Németországban, a többi uniós országhoz hasonlóan, múlt hétvégén kezdték meg beoltani a járvány ellen a legveszélyeztetettebb csoportokat. Március végéig 11-12 millió dózis áll rendelkezésre, de az év közepéig, második feléig is eltart, amíg mindenki oltóanyaghoz juthat. Az országban a nagy többség vakcinapárti, a YouGov felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada akarja beoltatni magát a Covid-19 ellen, 32 százalék pedig úgy fogalmazott, hogy a lehető leghamarabb immunis kíván lenni a vírussal szemben. A megkérdezettek mindössze 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem akarja beoltatni magát, 16 százalék pedig még nem döntött. A válaszadók 57 százaléka azonban tart a vakcina mellékhatásaitól, s csak a megkérdezettek egyharmadának nincsenek aggályai. Kortól is függ az oltási hajlandóság, míg a 18-24 év közöttieknél ez az arány 54 százalék, az 55 év felettieknél már 71 százalék. A párthovatartozás is számít, közismert, hogy a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) párt tagjai és pártfogói körében magasabb a vírustagadók, vagy a Covid-19-et jelentéktelennek tartók aránya. Ez az oltási hajlandóságnál is visszaköszön, hiszen szavazóinak mindössze 51 százaléka jelezte, hogy be akarja oltatni magát, ami országos átlag alatti. A Zöldek szavazói a leglelkesebbek a vakcinát illetően, esetükben 82 százalékos az oltási hajlandóság.
A vakcina jogi kérdéseket is felvet. A német politikusok rendre azt hangoztatják, nem lesz oltási kötelezettség. Ugyanakkor Stefan Brink, Baden-Württemberg tartomány adatvédelmi biztosa a Handelsblattban a minap rámutatott, nyilvánvalóan a járványt csak akkor lehet legyőzni, ha minél többen beadatják maguknak az oltóanyagot, ami pedig középtávon felvetheti az oltás kötelező tételének kérdését.
A német kormány illetékesei rendre azt hangoztatják, ilyen kötelezettség márpedig nem lesz. Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter nemrégiben, a Bild am Sonntag hasábjain azt közölte, a beoltottak és az oltást megtagadók között nem lesz semmiféle megkülönböztetés. Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke, az uniópártok egyik potenciális kancellárjelöltje azt közölte, mindent meg kell tenni azért, hogy növeljék az emberek oltási hajlandóságát, mert „kötelezővé biztosan nem teszik”. Jens Spahn kereszténydemokrata egészségügyi miniszter pedig, aki a pandémia alatt az ország egyik legnépszerűbb politikusa lett, kijelentette: „Szavamat adom arra, hogy nem tesszük kötelezővé a vakcinát”.
Bár ezek a kijelentések meglehetősen határozottnak tűnnek, korántsem biztos, hogy a jövőben nem változik a politikusok véleménye. Németországban ugyanis volt már példa oltási kötelezettségre. 1807-ben Bajorországban azután jelentették be, mindenkinek be kellett oltatnia magát himlő ellen, hogy csak nagyon kevesen jelentkeztek önkéntesen az oltásra. De közelmúltbeli példákat is találhatunk: a német parlament, a Bundestag egy éve fogadta el azt a törvényt, amely március 1-től kötelezővé tette a kanyaró elleni védőoltást a gyermekek, tanárok, illetve egészségügyi dolgozók számára.
Otto Wulff, a Szenior Unió nevű időseket tömörítő szervezet vezetője korábban még a koronavírus elleni oltás kötelezővé tétele mellett érvelt, azóta azonban finomított álláspontján és úgy véli, csak az egészségügyi dolgozókat és ápolókat kellene kötelező jelleggel beoltani. „Ha valaki felelősséget vállal egy beteg emberért, akkor ezzel kapcsolatos kötelezettségeit is számba kell vennie” – vélekedett a minap a Bild napilapban.
Minél több ember kapja meg a vakcinát, annál többször merül fel egy másik kérdés is: rendelkezzenek-e előjogokkal azok, akik már beoltatták magukat? Jens Spahn hétfőn mindenfajta megkülönböztetés ellen emelt szót. Elképzelhető azonban, hogy a német kormány ennél tovább is megy és törvényben tiltja meg a beoltottak előnyben részesítését. A német szociáldemokrata frakció jogi csoportjának szóvivője, Johannes Fechner a Die Weltnek elmondta, hogy már tanulmányozzák is a kérdést. A keresztényszociálisok jogi szakértőke, Volker Ullrich is úgy véli, törvényileg kellene szabályozni a kérdést, mert joghézag alakult ki.
Minden jel szerint valóban szövetségi szinten kell szabályozni a kérdést, mert a vendéglátósok már az oltási kampány kezdetén felvetették, nem lehetne-e azok számára megnyitni az étterem kapuit, akik beoltatták magukat – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Németországban úgynevezett szerződési szabadság van érvényben, ami azt jelenti, hogy az egyes cégek maguk dönthetik el, kikkel szerződnek. Vagyis egy klub tulajdonosa dönthet úgy, bem enged be valakit az adott rendezvényre, mert mondjuk nem tetszik neki az illető frizurája. Az állam ugyan az alkotmány alapján a kirekesztés mindenfajta elutasítására kötelezi az általa irányított intézményeket, de ez a magáncégekre nem vonatkozik. Létezik ugyan egy törvény, aminek előírásaihoz tartaniuk kell magukat, ez azonban csak a nemi, vallási és etnikai diszkriminációra vonatkozik.
Jogi szempontból ugyanakkor tovább bonyolódik a kérdés, mi van akkor, ha a beoltottak továbbra is megfertőzhetnek másokat. Johannes Fechner szerint minden felvetésre választ kell adni, de egyelőre csak a vitának a legelején tartanak. Úgy véli, hogy a koronavírussal kapcsolatos korlátozások egyelőre ugyanúgy vonatkznak a beoltottakra, mint azokra, akik még nem váltak immunissá a Covid-19-cel szemben. Marco Luczak, az uniópártok jogi kérdésekben illetékes szakértője úgy véli, egyelőre „fantomvitáról” van szó, hiszen még igen kevés embert oltottak be. A téma akkor lehet időszerű, amikor már mindenki számára elég oltóanyag lesz és bebizonyosodik, hogy a beoltottak már nem terjeszthetik tovább a vírust.
