A jegybank elnöke szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el; meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.
Matolcsy György a Magyar Nemzet hétfői lapszámában kifejtette:
Utalt arra, hogy a kormány intézkedései mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év során mintegy 5800 milliárd forintot, a GDP 13 százalékával megegyező forrást juttatott a gazdaságba, ezzel megelőzve, hogy a gazdasági és egészségügyi válságból pénzügyi válság is kialakuljon.
– A felzárkózás ütemének fenntartásához azonban további lépések lesznek szükségesek – tette hozzá.
Egyrészt a beruházási rátát évi 25 százalék felett kell tartani, ehhez az állami beruházások növelésére és a lakossági beruházások támogatására egyaránt szükség lesz. Másrészt a válság során megszűnő munkahelyek helyett legalább ugyanannyi, de a korábbiaknál termelékenyebb munkahelyet kell teremteni; végül el kell kerülni a hitel nélküli kilábalást.
– Annak érdekében, hogy fenntartsuk az eurózónával szemben az elmúlt években elért két-háromszázalékos növekedési többletet, teljes versenyképességi fordulat szükséges – mutatott rá az MNB elnöke. Elsősorban a digitális átállást kell felgyorsítani, emellett fel kell készülni a zöldfordulatra, mert az ökológiai fenntarthatóság új technológiák bevezetését teszi szükségessé.
Megjegyezte, hogy demográfiai fordulat nélkül nincs hosszú távon is sikeres gazdasági felzárkózás.
Matolcsy György a lapnak beszélt arról is, hogy ha 2022-ben az ellenzék kerülne hatalomra, véleménye szerint az azzal járna, hogy eladnák a stratégiai ágazatokat, kiszolgáltatnák a gazdaságot a külföldi befektetőknek a külső eladósodás révén, a munka helyett a spekulációt és a potyautas-stratégiákat támogatnák, ami morális és gazdasági válsághoz, tartós leszakadáshoz vezetne, majd a szükségszerűen előálló válságot megszorításokkal kezelnék.
Ezzel szemben a jegybankelnök igen optimistán értékelte az elmúlt tíz évet. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben sikeresen visszafordította a 21. század elején jól induló, majd 2002 és 2010 között drámai módon elrontott történetét. A siker szerinte annak köszönhető, hogy az elmúlt száz évben „most először értük el és tartottuk fenn tartósan a gazdasági növekedés és egyensúly képletét”. Hozzátette, hogy a megoldás kulcsát a munkapiac reformja és ezen keresztül a teljes foglalkoztatás elérése jelentette.
Kijelentette, hogy Magyarország gazdasági fejlettsége az évtized során az Európai Unió átlagának 66 százalékáról 74 százalékra emelkedett, és „visszaelőztük Lengyelországot és Szlovákiát”.
