Tavaly 6,4 százalékkal csökkent a távhőtermeléshez felhasznált földgáz átlagköltsége - számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége most nyilvánosságra hozott 2019-es összesítéséből. Eszerint az utolsó, 2014-es "rezsicsökkentés" óta - vagyis amióta az Orbán-kormány nem változtat a távhődíjon - a termelők már 23 százalékkal olcsóbban vásárolják a fűtőanyagot. Igaz, a szolgáltatók tavaly már ugyanannyit fizettek a hőért, mint hat éve. Ráadásul úgy, hogy ebbéli átlagdíjuk 2018-hoz képest 17 százalékkal még ugrott is. Mindazonáltal szakértők szerint a nemzetközi földgázárak eséséből eredő haszon itt sem a lakosságnál, hanem jórészt magában az ágazatban csapódik le.
A szolgáltatók tavaly 3,4 százalékkal kevesebb hőt adtak el, mint az azt megelőző év során - derül ki az anyagból. Közleményük ezt az enyhébb hőmérséklettel indokolja. A hődíj-jellegű bevételek 2 százalékkal 71 milliárdra csökkentek, alapdíjakból viszont egy százalékkal több, 42 milliárd folyt be.
Tavaly 42 százalékkal 7,5 petajoule-ra (PJ) ugrott a biomasszából - vagyis növényégetéséből - származó hő. Az eljárás súlya a teljes távhő-ágazaton belül számításunk szerint 13-ról 18 százalékra bővült. A legnagyobb, 67 százalékos súlyt változatlanul a földgáz képviseli, amiből viszont tavaly 1,1 százalékkal kevesebbet, 28 PJ-t használtak fel távfűtésre. Jelentős még az összesből 6,3 százalékkal részesedő hulladékégetés, amely felhasználása 1,8 százalékkal 2,62 PJ-ra, valamint a 6,2 százalékos súlyú földhő, amely hasznosítása 12 százalékkal 2,57 PJ-ra nőtt. Míg a 0,6 százalékos jelentőségű szén iránti iparági igény kevesebb mint felére esett, a 0,1 százalékot kitevő biogáz-depóniagáz-szennyvízgáz hasznosítása 74 százalékkal 35 terajoule-ra nőtt. Állítanak elő hőt ezen kívül többek között kőolajból, napenergiából és nukleáris fűtőelemből is. A távhőnek kiemelt a megújuló energiák térnyerésében játszott szerepe, mivel rendszereik szinte bármilyen energiahordozót képesek befogadni - hangsúlyozzák.
Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban. A távhővel ellátott települések száma 2019-ben megközelítette a százat. A lakossági díjfizetők száma egyenletesen emelkedik - állapítja meg a közlemény.
