Sűrűn követték idén egymást az események Elon Musk életében, december 19-én a SpaceX űrvállalata végrehajtotta ez évi utolsó, 26. fellövését. November 12-én Musk arról tudósította 40 millió követőjét a Twitteren, hogy enyhe Covid-19-tünetei vannak. Ennél sokkal fontosabb dolog jutott viszont a világ tudomására akkor, amikor kiderült, 15-én sikeres volt a Falcon 9 típusú rakétájának indítása, és a magáncégek történetében először – nem próbarepülés során – embereket vitt fel az űrbe. Mike Hopkins, Shannon Walker, Victor Glover a NASA, Soichi Noguchi a Japán Űrkutatási Ügynökség asztronautája a floridai Cape Canaveral-ből helyi idő szerint este fél nyolckor szállt fel, és egy nappal később, éjjel negyed tizenkettőkor gond nélkül csatlakozott az ISS-hez, a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ott tartózkodásukat hat hónapra tervezték, ez a NASA eddigi leghosszabb emberes küldetése.
Diadal
Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a mindenre (végső célként egy marsi város építésére is) elszánt 49 éves Elon Musk életének legnagyobb sikerét érte el. Az út nem volt egyszerű idáig, és tudhatjuk egy nem mindennapi tulajdonságokkal, elképesztő lexikális tudással, akaraterővel, céltudatossággal, kudarctűréssel, és talán ami a legfontosabb, a legkiélezettebb helyzetekben is jól működő problémamegoldó képességekkel bíró ember jutott el idáig. Musk kilenc éves korában elolvasta az egész Encyclopedia Britannicát, de „csak” azért, mert akkorra már a szomszéd közkönyvtár és az iskolai könyvtár összes kötetét kivégezte, és más olvasnivaló éppen nem volt kéznél. Önállóan tanult meg programot írni, 12 évesen készített Blastar nevű videójátékát 500 dollárért adta el egy dél-afrikai PC-magazinnak. Musk anyai nagyszülei Kanadából költöztek Afrikába, apját Musk maga nevezte ördögnek, akivel szülei válása után élt. Musknak nem volt könnyű gyerekkora, egyszer iskolatársai majdnem halálra verték, lelökték a lépcsőn. (A halál még egyszer, 2000-ben is megkísértette, amikor első feleségével szülőhazájába utazott a mézeshetekre, és elkapta a malária legrosszabb formáját ráadásul félrediagnosztizálták.) Tizenhét éves korában az ambiciózus fiatalember kanadai születésű édesanyjával és testvéreivel együtt könnyen le tudott telepedni az országban, és azután az USA-ba jutni, ahol lediplomázott közgazdaságtanból és fizikából. A Stanfordra is beiratkozott a doktorátusért, de ez már csak két napig tartott, a munka és az üzlet, az induló internet, a dotcom forradalom elcsábította.
A kezdet
Első nagy tervének, egy program kidolgozásának, amellyel üzleteket lehetett keresni a neten és egy térkép segítségével el is jutni hozzájuk, 1995-ben látott neki, amikor még a világon igazán kevesen tudták csak, mi is az az internet, lévén, hogy a World Wide Web, a „www”, vagyis a nagyközönségnek hozzáférhetővé tett világháló csak az előző éven indult el. Programja sikeres lett, az öccsével együtt alapított Zip2 nevű vállalatot 1999-ben 307 millió dollárért adta el a Compaqnak, ebből 22 millió lett az övé, amivel hivatalosan is a Szilikon-völgy egyik milliomosává vált. Ekkor az internetes bankolás kifejlesztésének látott hozzá, amivel szintén az első volt. A PayPal-üzletből azonban 2000-ben ki kellett szállnia, mert a fiatal cégvezető stílusát a társai nem voltak képesek elviselni, vita is alakult ki köztük, a Linuxot, vagy a Microsoftot használják-e, miközben azt sem tudhatták, mi lesz a munkájuk eredménye, megéri-e a sok-sok befektetett energia. Musk mindenesetre nem járt rosszul, a vállalkozást 2002-ben átvevő eBay-tól 165 millió dollárhoz jutott, amivel már hozzákezdhetett élete nagy álma, a Mars-utazás előkészítéséhez.
Tesla
2002-ben alapította meg a SpaceX-et, majd 6,5 millió dollárt fektetett magánvagyonából a Martin Eberhard, Marc Tarpenning és Ian Wright által 2003-ban alapított Tesla Motors autógyártó startupba. A befektetéssel Musk a cég főrészvényese, és a vállalat elnöke lett, a következő években még több tízmillió dollárt fektetett a cégbe a beindításához. Itt is innovatív volt, nem különböző, akár más országokban lévő részlegekben folytak a munkálatok, hanem egyetlen elhagyott nagy gyárépületben egymás mellett alakították ki a modern, a harmadik évezredhez megjelenésükben is alkalmazkodó egységeket: a tervezők azonnal gyártásba tudták küldeni ötleteiket és a helyszínen kipróbálni. Musk maga naponta 20 órákat dolgozott ekkor (és ha kell ma is), a rakétafejlesztés is folyt már, gyakran az iroda padlóján aludt. A koncepció az volt, hogy kezdjenek mindent teljesen elölről, ne egy meglévő benzines modellre épüljön a jövő autója. Ezért lassan ment a fejlesztés, 2008-ban majdnem be is ütött a csőd, amikor a nagyfőnöknek mentő ötlete támadt: függetlenül munkakörüktől elküldte dolgozóit, hogy új megrendeléseket szerezzenek, Az újítás bejött, az így gyűjtött pénzből és a felvett személyi kölcsönből megmenekült az autógyár. (Mellesleg a börtönt is elkerülte Musk, mivel az előlegként begyűjtött pénzeket is elköltötte a fejlesztésekre, így nem tudta volna kártalanítani a vevőket.) A végeredmény ismert: 17 év alatt a Tesla a világ legnagyobb autógyára lett, lenyomva a Toyotát is.
SpaceX
A SpaceX célja az volt, hogy önerőből fejlesszen ki egy űrkapszulát, mely később akár embereket is szállíthat a Nemzetközi Űrállomásra. A rakétaépítésnek Musk maga állt neki, először az oroszoktól vett volna kiszuperált interkontinentális rakétákat továbbfejlesztésre, de a zord katonáknak nem sok bizalmuk volt a kölyökképű amerikaiban, és neki sem nagyon tetszett az oroszok tárgyalási stílusa. Nem járt sikerrel az amerikaiaknál sem, ezért következett a SpaceX-nél is a saját fejlesztés elindítása, így itt is minden kezdődött a legelejéről. Kisebb, korszerűbb rakéta kellett először, amivel a kezdeti célokat meg lehet valósítani, például az Űrállomás megközelítését. A tesztelésekhez saját kilövőállomást létesített a cég Texasban, míg a valódi felszállásokhoz a NASA kilövőállomását használják.Az Amerikai Űrügynökséggel 2006-ban kötött 1,5 milliárd dolláros szerződést Musk, az első komoly eredménye ennek 2012-ben volt, amikor a Falcon 9 teherszállítmányt vitt az Űrállomásra, az igazi nagy pillanatok azonban csak ebben az éven jöttek el, először két, majd négy emberrel felszállt a Falcon 9 (Sólyom). 2020 végére 2010 óta már 106 fellövésen voltak túl a Falconok, ebből 104 sikeres volt, egy részben volt eredményes, egy teljes kudarc. A 2020-ban 26 Falcon 9 küldetés történt, ennél többször csak a kínai Hosszú Menet rakétacsalád tagjai szálltak fel. Hasznos terhet is vittek magukkal a Sólymok, ellátmányt az Űrállomásra. Tavaly elkezdték a Starlink, a kis internetes műholdak százainak telepítést az űrbe, emellett egy Hold körül keringő űrtávcsövet, és 2018-ban a Falcon Heavy (Nehéz Sólyom) egy Tesla-autót is, amely Nap-körüli pályára állt. A rakéták abban is úttörők, hogy első fokozatuk a kilövés után visszaszáll egy, az óceánban úszó automata platformra, amely azután a partra viszi őket, és újra felhasználhatók, csökkentve a költségeket.
Az igazi nagy siker azonban 2020. május 30-án következett be, két NASA asztronauta, először az űrhajózás történetében egy magáncég kereskedelmi rakétájával próbarepülést hajtott végre. Doug Hurley és Bob Behnken a Crew Dragon Endeavourral csatlakozott az ISS-hez, majd több mint száz óra ott tartózkodás után visszaértek a Földre, ezt követte novemberben a már történelminek és menetrendszerűnek mondható ISS-re szállás a négy űrhajóssal.
Legutóbb december 9-én részleges sikert ért el a Marsra-szálláshoz tervezett nagy rakéta, néhány kilométer magasra felszállt ugyan, de hamarosan, 6 perc 40 másodperc után felrobbant, darabjaira esett. Mégis sikeresnek mondható a kísérlet, mert az előzőekben a szerkezetek el sem tudták hagyni a kilövőhelyet, helyben felrobbantak. Musk a manőver után azt tweetelte: Mars! Itt vagyunk, jövünk!
2020-ra Musk a világ 3. vagy 2. leggazdagabb emberévé vált, függően attól, hogyan állnak részvényei a tőzsdén
