Donald Tusk megérti mindazokat, akik aggódnak a liberális demokrácia közép-európai állapota miatt, főként Magyarország és Lengyelország esetében, de úgy gondolja, hogy kétségbe azért nem kell esni. Az Európai Néppárt elnöke szerint ugyanis csupán átmeneti jelenségről van szó. A demokrácia végképp gyökeret vert a térségben és vonzó hatást fejt ki másokra is, elég, ha itt a belorusz forradalmat említjük.
Hozzátette, hogy az EU változatlanul igen népszerű a régióban, bár a radikális gazdasági-politikai átalakulás némi kiábrándultsághoz vezetett. Ezt pedig a populisták megpróbálják kiaknázni. Mint mondta, nem szeretné lebecsülni ezeket a politikusokat, akik a negatív érzésekre és az elégedetlenségre alapozzák irányvonalukat, és Brüsszel-ellenes jelszavakat hangoztatnak, de úgy véli, hogy hosszabb távon aligha lesznek sikeresek. Mert ugyan az emberek időnként az Orbánokra és Kaczynskikra szavaznak, de nem az uniós tagság miatt.
Véleményét azzal együtt fenntartja, hogy a liberális demokrácia válsága olyan országokat is érint, mint az USA, Törökország és Brazília. Emellett a politikai radikalizmus erősödik pl. az olaszoknál és a spanyoloknál. Ugyanakkor a menekültválság feltárta a kelet-nyugati törésvonalat, amit csak tetézett a magyar-lengyel illiberalizmus. Ezért mostanában sokszor hallani, hogy kétsebességes Európa kell, amit persze a keleti tagok elutasítanak. Noha az már most is létező gyakorlat, mutatott rá Tusk, hiszen a románok és a bolgárok nem tagjai a schengeni rendszernek, ők – másokkal együtt kívül maradtak az euroövezeten is.
A portál úgy véli, hogy a soros német elnökség példátlan feladatokkal került szembe az eltelt fél év során, ideértve a magyar és lengyel vétófenyegetést, de mindent egybevéve jól oldott meg egy sor kiugró gondot. A kancellár úgy indult neki, hogy az éghajlatváltozás és a migráció lesz a két súlyponti téma, de azután a Covid-19 mindent felülírt. Ennek megfelelően a politikus azt tekintette legfőbb céljának, hogy megmentse a földrészt a járvány okozta gazdasági katasztrófától. Ennek érdekében határozta el – Macronnal közösen – a mentőcsomagot.
Csakhogy ekkor Budapest és Varsó beleköpött a levesbe, mégpedig arra hivatkozva, hogy a jogállami mechanizmus politikai beavatkozást tenne lehetővé, noha mindkét ország esetében jól bizonyítható a demokrácia leépítése. A végén az utolsó pillanatban sikerült kompromisszumot tető alá hozni. Egyesek azt mondják, hogy Merkel késlekedett a megoldással. Ilyen a német zöld EP-képviselő, Reinhard Bütikofer, aki szerint a kormányfő és a többiek Strasbourgra és a Bizottságra tolták rá a hiba kijavításának terhét, miközben zavartalanul boltoltak a magyarokkal és a lengyelekkel. Ám az nem megy, hogy az állam- és kormányfők nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a jogállam kikényszerítését.
A kommentár arra a következtetésre jut, hogy világszerte halványul a liberális demokrácia fénye, mert a pénz bűvöletében élő populisták képesek elhitetni az emberekkel, hogy az identitás fontosabb, mint a saját gazdasági érdekük. A demokrácia visszaesését látva Biden győzelme persze nagy megkönnyebbülés, de hogy megértsük, mi is történik, egységben kell szemlélni a politikát és a közgazdaságtant. Idáig ilyen alapon két modellt vizsgáltak: a liberális demokráciát, illetve azt, ami Kínában kialakult.
Pedig van egy harmadik variáció is: a demagóg, tekintélyelvű kapitalizmus. Kialakulhat a szocializmus romjain, vagy ahol meggyengült a demokrácia, mint a braziloknál és a törököknél. Vegyes felvágottról van szó, mert egyrészt mint a kínaiaknál, az ország ura a jogon felül áll és demokratikusan nem lehet rajta semmit sem számon kérni, a választások csupán spanyolfalat jelentenek. A hatalom mindig az adott személyhez kötődik. Korrupt, gengszter politika ez, amely a talpnyalók és a kliensek lojalitásán nyugszik.
A kemény mag gyakran családtagokból áll, mert csak ők igazán megbízhatóak. És ezt a rendszert akarta Trump meghonosítani az USA-ban. A módszer általában az, hogy először megnyerik a választásokat, majd belülről lebontják a személyi hatalom útjában álló intézményi és politikai akadályokat. A távozó elnök pont ilyen autokrata szeretne lenni. Ám a demokratikus fékek és ellensúlyok megakadályozták a szándékát. Ugyanakkor a republikánusok jó része támogatja azt állítását, hogy meghamisították a választás eredményét. Merthogy a pártvezetés feltétel nélkül beállt a politikus mögé.
A sikerhez persze az kell, hogy ezek a pluto-populisták rávegyék az embereket: a kultúrára és az identitásra összpontosítsanak, ne azzal törődjenek, ami anyagilag jó nekik. És ez a szemlélet itt marad, még ha Trump kénytelen is távozni. Biden tisztességes, de szembekerül az ellenzékkel, amely meg akarja buktatni és ehhez gerjeszti a dühöt a tömegekben. Azt hiszik, hogy féken tudják tartani az általuk elszabadított demagóg démonokat.
Az Egyesült Államok egyre kevésbé számít a szabadság bástyájának. Ezért az új elnöknek nehéz lesz visszaszereznie a nemzetközi bizalmat. Ily módon azután továbbra is nehéz helyzetben lesz a liberális demokrácia a világban. De a tekintélyelvűség, a bűnözők vagy kíméletlen bürokraták kiszámíthatatlan uralma roppant nyomasztó. Ezért a demokrácia híveinek bízniuk kell abban, hogy Trump négy éve ébresztőként hat. Ez persze nem vonatkozik a gazdag egoistákra, mert ők annyira vakok, hogy az orrukig sem látnak.
FAZ
A konzervatív lap igen tarkának nevezi a frissiben felállt magyar ellenzéki szövetséget, ám megjegyzi, hogy az összefogást a választási törvény újabb módosításával maga Orbán Viktor kényszerítette ki. Így a hat párt mást nem is tudott tenni, minthogy egységbe tömörüljön. A koalícióból, amely a Fidesz megállítását tekinti céljának, ideológiailag leginkább a Jobbik lóg ki. Eredetileg a neonácikat is magában foglaló szélsőjobbról indult, de mivel a miniszterelnök, főként a migrációs válság óta, illetve a Soros elleni kampánnyal egyre jobbra vitte a Fideszt, a párt Vona Gábor alatt – Simicska Lajos istápolásával – fokozatosan behúzódott középre.
Brenner Kolomán, aki a Jobbik színeiben az Országgyűlés alelnöke, azt mondja, számukra jobb lett volna a két lista, mert akkor a szavazópolgárok könnyebben dönthettek volna világnézeti megfontolások alapján. Csakhogy ezt a Fidesz keresztülhúzta az újabb partizánakcióval, így a hatok közös indulásban egyeztek meg. Egyúttal 13 pontban rögzítették, hogy többet akarnak egyszerű kormányváltásnál. Azaz nem csupán az utolsó 10 évet kívánják lezárni, hanem mindazt a 30 évet, amit az elmúlt 30 éve jelentett. Hiszen – mutat rá Brenner – korrupció már a szocialisták alatt is létezett. Azaz a cél a korszakváltás.
Ideértve, hogy az uniós pénzeket ne sikkasszák el, hanem az oktatásra és az egészségügyre fordítsák.
Két szakértő azt tanácsolja az új amerikai elnöknek, hogy ne hívja össze az általa tervezett nemzetközi értekezletet a demokrácia megerősítésére. David Adler, aki a Haladó Internacionálé nevű nemzetközi szövetség egyik vezetője, valamint Stephen Wertheim, a Columbia Egyetem professzora azért nem tartja jó ötletnek, amit Biden kigondolt, mert az csak fokozná a megosztottságot a világban. Persze a jogállam bajban van, jönnek fel a tekintélyelvű vezetők, akik meglovagolják a be nem tartott ígéreteket és mások hibás politikáját.
De az amerikai vezetés nem folytathatja, hogy ellenséges táborra osztja a világot és az együttműködéssel szemben az ütközést részesíti előnyben. Hiszen csakis együttes erővel lehet legyűrni az olyan gondokat, mint klímaváltozás vagy a koronavírus. Mindkettő fittyet hány arra, hogy kik Amerika barátai és ellenségei.
A nehézségek ott kezdődnek, hogy kiket hívjanak meg a találkozóra? Pl. Magyarországot és Lengyelországot, a mind inkább illiberális két NATO-szövetségest? Ha meginvitálják az autoriter vezetőket, azzal legitimálják áldemokrata rendszerüket. Szóval a tanácskozás mindenképpen fokozná az ellentéteteket. Ezért Bidennek a gyökereknél kell megragadnia a problémát, nem szabad leragadnia a populisták, nacionalisták és demagógok jelentette aggályoknál.
Washingtonnak az kell elérnie a külpolitikában, hogy leáldozzon az illegális pénzügyeknek és a demokrácia ismét a polgárok érdekeit szolgálja. Azon kívül békét kell teremtenie világszerte, ehhez demilitarizálni kell az amerikai diplomáciát. Végül pedig létre kell hoznia a nemzetközi együttműködés rendszerét, elválasztó vonalak nélkül. Azaz a külkapcsolatokban is gyakorolnia kell a demokráciát, ahelyett, hogy demokratizálást követelne bizonyos országoktól.
Vezércikk úgy értékeli, hogy ébresztőt jelent a Nagy-Britanniában villámgyorsan terjedő új koronatörzs. Hiszen az eddigi változat már 77 millió embert fertőzött meg a világban, és 1,7 millió halálesetet okozott, de nem szabad elfogadni, hogy nem lehet semmit sem tenni a járvány ellen. A mutáns kórokozót brit földön először szeptemberben mutatták ki, de hogy minek a hatására módosult a genetikai összetétele, azt nehéz megmondani. Ám jó hír, hogy jelen állás szerint nem okoz súlyosabb megbetegedéseket, és nem követel több áldozatot, mint a Covid-Sars-2. És úgy néz ki, hogy a kidolgozott vakcinák eredményesek vele szemben.
Megállítani azonban csak úgy lehet, ha megkettőzzük az eddigi erőfeszítéseket. Követni kell az utasítást, hogy a londoniak, illetve délkelet-angliaiak Karácsonykor se hagyják el otthonaikat. Másként nem lehet lefékezni az elszabadult vonatot, noha Johnsonnak már korábban lépnie kellett volna.
Hogy leáll az áruszállítás Nagy-Britanniába, illetve az országon belül, az sokba fog kerülni és nagy károkat okoz. Ugyanakkor lehet, hogy a zárlat először eredményre vezet, de azt már megtapasztaltuk, hogy a ragály engesztelhetetlen és opportunista. Megtalálja az utat egyik embertől a másikig, ha azok szoros közelségben vannak egymással. Ezért távolságot kell tartani, maszkot kell viselni, ügyelni kell a higiéniára és ahol kell, korlátozásokat kell elrendelni. Egyébként pedig várunk a vakcina megérkezésére.
