Minden soros elnökségnek fel kell készülnie a tűzoltásra, és csak annyit mondhatok, hogy Portugáliát sem fogja váratlanul érni a feladat — mondta az ország EU nagykövete a közelmúltban egy brüsszeli videokonferencián. Nuno Brito sokmindenre gondolhatott: a Brexitet követő újévi zűrzavarra éppúgy, mint a Covid-19 vírus gyorsan terjedő mutációjának tömeges megjelenésére vagy az oltóanyagok terítésének logisztikai buktatóira.
Az ibériai ország súlyos egészségügyi, gazdasági és társadalmi válsághelyzetben veszi át a stafétabotot Németországtól az Európai Unió miniszteri szintű döntéshozó és jogszabály-alkotó testületének, az EU Tanácsának az élén. Féléves elnöksége várhatóan a krízis menedzselésével fog eltelni, miközben kezelnie kell a Brexit utóhatásait és beindítania a közösség új, rekordnagyságú pénzügyi támogatást tartogató költségvetési ciklusát.
António Costa portugál kormányfő nem lehet elég hálás a sorsnak, hogy Angela Merkel német kancellár kikaparta a gesztenyét előtte, és az utolsó előtti pillanatban tető alá hozta a megegyezést az EU 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjáról. A tagállamoknak a következő egy-két hónapban még ratifikálniuk kell a büdzsé végrehajtásának megkezdéséhez szükséges jogszabályt az unió saját forrásainak megemeléséről. Néhány szakpolitikai rész-megállapodás is hátravan, amelyet soros elnökként Portugáliának kell majd viszonylag gyorsan levezényelnie.
Augusto Santos Silva külügyminiszter egy portugál lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy júniusra megszülethet a döntés az EU 750 milliárd eurós helyreállítási alapjából érkező támogatás első részleteinek a folyósításáról. Az egyes tagállamok által benyújtott nemzeti költési terveket az Európai Bizottság véleményezi, viszont az EU Tanácsa hagyja jóvá, amire Lisszabon reményei szerint még soros elnökségének a vége előtt sor kerülhet. Portugália önös érdekből is sietteti a folyamatot, hiszen a Covid-19 által erőteljesen sújtott országnak nagy szüksége van a mentőcsomagból neki járó 15,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra.
A soros elnökre hárul a járvány miatt szükségessé váló intézkedések uniós szintű összehangolása, amely az elmúlt hónapokban egyáltalán nem volt zökkenőmentes. A portugálok célja egyebek mellett a schengeni határőrizeti rendszer normális működésének a visszaállítása, egyéni akciók helyett egyeztetett lépések kidolgozása és elfogadása.
A baloldali kormány elnökségi programjának előkelő helyén szerepel az európai polgárok szociális helyzetének javítását célzó kezdeményezések felkarolása. Az Európai Bizottság októberben tett javaslatot a tisztességes megélhetést biztosító minimálbér létrehozására minden tagállamban. A portugálok élénk kormányközi vitát és párbeszédet terveznek az előterjesztésről csakúgy, mint a többi, várhatóan az év első felében megszülető indítványról, köztük a gyermekszegénység felszámolását szolgáló, illetve a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot célzó közösségi stratégiáról. Ha a körülmények engedik, május elején Portóban szociális csúcstalálkozót rendezne az aktuális témák megtárgyalására.
Az EU elnök prioritási listájának élén áll az Egyesült Királysággal ápolt viszony is. A szigetország január elsejétől már az úgynevezett “harmadik országok” kategóriájába fog tartozni. A lisszaboni kormány bízik benne, hogy az átmeneti időszak vége - a karácsony előtt megszületett megállapodásnak köszönhetően - nem hoz a vártnál súlyosabb káoszt és fennakadásokat. Portugália Indiával és Afrikával is magas szintű találkozót tervez a következő hónapokban. Májusban Portóban kerülhet sor az EU-India csúcsra, amely lendületet adhat a 2013-ban felfüggesztett tárgyalásoknak a kereskedelmi és befektetési megállapodásról. Afrika pedig nem csak az Európába irányuló migráció miatt fontos, hangoztatják a portugálok, akik szerint az EU-nak átfogó stratégiai partneri kapcsolatokat kell kiépítenie a kontinenssel.
