Megalakul hétfőn az új román parlament és a várakozások szerint az eddig viharosnak bizonyult kormányalakítás ügye is sínre kerül. Vasárnap ugyanis, egynapos felfüggesztés után újra kezdődött a tárgyalás az Európai Néppárt tag, jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és koalíciós partnerei, az európai liberálisok családjához tartozó USR-Plus szövetség illetve az RMDSZ között.
Szombaton a nemzeti liberális berkekben kitört lázadás miatt kellett felfüggeszteni az egyeztetéseket, a PNL-ben ugyanis puccskísérlet történt a pártot vezető Ludovic Orban ellen.
A koalíciós partnerpártok vezetői péntek este még azt jelentették be, hogy több napos zavar és bizonytalanság után sikerült megegyezniük a legfontosabb kormányzati és parlamenti tisztségek elosztásáról. Kezdetben az okozta a fennakadást, hogy a PNL vártnál rosszabb választási eredménye miatt lemondott miniszterelnöki tisztségéről Ludovic Orban. A párt Florin Citu pénzügyminisztert jelölte kormányfőnek, Orbant pedig a képviselőház elnökének. A királycsináló helyzetbe került 15 százalékos USR-Plus viszont nem fogadta el, hogy mindkét fontos tisztséget a legnagyobb kormánypárt szerezze meg. Orban ekkor jelezte, hogy mégis kész lenne miniszterelnökként folytatni.
Ez már nemcsak a partnereknek nem tetszett, hanem saját pártjában sem aratott osztatlan sikert. A péntek esti koalíciós megállapodás végül úgy jött létre, hogy Orban házelnöki tisztsége fejében jelentős engedményeket tett a PNL a két koalíciós társ felé. Citu maradt a miniszterelnök jelölt, de mind az USR-Plus, mind az RMDSZ egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott, a szenátus elnökségét pedig az USR-Plusnak engedték át. Az RMDSZ-nek 3 minisztérium jutott, az USR-Plusnak 6, a PNL-nek pedig 9. Az RMDSZ a fejlesztési, közberuházási és közigazgatási tárca mellett a környezetvédelmi, illetve az ifjúsági és sport minisztériumot kapta, az USR-PLUS az igazságügyi, szállítási, egészségügyi, kutatási, gazdasági és a kkv-ékért felelős tárcákat. Kormányprogramot még nem hoztak össze, de már az államtitkári tisztségeket is leosztották – 42-őt a PNL-nek, 26-ot az USR-Plus-nak és 12-őt az RMDSZ-nek.
A PNL-n belül viszont lázadás tört ki Ludovic Orban pártelnök ellen, amiért „kulcsminisztériumokat”, azaz igen nagy pénzek, köztük az európai források fölött rendelkező tárcákat engedett át, csak hogy megszerezhesse a képviselőház elnöki tisztségét. Azt is kifogásolták, hogy a végső döntés úgy született meg, hogy Orban egyedül, a tárgyalóküldöttségek részvétele nélkül, mintegy 45 percen át tárgyalt a tárcákról az USR-Plus két társelnökével, Dan Barnával és Dacian Ciolossal, illetve Kelemen Hunorral.
A PNL pártfőtitkára, Robert Sighiartau által indított belső lázadás azonban hamvába halt. A pártelnök Orban körelvélben közölte az érintettekkel, hogy az Állandó Nemzeti Tanács összehívása szabálytalan volt, ezért bármiről is döntenek, az is érvénytelennek minősül. A lázadók Ludovic Orban pártelnöki döntéseit és magát a pártelnökségét akarták megkérdőjelezni.
A nemzeti liberális rebelliseknek egyelőre a szoros kormányalakítási határidők miatt nincs esélyük, az új kabinetnek az idén fel kellene állnia. Helyzetüket az is nehezíti, hogy a párt valódi vezetője, a formálisan független és semleges Klaus Johannis államfő, a PNL korábbi elnöke, egyértelműen Orban mögött áll.
Vasárnap Orban vezetésével ült újra tárgyalóasztalhoz a PNL és minden bizonnyal az ő akarata fog érvényesülni a továbbiakban is.
A viharos kormányalakítás azt sejteti, hogy hosszú távon nem várható alapvető változás a román politikában. Marad a rendszerváltás óta jellemző, de az utóbbi 8 évben rendkívül felerősödött állandó bizonytalanság. E két mandátum alatt nem 2, hanem 12 kormány volt Romániában, 2012 februárja óta, az átmeneti-ügyvivő kormányfőket is számítva 15 miniszterelnök váltotta egymást.
Szombaton délután, a román kormányalakítási káosz közepette Budapestre repült Kelemen Hunor, a bukaresti tárgyalásokon helyét Cseke Attila RMDSZ szenátor vette át. Az RMDSZ elnökét a várban lévő hivatalában fogadta Orbán Viktor miniszterelnök. A megbeszélésről csak annyit közöltek, hogy témája a román kormányalakítás volt. „A Fidesz és az RMDSZ elnöke kifejezte meggyőződését, hogy az RMDSZ kormányzati szerepe erős kapocs lesz Magyarország és Románia között, és jelentősen javíthatja a kétoldalú kapcsolatokat” - szólt az üzenet. A mainstream román sajtó nem kifogásolta a vizitet, a közösségi médiákban azonban román és erdélyi magyar részről sem tartották szerencsésnek. Román nacionalisták az ország szuverenitásának újabb veszélyeztetésének, az erdélyi magyar bírálók pedig az RMDSZ Orbán Viktor által „bedarálásának” újabb bizonyítékát vélték felfedezni.
