guttmacher nevét felvett Guttmacher Intézet, - amelynek célja a szexuális és reproduktív egészség és jogok tanulmányozása, oktatása és fejlesztése - ugyan az Egyesült Államokban működik, de a fejlődő országokra is nagy figyelmet fordít. Az intézet 2019-es adatai szerint a latin-amerikai nők 97 százaléka élt az abortuszt teljesen tiltó, vagy csak igen kevés kivétellel engedélyező országban. A térségben évente 14 millióra tehető a nem kívánt terhességek száma, amelyek mintegy felének illegális abortusz a vége. Ugyanakkor mintegy 24 millió nő számára elérhetetlen a modern fogamzásgátlás, vagy a mélyszegénység miatt, vagy azért, mert az egyház hatására tilos a fogamzásgátlás. Így igen sok az illegális terhességmegszakítások miatti haláleset, valamint a szövődményekből adódó egészségügyi probléma.
Jogvédők arra számítanak, hogy az argentin döntés dominóhatást eredményezhet Dél-Amerikában és hozzájárulhat a nők helyzetének javításához, alapvető emberi jogaik – beleértve a választás és döntés szabadságát - biztosításához.
Az abortusz kérdése, amint a lengyel tüntetések is igazolják, Európában is megosztó kérdés. Az abortusz 2019-es észak-ír dekriminalizálása óta azonban csupán Lengyelország viszonyul „dél-amerikai módon” a kérdéshez. Ezért is volt annyira meglepő, hogy idén októberben Magyarország is nemcsak hogy részese, kezdeményezője is volt annak az abortuszellenes koalíciónak, amelyhez világszerte 31 ország csatlakozott. A „Genfi Konszenzus Nyilatkozatának” elnevezett kiáltványt a Donald Trump vezette Egyesült Államok, Jair Bolsonaro irányította Brazília és Magyarország mellett Egyiptom, Indonézia és Uganda kezdeményezte. Aláírói között van Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Irak, Szudán, Dél-Szudán vagy Líbia. Európából Magyarországon kívül csak Lengyelország és Belarusz csatlakozott.
